A közszolgák érdekvédőit támadja a kormánymédia

Publikálás dátuma
2019.03.04. 21:23
Boros Péterné FOTÓ: Tóth Gergő
Nyilatkozatban utasította vissza a közszférában sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a Magyar Nemzetben „Gond volt Borosnéék gazdálkodásával” címmel megjelent, pénzügyi elszámolásukat kritizáló szombati írás állításait.
A cikk nyilvános és nem tudni honnan a szerkesztőségbe került dokumentumokra hivatkozva állítja, hogy a könyvvizsgáló szerint a szervezet vezetői szabálytalanul számoltak el a 2017-es tagdíjakkal. A szakszervezet ezzel szemben kijelenti a szerkesztőségünkbe is megküldött tiltakozó nyilatkozatban, hogy a könyvvizsgálói vélemény szerint „az éves beszámoló megbízható és valós képet ad a szakszervezet 2017. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről”. A félreértés alapja, hogy a befizetett összeg 49 százaléka visszakerül az alapszervezetekhez, s az önálló számlával rendelkező csoportok nyilvántartását nem egyenként, hanem összevontan tartalmazza a beszámoló, amelynek hitelességét azonban nem vonta kétségbe senki – áll a közleményben. Boros Péterné úgy látja, a cikk alkalmas a közvélemény és az MKKSZ tagságának megtévesztésére, kifejezetten szakszervezet ellenes hangulatot kelt. Az sem lehet véletlen, hogy épp a március 14-re meghirdetett köztisztviselői és szociális ágazati sztrájk legfőbb szervezője ellen irányul és nem ejt szót a béremelésekből 11 éve kimaradó alkalmazottak helyzetéről, sem pedig a kormány tárgyalásokat elodázó magatartásáról - hangsúlyozta az elnök. A Borosné és a felügyelő bizottság vezetőjének aláírásával megjelent tiltakozás azt az állítást is cáfolja, hogy a szakszervezet baloldali pártokhoz köthető. Alapszabályukat idézi, amelyben az áll, hogy az MKKSZ pártsemleges, és ezt a követelményt mindig érvényesítik munkájukban. 
Témák
MKKSZ

Március 20-án indulhat el a Fidesz kizárásáról szóló eljárás az Európai Néppártban

Publikálás dátuma
2019.03.04. 19:26
Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke fogadja Orbán Viktor kormányfőt az EPP brüsszeli székházában 2017. január 26-án. MTI Fo
Az Európai Néppárt március 20-i politikai gyűlésén tárgyalja a Fidesz kizárását kezdeményező indítványokat.
Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke hétfő este bejelentette, hogy kilenc országból 12 tagpárt kérte hivatalos levélben a téma napirendre tűzését. A politikus az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott.
Az Európai Bizottság egyforma elszántsággal fog válaszolni a hazugságokra és a félrevezető retorikára függetlenül attól, hogy a testület elnökét, alelnökét, tagjait vagy munkatársait érik támadások. Vagyis a Frans Timmermans alelnököt szerepeltető kormányzati plakátkampányra is reagálni fog – derült ki a testület hétfői sajtótájékoztatóján, ahol Margaritisz Szkinasz szóvivő a Népszava kérdésére válaszolt. Orbán Viktor kormányfő egy német lapnak adott hétvégi interjújában bejelentette, hogy a választási poszter következő főszereplője Jean-Cluade Juncker bizottsági elnököt "váltva" Frans Timmermans lesz. A szóvivő nem hagyta válasz nélkül a Brüsszelnek címzett újabb budapesti válaszlevelet, amelyben a Fidesz-kormány cáfolja a brüsszeli állításokat. Szkinasz gyakorlatilag megismételte a múlt héten publikált bizottsági véleményt: eszerint a magyar kormányzati kampány eltorzítja a valóságot és egy sötét összeesküvés képét festi fel. "Az igazság az, hogy nincs semmiféle összeesküvés. A magyarok megérdemlik, hogy megismerjék az igazságot" – hangsúlyozta. Kitért arra a friss budapesti vádra, amely szerint Chrystos Stylianides, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért felelős tagja "üdvözölte" a humanitárius vízumok bevezetését javasló európai parlamenti állásfoglalást. Az igazság ezzel szemben az: a testület nem üdvözölte a határozatot, hanem bejelentette, hogy tanulmányozza azt.

Előzmények - Juncker plakátra kerülése volt az utolsó csepp

A Néppárt (EPP) szabályai szerint legalább öt országból legalább hét tagpárt kezdeményezheti egy párt kizárását a szövetségből. Ez a szám már pénteken összejött, de azóta is sorra csatlakoznak a Fidesz eltávolítását kérők táborához: hétfőn jelentette be ezt a a görög Új Demokrácia, majd a bolgár Erős Bulgáriáért (DSB) is. Levelükben valamennyien az Európai Néppárt értékeivel összeegyeztethetetlennek nevezték Orbán Viktor és a Fidesz politikáját. "Orbán Viktor megnyilatkozásai és poszterkampánya súlyos károkat okozott a néppártnak. Elvárom, hogy a kampányt befejezze és bocsánatot kérjen" - fejtette ki még múlthéten Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője is, nem zárva ki a kizárás lehetőségét.
Az eljárás megindításáról az EPP elnökségének kell határoznia, ennek során Orbán Viktort is meg kell hallgatniuk. A Fidesz felfüggesztéséről vagy kizárásáról a pártcsalád politikai gyűlése dönt. Ha a Fidesznek ajtót mutatnak az Európai Néppártban, EP-képviselőinek nem kell automatikusan távozniuk a frakcióból. A politikai csoport tagjait nem lehet kollektívan eltávolítani, minden egyes képviselő kizárásáról külön kell dönteni.

Frissítve: 2019.03.05. 10:20

A márciusi fizetéssel érkezik a kormánytisztviselők harmadával emelt bére

Publikálás dátuma
2019.03.04. 18:59
Illusztráció
Fotó: Népszava
A februári fizetésükkel egy összegben megkapják a fel nem használt szabadságuk megváltását is.
A márciusi fizetéssel érkezik a kormánytisztviselők megemelt bére - közölte a Miniszterelnökség hétfőn. Átlagosan 30 százalékkal emelkedik a központi közigazgatásban - a minisztériumokban és a háttérintézményeknél - dolgozók fizetése.
A törvény szerinti új besorolása alapján a kormánytisztviselő január elsejétől vált jogosulttá a megemelt illetményre. A munkáltatóknak március 15-ig kell kiállítani az új kinevezési okmányokat, amelyből a tisztviselő értesül az álláshelyének besorolásáról és az új illetményéről. A kormánytisztviselők a februári fizetésükkel egy összegben megkapják a fel nem használt szabadságuk megváltását is. A márciusi illetmény kifizetésével egyidejűleg, áprilisban fizetik ki a január-februári illetménykülönbözetet is.
Átlagosan 30 százalékos béremelés történik, de ez - a munkáltató döntése alapján - egyénenként eltérő lehet. Idén összesen 40 milliárd forintot fordít a kormány a közigazgatási bérek rendezésére.
Frissítve: 2019.03.04. 19:50