Fociügyi tanácsadója lett Orbán Viktornak

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:49
Jenei Imre: Az egyenes beszédolykor megütközést kelt
A korábbi román válogatott és a Steaua Bukarest edzőjeként BEK-győztes Jenei Imre lesz Orbán Viktor futballügyi főtanácsadója.
Ezt maga Jenei mondta el a román Gazetának - írtja az Index .A 82 éves Jenei kora miatt elsősorban telefonon tartják a kapcsolatot heti rendszerességgel, így osztja meg tanácsait a magyar miniszterelnökkel, akivel régóta ismerik egymást. A lap szerint Orbán leginkább azért kérte fel tanácsadónak a szakembert, mert a magyar kormány a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi akadémia mintájára Nagyváradon is magyar fociakadémiát akar építeni, ennek az előkészítésében segédkezik Jenei, és hamarosan a részletekről is egyeztetnek. Jenei Imre a legnagyobb sikerét a Steaua Bukarest edzőjeként érte el, amikor 1986-ban megnyerték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, később a magyar, majd a román válogatott szövetségi kapitánya is volt egy rövid ideig.  
Szerző

Ereszt a határ: mégsem mi védjük meg Európát

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:45
Menekültek az osztrák–magyar határon
Fotó: Artur Widak / AFP
A több százmilliárd forintból felhúzott védvonal sem jelentett akadályt, két év alatt több ezer bevándorló szökött át az osztrák-magyar határon.
Három és fél éve élünk tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, miközben 2015 ősze óta szinte senki sem látott menekültet az ország területén. Komoran szürkéllik a szerb-magyar határkerítés – a keresztény Európa állítólagos védvonala – az Orbán-kabinet mégis folyamatosan a migrációval és bevándorláspárti Brüsszellel rémisztgeti az erre fogékony magyarokat, és évről évre tízmilliárdokat költ a válsághelyzetre hivatkozva.

Látványkerítés?

Ha a helyzet nem lenne magában paradox, még tudjuk fokozni: a Népszava értesülései szerint a 270 milliárd forintból épített, high-tech érzékelőkkel is felturbózott erődítmény nem jelentett mindekinek akadályt – 2016 és 2017 között ugyanis illegális bevándorlók  tízezrei vonulhattak át rajtunk gond nélkül Ausztriába.
Minderre az osztrák bűnügyi statisztika adataiból jöttünk rá, két év adatait vizsgálva. Az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt) 2016-os összesítése szerint Ausztriában több mint tizenegyezer olyan, csempészett vagy segítség nélkül érkező illegális bevándorlót (zömében szír, afgán és iraki állampolgárt) fogtak el, akik az osztrák-magyar határon jutottak be az országba. Ezzel leköröztük a német-osztrák és az olasz-osztrák határzóna illegális forgalmát is Ausztriában, ráadásul 29 magyar állampolgárságú csempészt buktattak le, amivel a második helyezést értük el a románok után.
2017-ben aztán jelentősen javult a helyzet a statisztika szerint – az osztrák-magyar határszakaszon ekkor már csak 3398 illegális bevándorlót buktattak le, az elfogott magyar csempészeket pedig meg sem említették. 
A tavalyi adatokról még nem készült összegzés - az osztrák határforgalmi adatokból pedig nem derül ki, hányan másztak át szerb határzáron vagy a horvát zöldhatáron kifeszített szögesdróton, hányan kerülték meg romániai kitérővel a védvonalat, hogy aztán rajtunk átvágva jussanak el Ausztriába.
A két év mérlege azonban így is egyértelmű: már javában állt az élőerővel is őrzött magyar határkerítés, amikor több mint 14 ezer illegális bevándorló rajtunk keresztül lépett Ausztriába. Pontosabban: ennyiről tudunk, hiszen több száz vagy akár több ezer eset titokban maradhatott az osztrák rendőrség előtt is.

Az ügyben megkerestük az ORFK kommunikációs szolgálatát – kíváncsiak voltunk, hogy ők hány, osztrák-magyar határon átjutó illegális bevándorlóról tudnak 2016 és 2018 között, közülük hány főt toloncoltak vissza Magyarország területére. A rendőrség több nap után válaszolt. Levelük szerint nincsenek adataik az osztrák oldalon elfogott, rajtunk keresztül érkező határsértőtől - visszaküldött határsértőt azonban sak keveset fogadtak: 2016-ban 77, 2017-ben 3, tavaly szintén 3 „külföldi személy átvételéhez”járultak hozzá.

