Az ellenzéket legyaluló ÁSZ elnöke az államba vetett bizalomért aggódik

Publikálás dátuma
2019.03.04. 16:11
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Domokos László szerint a demokratikus jogállamiságot sérti, hogy egyesek szót emelnek a kormánypártokon kívül mindenkit ádázul büntető szervezet ellen.
A korrupció azért is rendkívül ártalmas, mert rombolja az államba vetett bizalmat - nyilatkozta éleslátón Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a nemzetközi integritás szeminárium hétfői nyitókonferenciáján az MTI szerint. Az ÁSZ elnöke ezzel összefüggésben kitért a pártok ellenőrzésére. Azt hangsúlyozta: "egyes magyarországi pártok" az ÁSZ által feltárt törvénysértések elismerése, a következmények vállalása helyett "pártpolitikai indíttatású támadásokat" intéznek az Állami Számvevőszék ellen. Hozzátette:

meggyőződése, hogy súlyosan rombolja a demokratikus jogállamba vetett bizalmat, hogy pártok ellent mernek mondani az ÁSZ-nak.

Február végén közös beadvánnyal kezdeményezte Domokos László leváltását az Állami Számvevőszék éléről a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, illetve Bősz Anett és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők. Mint ismert, az ÁSZ folyamatosan büntetésekkel sújtja az ellenzéki pártokat: a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását például megvonták, a Jobbikot összbüntetése pedig lassan eléri az 1 milliárd forintot. A Kétfarkú Kutyapártnak is nekiment a szervezet, amiért - mint a párt írta - a tőlük kért 176 430 oldalas elszámolást 5 helyett csak 8 nap alatt tudták leadni. Hivatalos megkereséseikre nem reagál az ÁSZ.
A Számvevőszék szerint a Momentum már bizonyította, hogy törvényesen gazdálkodnak, így ők már megkaphatják a pénzüket. A Párbeszéd viszont szerintük nem működik együtt velük - utóbbi állítás viszont durva ferdítés a Párbeszéd pártigazgatója szerint. Bár most egy eljárás lezárult, a pártok továbbra sem szabadulnak: a Számvevőszék maga is emlékeztet rá, hogy Momentum és a Párbeszéd kampánypénz-felhasználásait továbbra sem tartják alátámasztottnak.
Az is alkotmányossági problémát vet fel, a hogy a Számvevőszék döntéseire nincs jogorvoslat. A megbüntetett pártok legfeljebb kiskapuk keresésével védekezhetnek a volt fideszes képviselő vezette testülettel szemben.

A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem

Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt következmények nélkül a 24.hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. Az sem számít ritkaságnak, hogy a Fidesz kampányait kormányzati plakátkampányok egészítik ki, vagy készítik elő, erre pedig a legfrissebb példának az épp futó Juncker- és Soros-ellenes hirdetések tűnnek. Mint a Mérce.hu kiszúrta, Orbán egy német lapnak adott interjúban gyakorlatilag beismerte, hogy közpénzért bedolgozik a kormány propaganda-gépezete a Fidesznek: "a kampány következő szakaszában, ami már pártkampány lesz..." - mesélt a Welt-nek a miniszterelnök arról, hogy hamarosan Timmermans gyalázásával folytatódik pártja EP-kampánya. A szocialisták vizsgálatot követelnek emiatt az ÁSZ-tól, ami azzal igyekszik lerázni őket, hogy nincs is kampányidőszak.

Szerző
Frissítve: 2019.03.04. 16:21

Navracsics: már csak a kampány vége javíthat Brüsszel és Magyarország viszonyán

Publikálás dátuma
2019.03.04. 15:36

Fotó: Omar Marques / AFP/Anadolu Agency
Lassan már elhiszi, hogy büntetésből küldték Brüsszelbe, de ismét elvállalná a posztot az Európai Bizottságban.
"Ez számomra emberileg is nagyon nehéz helyzet" - kommentálta hétfőn a hvg.hu-nak Navracsics Tibor jelenlegi pozícióját az Európai Bizottságban. Az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos úgy fogalmazott, a magyar kormány Brüsszel-ellenes plakátkampánya miatt két tűz közé került.
Navracsics nem tagadta, hogy az EB és a kormány vitája egyre élesebb. Szerinte az ellentét nem friss: amikor Jean-Claude Junckert kijelölte az Európai Tanács, Orbán Viktor nemmel szavazott, az Európai Parlamentben pedig ugyanígy tett a Fidesz frakciója is.

