Olyan lassú az Alkotmánybíróság, hogy az már sérti az Alaptörvényt

Még a végtelenségig elnyúló ügyekkel kapcsolatos újságírói megkeresést is több mint egy hónapig tartott leráznia az AB-nak.

Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek, ahol pedig maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be - írja a hvg.hu. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az AB.

Példaként a hajléktalanok ügyét hozza fel a portál: tavaly ősszel négy bíró gondolta úgy, hogy a hajléktalanság üldözése, szabálysértéssé nyilvánítása alkotmányellenes, ezért a testülethez fordultak. A négyből háromnál már bőven lejárt a törvény felülvizsgálására szabott 90 napos határidő, ám nyoma sincs, hogy az AB egyáltalán foglalkozott volna az ügyekkel. De felhoznak egy másik, kisebb horderejű bírói kezdeményezést is, melyet hét hónap után tárgyaltak először.

Alkotmányjogi panaszt egy személy vagy szervezet nyújthat be, ha úgy véli, hogy egy őt érintő jogszabály vagy bírói ítélet alkotmánysértő. A panaszt az Ab előbb megnézi, hogy lát-e benne a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ha nem, akkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ha igen, akkor befogadja, és jön az érdemi vizsgálat, amelynek a végén vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja. Az Ab-törvény szerint a döntést „észszerű határidőn belül” kell meghozni.

Pillanatnyilag összesen 19 olyan panasz van, amely 2016 óta vagy még régebben hever ott, és még azt sem döntötték el az alkotmánybírák, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e vele. Köztük fél tucat panasz, amit a bírák a Handó Tünde-féle Országos Bírósági Hivatal működését, illetve az igazságszolgáltatás szervezetét érintő témákról adtak be, tisztázásuknak tehát komoly tétje lenne.

23 olyan, 2016-nál régebbi alkotmányjogi panasz is van, amelyet befogadtak, de még nem határoztak róla. A legrégibb itt is 2013-as: az Átlátszó tett panaszt egy ítélet ellen, amely elutasította az oknyomozó újságírók közérdekű adatigénylését a Magyar Fejlesztési Banktól. 2015 óta vár a döntésre Szél Bernadett – akkor még LMP-képviselő – panasza a paksi atomerőművel kapcsolatos adatok ki nem adásáról, 2014 óta a termőföld-elővásárlásra vonatkozó panasz.

Az ügyekkel kapcsolatos megkeresésre az Alkotmánybíróság nem adott érdemi választ a lapnak, a megkeresést lerázni is több mint egy hónapig tartott az Alkotmánybírósági Kommunikációnak.