Százezer határsértő érkezett Ausztrián át Németországba

 Ennél is nagyobb léptékű áramlásra utal a német bűnügyi hivatal kimutatása. Statisztikájuk alapján a német rendőrök 2016-ban összesen közel 146 ezer olyan illegális bevándorlót tartóztattak fel, akiket korábban Ausztriában regisztráltak. Az ilyen bevándorlók 29 százaléka szír, 23 százaléka afgán, 15 százaléka iraki állampolgár volt – esetükben több mint 97 ezer főről beszélünk, akik előzőleg a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, zömében Magyarországon keresztül juthattak el Ausztriába, majd onnan német területre,. 2017 aztán a német hatóságok szerint is javulást hozott: összesítésük szerint ekkor 16650, korábban Ausztriában regisztrált illegális bevándorlót tartóztattak fel. Közöttük valamivel több mint 3100 afgán, szír migráns volt, akik szintén Magyarországot használhatták transzferállamként. A német határátkelőkben eközben 942 embercsempészt és 4036 csempészett bevándorlót buktattak le. A német rendőrség adatokból nem derül ki, hogy hány fő és mikor léphette át az osztrák-magyar határzónát a később elfogott illegális bevándorlók között – közülök sokan még a 2015-ös nagy menekült hullámmal érkezhettek Ausztriába,  mások talán pár nap alatt utaztak át rajtunk és nyugati szomszédunkon Németország felé tartva. A százezres nagyságrendet is meghaladó szám viszont azt mutatja, hogy a déli határkerítés ide vagy oda: virágzott  az embercsempész-hálózatokon keresztül is zajló vándorlás.

Csempészeknek kedvez a magyar szigorítás

A szerb-magyar határ 2015-ös lezárása némileg megbonyolította a bevándorlók dolgát, akik most új útvonalakkal – köztük a macedón/albán- bosnyák- szlovén folyosóval –is kísérleteznek. A 2016 óta tapasztalható visszaesést azonban nem annyira Orbán kerítése okozta, mint a török-uniós menekültügyi megállapodás. Vagyis az, hogy Ankara évi 3 milliárd euró fejében töredékére, a válság előtti szintre szorította vissza az Európát célzó közel-keleti migrációt.
A bebándorlás azonban így sem szűnt meg teljeen, csak átalakult, méghozzá rosszabb irányba – erről Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja beszélt a Népszavának. Mint mondta, a Németországba érkező közel-keleti bevándorlók 75 százaléka most is a nyugat- balkáni útvonalat használja, és dominánsan Magyarországon halad át, jórészt csempészek segítségévet. 
Siewert szerint új fejlemény, hogy nincs kiemelt útvonal: az embercsempészek ösvényei arra a határszakaszra irányulnak, ahol megkenhető rendőrt, határőrt találnak. Hozzátette,
az üzlet virágzásában felelőssége van a magyar hatóságoknak, akik a belépést korlátozó intézkedésekkel azok kedvét is elveszik a menedékjog iránti kérelemtől, akik egyébként a legális határátlépést választanák.

Amíg ugyanis naponta öt-tíz embert engedtek be a röszkei vagy a tompai tranzitzónába, reális esély volt rá, hogy a menedékkérők – főként a családok –  maximum egy éven belül menekült vagy oltalmazott, vagy befogadott státuszt kapjanak, amivel már szabadon szabadon utazhatnak az EU területén belül. A bevándorlási hivatal viszont tavaly januárban napi egy fő/tranzitzónára csökkentette a limitet, ami több éves várakozást jelenthet az igénylőknek.   
A drasztikus megszorítás a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal éves statisztikáiban is nyomon követhető: egy év alatt ötödére esett vissza a Magyarországon benyújtott, és harmadára az elfogadott menedékkérelmek száma.