"Onnantól kezdve a bizottságban, még ha jóindulattal is közeledtek, még akkor is úgy viszonyultak hozzám, hogy én vagyok az az ember, aki abból az országból és abból a pártból jön"

– fogalmazott. A magyar biztos már annak sem igazán látja az esélyét, hogy közvetíteni tudjon a két álláspont között. "Kampányidőszak van, ezért abban bízom, hogy utána – amikor egy kevés ideje marad még ennek a bizottságnak – talán ismét hűlnek a kedélyek" - tette hozzá.
A komoly vihart keltő kormányzati plakátkampányáról - melyről Orbán úgy nyilatkozott a Welt-nek, mintha az csupán az Fidesz pártkampányának állami pénzen történő előkészítése lenne - azt mondta Navracsics: "más országokban is vannak olyan kampányok, amiben vezető politikusok plakátokra kerülnek”.
A magyar biztos a Civil Rádiónak adott múlt pénteki nyilatkozatáról is beszélt, ahol megerősítette, hogy már az elejétől kezdve sokan azt mondták, hogy büntetésből küldték ki Brüsszelbe. "Én ezt nem így gondoltam, mert szerettem és szeretek biztos lenni még annak ellenére is, hogy ilyen értelemben nehéz körülmények között kellett dolgozni. Most viszont már azt mondom, hajlok arra, hogy elhiggyem" – tette hozzá. Ennek ellenére, ismét elvállalná a posztot, ha ő lenne az, akit a következő öt éves ciklusra kiküld a kormány.
Szerző

A kormány plakátjait fújták le ellenzéki képviselők Budapesten

Publikálás dátuma
2019.03.04. 15:05

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Akciózik az ellenzék: miután bejelentették, hogy a parlamenti ülésnap helyett a nyugdíjfolyósítóhoz vonulnak, menet közben a kormány Brüsszel ellen uszító plakátjait fújják le a XIII. kerületben.
A képviselők időközben megérkeztek a nyugdíjfolyósító épületéhez, ahova vendégkártyával beengedték őket. A helyszínen megjelent Bede Zsolt, a Vadhajtások nevű szélsőjobboldali Fidesz-barát honlap frontembere. (Ő az a figura, aki Bayer Zsolt közelmúltbeli rákospalotai fórumán letépte a Soros-maszkot a publicista ellen így tiltakozó momentumos aktivisták arcáról. Egy másik "emlékezetes" szereplése az volt, amikor kérdőre vonta az MSZP kongresszusára érkező Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt a kb. ötszavas angol szókincsével.) Most a képviselőket illette személyeskedő megjegyzésekkel, mire valaki megkérdezte tőle, tud-e már angolul.  Az ellenzékiek tehát az épületben vannak, az újságírók kint várakoznak rájuk. 
Az MSZP, a DK és a független képviselők a Katona József utca és a Váci út sarkáról indultak. Először egy telefonfülke oldalán lévő plakátot fújtak le "Stop propaganda!" felirattal. Utána a járdára az "O1G - Orbán hazudik" szöveget fújták.
A következő telefonfülkénél egy magát aktivistának nevező férfi próbálta megakadályozni az akciót azzal, hogy a képviselők elé állt. Ők azonban kikerülték, így lefújták ezt a kormányzati plakátot is, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Soros György látható. A szervezők szerint az aktivista férfi, aki videóra vette a történteket, a kormányzati propaganda beépített embere lehet. Az ellenzéki képviselők a Váci úton vonulnak a nyugdíjfolyósító Árpád hídnál lévő székháza felé, miközben számos fotós és újságíró követi őket.

Visszautasítva a DK-s kifogás plakátügyben

Érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Demokratikus Koalíciónak a Jean-Calude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is ábrázoló kormányzati hirdetések miatt benyújtott kifogását hétfőn a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Molnár Csaba, a DK alelnöke csütörtökön jelentette be, hogy az NVB-hez fordulnak, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - a BBC-nek adott interjúban - "bevallotta", hogy a Jean-Calude Junckert, az Európai Bizottság elnökét ábrázoló plakátkampány valójában egy választási kampány. A DK alelnöke kifogásában kérte az NVB-t, állapítsa meg, hogy a kormány tiltott kampányt folytat. Az NVB hétfői ülésén Rádi Péter, a testület elnöke azt javasolta, érdemi vizsgálat nélkül utasítsák el a kifogást, mert a bizottságnak nincs hatásköre a kérdésben. Azt mondta, a választási bizottságok a kampánytevékenységet kizárólag kampányidőszakban vizsgálhatják, amely a szavazás napját megelőző 50. naptól - ez az EP-választás esetében április 6. - a szavazás befejezéséig tart. MTI

Frissítve: 2019.03.04. 19:10