"Tavaszi tűzszünet" lép életbe a Donyec-medencében

Publikálás dátuma
2019.03.07. 20:46
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A megállapodást a napokban tiltott fegyverekkel támadó szakadárok is megerősítették. A legutóbbi tűzszünet csak egyetlen napig tartott.
A nemzetközi nőnapon, azaz pénteken újabb tűzszünetet léptetnek életbe a Donyec-medencében - közölte csütörtökön Jevhen Marcsuk, a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló minszki összekötő csoport ukrán tagja.
A tavaszinak nevezett tűzszünetről szóló megállapodás létrejöttét a donyecki szakadárok egyik képviselője is megerősítette a DAN szakadár hírügynökségnek. Ám Marcsuk szavai szerint noha megállapodás született a fegyvernyugvásról a szemben álló felek között, nem fűz túl nagy reményt ahhoz, hogy a tűzszünet ezúttal tartós lesz. Mint nyilatkozta:
"a labda az orosz térfélen van".

Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának esti közleménye szerint csütörtökön három ukrán katona sérült meg a harcokban. Reggel a parancsnokság arról adott hírt, hogy az idén először vetettek be az ellenséges erők harckocsit is a minszki megállapodásokban tiltott több más nehézfegyver mellett az ukrán kormányerők ellen - írta az UNIAN hírügynökség.
Az öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egyik sem bizonyult tartósnak. Utoljára tavaly december 29-én, az újévi ünnepek idejére léptettek életbe fegyvernyugvást, ami gyakorlatilag egy napig sem tartott ki.

Rakétával lőttek tömegbe terroristák Kabulban, rengeteg a sérült

Publikálás dátuma
2019.03.07. 18:28

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
Magas rangú afgán kormánytisztviselők és a júliusi elnökválasztás több jelöltje is a célba vett emberek között volt.
Terrortámadás történt Kabulban, Afganisztán fővárosában, írja a Reuters. Rakétát lőttek ki a síita iszláma hazara vallási kisebbséghez tartozó emberek egy gyülekezetére csütörtökön, ezzel meggyilkolva közülük hármat, és 32 másikat megsebesítve.
A célba vett emberek Abdul Ali Mazari hazara vezető halálának évfordulójáról emlékeztek meg. Magas rangú afgán kormánytisztviselők és a júliusi elnökválasztás több jelöltje is közöttük voltak. Tanúk szerint legalább tíz robbanást lehetett hallani, a tömeget minden irányból tűz alá vették.
Kabulban utoljára januárban hajtottak végre merényletet: akkor a tálibok robbantottak autóba rejtett pokolgépet. Szerdán pedig Jalalabad városában történt terrortámadás; a célpont egy építési vállalat volt, legalább 16-an meghaltak.
A támadást - akár az előző napon elkövetettet - az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. Két feltételezett merénylőt agyonlőttek az afgán biztonsági erők, egyet pedig elfogtak. Mind a tálibok, mind az Iszlám Állam, vagy akár az al-Káida az iszlám szunnita irányzatához sorolja magát, erre hivatkozva pedig ellenségének tartja a hazarákat. Rendszeresek az ellenük végrehajtott támadásaik.
Szerző

Kövesit jelölte európai főügyésznek az Európai Parlament

Publikálás dátuma
2019.03.07. 16:28

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
A helyzet mégsem egyértelmű, a korrupciós ügyekkel rosszul álló országok nem bíznak a román sztárügyészben. A tagországok nagykövetei korábban a francia jelöltet támogatták.
Laura Codruta Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre csütörtökön az Európai Parlament (EP). Az EP illetékes bizottsága a három bennmaradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta legalkalmasabbnak a posztra. Az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, Kövesi támogatásáról a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete döntött csütörtökön Brüsszelben. Ska Keller, a zöldpárti frakció társelnöke szerint egy ilyen nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező személy jelölésével azt jelzik, hogy komolyan veszik a korrupció, csalás és határokon átívelő bűncselekmények elleni küzdelmet.
A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Hiába azonban az EP támogatása, a helyzet nem egyértelmű: a tagországok nagyköveteinek korábbi titkos szavazását Jean-Francois Bohnert francia ügyész nyerte 50 ponttal, Kövesi 29 pontot ért el, holtversenyben a német Andres Ritterrel. Eredetileg 24-en szálltak ringbe a tisztségért.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.
A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Nehéz helyzetben van az Európai Unió, Kövesi kinevezésével ugyanis erős üzenetet küldhetnének azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés.

Nem bíznak benne a korrupció kivizsgálásával rosszul álló országok

Nemcsak a román kormány vagy a saját jelöltjüket támogató országok akadályozzák Kövesi sikerét. Nem támogatja például sem Lengyelország - amely ellen 7 cikkely szerinti eljárás folyik az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt -, sem Magyarország, amely nem is lesz tagja az Európai Ügyészségnek. A korrupcióval szintén igencsak küszködő Bulgária is Kövesi ellen van.

Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA román korrupcióellenes ügyészség éléről. A 2017 telén indult Romániában egy több százezres tüntetéseket kiváltó igazságügyi reform, a korrupcióért elítélt Liviu Dragnea - a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnöke - bábkormányának tartott Dancila-kabinet jóvoltából. Kövesi leváltása ennek része volt, csak úgy, mint a február közepén sürgősségi kormányrendelettel létrehozott, az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség. Ez országszerte bírósági, ügyészségi munkabeszüntetéssel járó tiltakozást eredményezett, és újrakezdődtek a lakossági tüntetések is. Bukarestben a vasárnap ismét utcára vonulók a kormányrendelet visszavonása mellett Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását is kérték.