Lehetetlen elvárás a kötelező nyelvvizsga

Már a középiskolában behozhatatlan hátrányba kerülnek a kistelepüléseken tanulók: a tanár- és eszközhiány miatt ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy nyelvvizsgát szerezzenek az érettségiig. Enélkül viszont nem kezdhetik el az egyetemet.

Jövőre csak azok kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, pedig a szakmai jelentések azt mutatják, a hazai nyelvoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy felkészítse a diákokat a feltételek teljesítésére. Nem véletlen, hogy évértékelőjében Orbán Viktor kormányfő bejelentette: a jövőben a 9. és 11. osztályosok kétszer kéthetes, államilag dotált külföldi nyelvi kurzuson vehetnek részt.

- Ezzel csak az a baj, hogy egy kéthetes külföldi nyelvtanfolyam feltételez bizonyos nyelvtudást – mondta egy fővárosi elitgimnázium nyelvtanára. – A nagyvárosok iskoláiban ezt még meg is szerezhetik a gyerekek, de vidéken, főleg a kisebb településeken már ma sem beszélhetünk normális nyelvoktatásról. És a helyzet folyamatosan romlik, évről évre rohamosan csökken a hatékonyság.

Utóbbi legfőbb oka a nyelvtanárhiány. Noha már a tanév második fele tart, s csak néhány hónap van vissza az évzáróig, a közszféra munkalehetőségeket kínáló, hivatalos oldalán, a kozigallas.hu-n azonnali belépéssel 67 – köztük 50 angol - nyelvtanári állást hirdetnek, s akad köztük olyan ajánlat, amely bármilyen idegen nyelvű oktatónak munkát ajánl. Az iskolák azonban nemcsak a hivatalos oldalon, de a különféle álláskereső portálokon, sőt hirdetési oldalakon - mint a Vatera vagy a Jófogás -, valamint a Facebookon is nyelvtanárokra vadásznak. Jellemzően sikertelenül.

- Nálunk most éppen annyi a nyelvszakos kolléga, hogy minden órára jut tanár – mondta Nagy Erzsébet, az egyik legnagyobb pécsi iskola némettanára. – Ám ha valaki kiesik közülük, a helyettesítés már gondot okoz. Az elmúlt hetekben nekem is összevont csoportoknak kellett órát tartanom, aminek semmi értelme, harminc gyerekkel ugyanis nem lehet érdemben foglalkozni.

A tanárhiány már akkora, hogy a Dunántúl egyik legelismertebb, két tanítási nyelvű iskolájának igazgatója az intézmény eredményeinek felsorolásában megemlítette, végre sikerült egy német szakos kollégát az iskolába csábítani.

A kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet. Az egyik dél-dunántúli település iskolájában például egyetlen angol szakosnak kellene minden diákot megtanítani olyan szintre, hogy a középiskolában ne eleve lemaradással induljon, s később legyen esélye felvételizni a felsőoktatásba.

- Irigylem azt az iskolát – mondta egy somogyi település intézményének igazgatója. – Nálunk jelenleg egy magyar szakos kolléga tartja az angol órákat, van középfokú nyelvvizsgája, azaz több a semminél, de hivatalosan így nem taníthatna. Pedig próbálkoztunk, a legutóbbi közgyűlési döntés fizetés-kiegészítésnek havi nyolcvanezer forintot szavazott meg képesített nyelvtanári pótlékra, de így sem jön hozzánk senki. Korábban pedig előfordult, hogy három év alatt négy tanár tanította a gyerekeket. El lehet képzelni, mennyire hatékonyan.

De az órákat meg kell tartani, így az elvárásokat is folyamatosan csökkentik az iskolák. Harmadéves egyetemista, még abszolutóriumot sem szerző diákok rendszeres óraadóknak számítanak a kisebb iskolákban, sőt, már másodéveseket is alkalmaznak a kétségbeesett igazgatók.

- És nemcsak tanár, de megfelelő technika sincs – fakadt ki egy baranyai falu iskolájának vezetője. -Falusi iskolában nyelvi labor? Kiscsoportos foglalkozás? Anyanyelvi oktató? Ha mindezt biztosítaná az állam, akkor számon lehetne kérni a nyelvvizsgát. De addig?!

- Jól hangzik a külföldi nyelvtanfolyam – jelentette ki egy másik somogyi település nyelvtanára -, csak éppen egy szűk réteg számára lesz elérhető. Rengetegbe kerül, és éppen azoknak nem ad semmilyen lehetőséget, akik a legjobban rá lennének szorulva. Mert a jelenlegi nyelvoktatással kilencedikre csak azok jutnak el olyan szintre, hogy érdemben használ nekik egy külföldi tanfolyam, akik az iskola mellett magánórákat is vesznek. Vagyis a családjuk anyagi helyzete megengedi a különórákat. Erre azonban faluhelyen nincs lehetőség, s nemcsak a sokkal rosszabb átlagos anyagi helyzet miatt, hanem mert nincs tanár. Sokan ingáznak, de ha helyben is laknak, a napi hét iskolai óra után nem vállalnak magántanítványt, mert készülniük kell a másnapi órákra. Meg aztán nem is lenne etikus, hogy az tanítsa a gyereket különórán, aki aztán az iskolában osztályozza.

- Ez az egész megint egy lépés az elitképzés felé – mondta Nagy Erzsébet -, s egy újabb jele, hogy a kormány hogyan viszonyul az esélyegyenlőséghez.

- A legszegényebb rétegekből már eddig sem volt elérhető a felsőoktatás – értett egyet a baranyai iskolaigazgató –, most a középosztály egy része előtt zárják be az egyetemek ajtaját. lassan odáig jutunk, hogy csak az reménykedhet diplomában, aki Budapesten vagy valamelyik megyeszékhelyen él vagy tanul. A többiek meg menjenek betanított munkára.