Drága, elavult, szennyező hazai közművek

Publikálás dátuma
2019.03.07 07:30
Illusztráció: Népszava
Az Orbán-kabinet az alacsony lakossági rezsi árát az iparral nyeleti le – állapítja meg az Európai Unió meglehetős borús hazai közműkörképe.
A hazai lakossági rezsi uniós összevetésben kétségkívül alacsony – ismeri el az EU friss országjelentésének a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. által idézett, közművekre vonatkozó fejezete. Ez ugyanakkor annak tudható be, hogy a kormányzat egyes költségelemeket egyszerűen nem ismert el az általa meghatározott tarifában. A közüzemek ugyanakkor így elszenvedett veszteségeiket a háztartásokon kívüli fogyasztók tarifáinak indokolatlan megemelésével igyekeznek kiegyenlíteni. Nálunk az erőművek is drágábban állítják elő az áramot akár szomszédainkhoz képest is. Ez magasabb nagykereskedelmi árat eredményez. Emiatt üdvözölnek minden határon átnyúló vezetéket éppúgy, mint az orosztól különböző gázforrások felkutatását. Miközben az alacsony lakossági rezsi visszafogja a befektetői kedvet, az iparágban mélyreható beruházásokra lenne szükség, például a nap-, szél- és földhő-hasznosítás terén, de a hálózatot is alkalmassá kell tenni ezek kezelésére. A lakóingatlanok energiahatékonysága gyenge: a jóval alacsonyabb jövedelmek ellenére az egy főre eső fogyasztás 12 százalékkal meghaladja az EU-átlagot. Bár az építési szabályok szigorodnak, a meglévő házak, rendszerek felújításában, a céges folyamatok szabályozásában még komolyak a tartalékok. A jelentés üdvözli, hogy miközben egyes hazai ágazatokban a szén-dioxid-kibocsátás növelését is engedélyeznék, az csökkent. A háztartási szilárdtüzelő-égetésnek, a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek betudható légszennyezés viszont változatlanul aggodalmas. Ennek számlájára ma évi 15 ezer, idő előtti hazai haláleset írható. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2013 és 2016 között 24 százalékkal nőtt. Az Unió - például a várható aszályok miatt - vízgazdálkodási intézkedéseket is sürget. De a hazai ivóvíz, illetve szennyvízelvezetés minősége sem felel meg a vonatkozó irányelvnek. Bár a túl alacsony hatósági közműdíjak nem fedezik az üzemeltetési költségeket, a szegények még ezt is nehezen fizetik. A hulladékhelyzet szintén cudar. Míg 2016-ban az újrafeldolgozott szemét aránya 11 százalékkal elmaradt az uniós átlagtól, addig a lerakás aránya 23 százalékkal meghaladta azt. A háztartásokat nem ösztönzik az elkülönített gyűjtésre, az eszközök gyengék, a jövő nemzedékek biztosa a hulladékbegyűjtés pénzügyi hátterét fenntarthatatlannak tartja. Így egyre csökken az esély az unió 2020-ra kitűzőtt, 50 százalékos újrahasznosítási céljának elérésére. Az EU mindezek rendezése érdekében összehangolt kormányzati lépéseket sürget. Ezt nem segíti a környezetvédelmi igazgatás folyamatos átszervezése és az ott végrehajtott jelentős létszámleépítés sem - állapítja meg a MEHI által idézett uniós értékelés.

Ellentmondásos, ésszerűtlen, eredménytelen fejlesztések

Habár a magasabb hazai áramelőállítási költségek okait a tudósítás nem részletezi, erre hosszas, ellentmondásos, az aktuális nyilatkozó felelősségét mindenképp kicsinyítő magyarázatok léteznek. Az elmúlt évtizedek „iparpolitikája” eredményeként ugyanakkor a hazai erőműrendszer ma versenyképtelenebb akár más volt szocialista országokénál is. Ez rontja az áramot a többieknél drágábban vásárolni kénytelen hazai cégek versenyképességét is. A helyzetre az Orbán-kabinet és energiaszakértői megkérdőjelezhető válaszokat adnak. A kormányfő egyidejűleg szorgalmaz új, határokon átívelő vezetékeket, illetve hirdet önellátást. Ennek megfelelően eddigi intézkedéseik sem javítottak a hazai versenyképességen. Központi tervük, a paksi atomerőmű bővítése is csak akkor hozza be 60 év alatt 3-6 ezer milliárdos költségét, ha az áramot a mostani paksi ár legalább háromszorosáért adja. Eme, a kormány által sem tagadott tény a jövő évszázadig nyúló versenyképtelenséggel fenyeget. Hisz az is előfordulhat, hogy olcsóbb lehetőségek miatt a piac nem igényli az új blokkok áramát. Az ilyen és hasonló, észszerű felvetéseket az Orbán-kabinet, hol szakmai, hol kommunikációs fordulatokkat, de rendre elüti. Utóbbiak sorába illik, hogy az elmúlt években rendszeresen kilátásba helyezték az "ipari rezsicsökkentést”, ám e tárgyban mindeddig nem történtek érdemi lépések.

