Mivel az Alkotmánybíróság (Ab) már - a múlt héten - döntött az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag büntetőjogi szabályozásáról, ezért tegnapi végzésében elutasította, vagyis érdemben nem tárgyalta a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány hasonló tárgykörben beadott indítványát. Az Ab, mint ismert, a múlt héten alkotmányosnak ítélte a Büntető törvénykönyv (Btk.) idevágó passzusait, de kimondta: a büntetőjogi tényállás nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítését céljának tekintő önzetlen magatartásokra.
A Magyar Helsinki Bizottság a mostani elutasítás kapcsán rámutatott: "továbbra sem elég egyértelmű, mit tilt és mit enged meg a jogszabály". Márpedig a bizonytalanság lehetővé teszi, hogy a hatóságok önkényesen lépjenek fel a menekülőket segítő szervezetekkel és munkatársaikkal szemben. A „jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása” nevű Btk. tényállás lényege, hogy bűncselekményt követ el, aki szervező tevékenységet végez azért, hogy olyan személy esetében is lehetőség legyen menedékjogi eljárásra, aki hazájában (vagy abban az országban, amelyen keresztül érkezett), üldöztetésnek nincs kitéve, illetve annak érdekében végez szervező tevékenységet, hogy a hazánkba jogellenesen belépő vagy tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen. Ám a Helsinki - és az általa hivatkozott Velencei Bizottság - szerint a jogszabály nem határozza meg, mi minősül szervezésnek, hanem "a büntetőjogban szokatlan módon csupán példákat sorol fel, amelyeket szintén nem ír körül pontosan". Olyan ez, írták, "mintha a KRESZ csak annyit tartalmazna, hogy tilos a gyorshajtás, de hogy mi minősül annak, azt az autósokkal nem közölnék előre, mondván, »majd a rendőr eldönti«”.
Az Ab-végzéshez különvéleményt fűző Stumpf István szerint bár a múlt héten és a most elbírált beadvány azonos jogszabályt támadott, de nem azonos érveléssel, a mostani ugyanis egyértelmű új elemként tartalmazta a tulajdonhoz való jog sérelmét is, s emiatt - bár a múlt heti döntéssel egyetértett - nem vetette volna el az Ab érdemi vizsgálatát.
