Az ultimátum hete

Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (tájékoztatóján a brüsszeli Politico értesüléséről, amely szerint a Néppártból való esetleges kizárása miatt a Fidesz tárgyalásokat kezdett a Le Pen-féle francia szélsőjobboldallal), hogy a Politico propagandaújság, és úgy kell olvasni, hogy ha valami ott megjelenik, akkor annak az ellenkezője az igaz.
Ezzel szemben a tény az, hogy az amerikai Politico semmiképpen nem nevezhető „propagandaújság”-nak: európai kiadásának társtulajdonosa a jobboldalhoz közelálló német kiadó, az Axel Springer, a főszerkesztő pedig a szintén jobboldali, konzervatív Wall Street Journal korábbi szerkesztője. Mellesleg a portál három éve azt írta Orbánról, hogy ő Európa legmeghatározóbb figurája. Sajnos most kellett megtudnunk Gulyástól, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz. Nem lennék a miniszter helyében. 
Azt is állította Gulyás (ugyanott), hogy elhangzanak olyan nyilatkozatok, amelyek alapján joggal lehet fölvetni, hogy Magyarországnál kisebb országok kis pártjai miért gondolják úgy, hogy beleszólhatnak a magyar belpolitikába és megmondhatják nekünk, mit tehetünk és mit nem.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem azt mondják meg, mit tehet a Fidesz és mit nem, hanem hogy az Európai Néppárt keretein belül mit tehet. Házon kívül azt csinál, amit akar. Egyébként meg mi az, hogy nálunk kisebb országok? Egyrészt a Fidesznek a német Manfred Weber frakcióvezető küldött ultimátumot, másrészt a nálunk nagyobb Görögország, Románia és Svédország vezető ellenzéki pártjai is ott vannak a bírálók között, harmadrészt pedig Orbán Viktor állandóan arra figyelmeztet, hogy az Unión belül a kicsik és a nagyok egyenlők. Vagy ez csak a nálunk nagyobbaknak szól, a kisebbek fogják be?
Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádiónak adott szokásos pénteki interjújában), hogy a bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban, és arra törekszenek, hogy átalakítsák az EPP-t egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a Fidesz viszont ezt akarja megakadályozni.
Ezzel szemben a tény az, hogy a Fideszt nem a bevándorláspártiak „támadták meg”. A Horvát Parasztpárt például, amelyik másodikként kérte a Fidesz kizárását, egész biztosan nem ösztönözné a bevándorlást, a Demokraták az Erős Bulgáriáért szintén nem, mint ahogy a litván kereszténydemokraták vagy a görög Új Demokrácia pártja sem. A törésvonal tehát nem a migrációt támogatók és ellenzők között van. Ami meg az Európai Néppártot illeti, az soha nem lesz és nem is lehet nemzetközi szervezet, hiszen csak egy pártszövetség. A Fidesszel vagy nélküle.
Azt állította továbbá Orbán (ugyanott), hogy Európa ma az üres bölcsők kontinense, amit a magyarok nem migrációval akarnak megoldani, hanem magyar gyerekekkel.
Ezzel szemben a tény az, hogy az Európai Unióban kevésbé üresek a bölcsők, mint Magyarországon. Az úgynevezett termékenységi ráta 1,6, szemben a magyar 1,49-cel, vagyis száz európai nő 160 gyereknek ad életet, míg száz magyar csak 149-nek. Úgyhogy először Európát tessék utolérni, ha szabad javasolnom.
2019.03.09 09:00
Frissítve: 2019.03.09 09:19