Az összesítésekből  látszik, hogy amíg 2017-ben 3397 kértek a tranzitzónákban befogadást és 1291 ember kapott menekült, befogadott vagy oltalmazott státuszt (főként az utóbbit), addig 2018-banmár csak 671-en nyújtottak be kérelmet, és 367 fő kapott valamilyen szintű védelmet a magyar államtól.
A helyzeten a Migration Aid szerint csak tovább ront a szerb hatóságoknál tapasztalható korrupció: aki magyar menedékjogot kérne, az sorszámot kap a szerb oldalon, majd több hónapot is várhat egy helyi menekülttáborban, amíg a rendőrök végre a tranzitzónák egyikéhez engedik. (Ott pedig a kérelem elbírálásáig újabb hosszas veszteglés kezdődik.) Az idegölő szerbiai várakozást azonban egy napra is lerövidítheti a megfelelő rendőr kezébe nyomott ezer euró – a szegényebb bevándorlók kedvét ez sem hozza meg a törvényes eljáráshoz. 

Kívül tágasabb

Ráadásul a hazai szabályozás úgy alakult, hogy a legális bevándorlókat is kitessékelje az országból: azokat, akiknek kérelmét már befogadták, a magyar oldal felé hermetikusan zárt tranzitzónákból Vámosszabadiba, egy nyitott táborba helyezik át – negyven kilométerre az osztrák, két kilométerre a szlovák határtól. „Aki ide kerül, annak egy hónapja marad, hogy munkát és szálláshelyet találjon Magyarországon, már ha maradni akar. Utána kiteszik a táborból; papírokat kap, de semmilyen állami támogatásra nem számíthat” - mondta Siewert.
Ezek után nem csoda, ha a Migration Aid adatai szerint a Vámosszabadiba kerülők 90 százaléka elhagyja az országot – sokan még azt sem várják meg, hogy megkapják a hatóságok által kiállított, nemzetközi védettségüket igazoló dokumentumokat.

Aki mégis nálunk próbálna szerencsét, szinte mind Budapestre utazik; munkát még csak találnak a fővárosban, de szállást a magas albérleti díjak miatt alig. „Úgy tudjuk, hogy a Magyarországon boldogulni próbáló menekültek 75 százaléka a hajléktalanellátó rendszerbe kerül, a menekültcsaládok pedig a családok átmeneti otthonaiban (csáo)  húzhatják meg magukat” - mondta Siewert András.
 Az illegális bevándorlók ezt a procedúrát elkerülik, az osztrák oldalon pedig humánusabb eljárásra számíthatnak, főként, ha először ott adhatják be menedékkérelmüket. Azok is megúszhatják a visszatoloncolást, akik Magyarországon jelentkeztek először menedékjogért –mint írtuk, a magyar rendőrség három év alatt 103 határsértőt „vett át” – fogadókészség híján tehát nincs hova visszaküldeni őket. Az osztrák hatósági eljárás megfellebbezése is eredménnyel járhat: egy osztrák bíróság már 2015-ben precedens értékű döntést hozott, amikor egy afgán nő ügyében eljárva kimondta: Magyarország nem biztonságos a menedékkérők számára.  Hogy mennyire nem az még most sem, azt jól érzékelteti a tompai tranzitzónában hat napig éheztetett menekült család kálváriája is, akiken végül a Magyar Helsinki Bizottság közbeavatkozása segített.
Az illegális útban viszont mindig ott van a halálos kockázat: az illegális bevándorlók végtelenül kiszolgáltatottak a csak profitra utazó, utasaikat rakományként kezelő embercsempészekkel szemben – erre emlékeztet a halálkamionban magára hagyott, kínhalált szenvedő 71 áldozat sorsa is. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.08. 14:27

Marad az enyhe idő, de sok helyen eshet

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:26

Az ország déli részén a 20 fokot közelítheti a maximumhőmérséklet.
Pénteken elsősorban az északi és nyugati tájakon vékonyodni, szakadozni kezd a felhőzet, de délkeleten egész nap sok lesz a felhő. Napközben helyenként, késő délutántól, estétől elszórtan, főként délen, délkeleten valószínű eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. A nyugati, délnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között várható, a déli országrészben lesz a legmelegebb. Késő estére 7 és 11 fok közé hűl le a levegő - közölte az Országos Meteorológiai Intézet.
Szerző
Témák
időjárás