Évente tonnányi szén-dioxiddal szennyezzük a levegőt

Az ország szén-dioxid-kibocsátása évi 57 millió tonna, vagyis egy polgárra átlag 5,7 tonna szennyzés jut – figyelmeztet a mai energiahatékonysági világnap kapcsán a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation. Ez ugyan elmarad az amerikaiak 20 tonnájától, vagy épp a 7,2 tonnás EU-átlagtól, ám magasabb a jóval iparosodottabb Svédország 5,4 tonnájánál és alig alacsonyabb a franciák 6,8 tonnájánál. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 2 fok alatt tartsuk, az értéket 2 tonnára kell szorítani. A hazai magánlakások ma személyenként évi átlag 1,3 tonna szén-dioxid-szennyezésért felelősek. Ebből 0,9 tonna a fűtés hatása. Ehhez képest egy 20 centis kőzetgyapot-szigetelésű, átlagos, 100 négyzetméteres családi ház éves szén-dioxid-kibocsátása 0,4 tonna – érvel Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetője. A marhahúsfogyasztás teljes elhagyása ugyanakkor csak évi 300 kilogrammal mérsékli a „karbonlábnyomot”. Egy uniós irányelv a nagyvállalatokat négy évenként folyamataik energiahatékonysági átvilágítására kötelezi - hívja fel a figyelmet mai közleményében az erre saját informatikai megoldását ajánló Schneider Electric.

Frissítve: 2019.03.07 07:30

800 millióból fejlesztenek egy törökszentmiklósi iparterületet

Publikálás dátuma
2019.03.20 08:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
2020-ra lesz közvilágítás, térkő, új csarnok, parkoló, és még az olajjal szennyezett földet is elhordják.
Nyolcszáz millió forintból, barnamezős beruházás keretében megkezdődött a törökszentmiklósi déli iparterület fejlesztése - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármestere. Markót Imre (Jobbik) elmondta: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program gazdaságélénkítő, foglalkoztatást ösztönző pályázatán 680 millió forintot nyertek, ehhez az önkormányzat 120 millió forint önerőt vállalt, a beruházás a tervek szerint 2020 májusára készül el.
A fejlesztés eredményeként korszerűbbé válik a telephely, így versenyképesebbek lehetnek az iparterületen működő vállalkozások és nőhet a munkahelyek száma.
Ismertetése szerint felújítanak három épületet, valamint a belső vízközműveket, a térburkolatot és a térvilágítást, továbbá térfigyelő és beléptető rendszert építenek ki, a telephely elé új parkoló készül. A csaknem 11 hektáros területen felépül egy új, csaknem 1600 négyzetméteres acélvázas csarnoképület is, amelyet majd szeretnének bérbe adni.
A telephely közvetlen közútkapcsolattal rendelkezik, illetve a megyében a szolnoki ipari parkon kívül csak ez az iparterület rendelkezik használható iparvágánnyal. A beruházás keretében nettó 53 millió forintot fordítanak a kőolajszármazékok miatt jelentősen szennyeződött terület kármentesítésére is.

312,97 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.20 08:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A főbb devizákkal szemben vegyesen alakult a forintárfolyam, az euróval szemben 313 forintos jegyzés alatt idei csúcsát érte el szerdán a forint a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a kedd esti 313,08 forint után szerda reggel fél nyolckor 312,97 forinton jegyezték. Az euró jegyzése az idén az első alkalommal csökkent 313 forint alá.
A dollárt a kedd esti 275,74 forint után szerda reggel kissé magasabban, 275,88 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 275,97-ről 275,93 forintra csökkent.
A forint az év eleje óta az euróval szemben két és fél százalékkal, a dollárral szemben 1,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben három százalékkal erősödött. Az euró 321,09 forintos, a dollár 279,36 forintos, a svájci frank 284,57 forintos jegyzéssel kezdte az évet.
Szerző