Európai törésvonalak

A magyar kormányfő tőle szokatlanul nyugodt beszédet mondott szombaton a budapesti nemzetközi migrációs konferencián. Nem tudni, higgadt érvelésében szerepet játszott-e a Fidesz néppárti  felfüggesztése, s hogy győzelmét ünneplendő szervezték-e meg előre a konferenciát, de visszafogott logikával kritizálta az Uniót, nem ócsárolta Brüsszelt. (A rádióban vasárnap aztán gyorsan "korrigált".) Talán, ha így kezdi, talán, ha nem veszik el saját propaganda-plakáterdejében, talán, ha előbb jut arra, hogy nem veti alá a „hosszú távon fenyegető demográfiai mutatókat” a „hirtelen teendőknek”, annak, hogy saját autoriter hatalmának megerősítésére használja fel a migrációt, akkor másképp alakul Brüsszel és a Fidesz viszonya is. 
Úgy tűnik, Orbán ráébredt, a menekültügy Unió-ellenes propagandája nem húzza ki az EP-választásokig, ami meghozná a jobboldal európai győzelmét, ő pedig elkerülhetné, hogy Európa a menekültkérdéssel palástolni kívánt valódi gonddal, a magyar demokrácia romjaival kezdjen foglalkozni. Az Európai Néppártnak – a Sargentini-jelentést megszavazó EP nyomában - kezdettől ezt kellett volna számon kérnie. Az európai értékeket, a parlamentarizmus lebontását. Mert Európát nem a menekültkérdés kezelése osztja meg, hanem az: akarunk-e nemzetállami polgárok mellett európai polgárok is lenni, vagy elhisszük az autoriter vezetők nemzetállami szuverenitást abszolutizáló meséit, s bezárkózunk a nemzetállami zárványokba, ahol magányos büszkeséggel nemcsak a jövendölt menekültáradattal szemben leszünk kiszolgáltatottak, de mély integráció nélkül életképtelennek is bizonyulnánk. 
Igaz: az Európai Néppárt a Fidesz tagságának felfüggesztésével érdek- és nem értékalapú döntést hozott, amit a közelgő EP-választások diktáltak. Az, hogy a Néppártnak minden szavazatra szüksége lehet, s az, hogy Manfred Weber a szocialisták, liberálisok, zöldek szavazatai nélkül nem lehet Európa következő bizottsági elnöke. 
Ha pedig így van, s a Néppárt nem merte kimondani, hogy a Fidesz politikájának nincs helye Európában, hanem az európai pártpolitika miatt továbbra is modus vivendit keres Budapesttel, akkor megismétli a konzervatívok XX. századi végzetes tévedését. Hogy jobban fél a baloldaltól, mint a jobboldali autoriterektől, akik viszont nem félnek látensen a szélsőjobb felé nyitni, miközben szidják azt. 
Frans Timmermans, az EP szociáldemokrata frakciójának elnöke és csúcsjelöltje a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta: jelenleg nem hajlandó tárgyalni a Néppárttal az EU Bizottságának jövendő vezetéséről, mert azt látja, hogy az EPP-ben jobboldali alternatívát keresnek. „Mindaddig, amíg Weber nem mondja ki világosan, hogy nem működik együtt a szélsőjobbal, addig nincs miről beszélnem vele” – mondta.
Az Unió jövőjét meghatározó legfőbb törésvonal, amit a magyar kormányfő a menekültkérdéssel igyekezett elfedni: vagy győznek az európai demokratikus erők májusban, vagy úrrá lesz a kontinensen az autoriter jobboldal, és akkor Orbán minden most kikényszerített higgadt szavát elnyeli az archívumok sötétje.
2019.03.25 09:00
Frissítve: 2019.03.25 09:04

Hídépítő

Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője rendre elmondja: ha megválasztják a májusi európai parlamenti választás után az Európai Bizottság elnökének, hidakat kíván építeni. Ezekre szükség is van, mert egyre feszültebb a helyzet az Unióban. Nagy a félelem amiatt, hogy az EP mandátumainak harmadát az euroszkeptikus pártok szerezhetik majd meg.
Weber a napokban a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában kijelentette, nem fog együttműködni olyan – óvatos fordításban – „baromarcúakkal”, mint az olasz Liga vagy a lengyel kormánypárt. Ez esetben azonban csak akkor van esélye a megválasztásra, ha a szociáldemokrata és a liberális honatyák is rá szavaznak. Minden mostani fellépése azt a célt szolgálja, hogy meggyőzze a többi pártcsaládot: igenis alkalmas arra, hogy Jean-Claude Juncker örökébe lépjen. Weberrel szemben ugyanis eleve nagy a bizalmatlanság, már csak amiatt is, mert annak a Keresztényszociális Uniónak (CSU) a politikusa, amelyet a liberálisok például egy ókonzervatív, a múltba néző politikai erőnek tartanak.
Az EPP listavezetője azonban a Fidesz néppárti működésének felfüggesztésével, illetve azzal, hogy azon dolgozik: a CEU tovább oktathasson Budapesten, lényegében e két pártcsaládot győzködi arról, hogy a CSU már nem ugyanaz a párt, mint Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter elnökségének idején, amikor a magyar kormányfő szívesen látott vendég volt a bajor fővárosban. Weber azt akarja sugallni: a CSU-nál már egyáltalán nem osztják a magyar kormányfő radikális nézeteit.
A terv az, hogy a CEU együttműködne a müncheni egyetemmel, amelynek néhány budapesti karát de facto a bajor kormány tartaná fenn, így már nem vonatkozna rá a lex CEU. Szokatlan felállás bajor szemmel nézve is, mert a müncheni gazdasági minisztérium eddig egyetlen külföldi kart sem finanszírozott. Vagyis a bajor adófizetők pénzén érnék el azt, hogy a Fideszt ne kelljen kizárni az EPP-ből, s hogy Webert megválasszák majd bizottsági elnöknek. 
Hogy ez hídépítés-e, vagy valami más, azt mindenki maga döntse el.
2019.03.25 08:59
Frissítve: 2019.03.25 09:07