Péterfalvi Attila: Orbán repülőzése közérdekű adat

Publikálás dátuma
2019.03.11. 06:00
Péterfalvi Attila
Fotó: VAJDA JOZSEF / Népszava
Nem kötheti titoktartáshoz az MLSZ a tao-pénzekkel kapcsolatos adatok kiadását, az információszabadság ügyéhez pedig hozzá kellene nyúlni – mondta Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke.
Nem tart attól, hogy ismét felkerül a neve valamilyen listára? Miért kellene tartanom ettől?

Áprilisban elindul az ajánlások gyűjtése az EP-választásra. Tavaly a parlamenti voksolás előtt az egyik kis párt ívére az ön nevét is felírták, pedig nem is adott ajánlást. Hogyan lehet kivédeni azt, hogy valaki az akarata ellenére bekerüljön valamilyen nyilvántartásba?
A politikai vélemény különleges adat. Először 2002-ben, a választások előtt adtunk ki tájékoztatót arról, hogyan lehet jogszerűen kezelni a személyes adatokat, és itt elsősorban a politikai marketing-célú adatkezelésekre gondolok. Ezt azóta minden választás előtt megismételjük, így teszünk most is. A választásokkal kapcsolatos adatvédelmi panaszok kivizsgálása ugyanakkor nehéz, mert szinte lehetetlen bizonyítani a jogsértést. Sem nekem, sem elődömnek, Jóri Andrásnak nem sikerült olyan visszaélést bizonyítani a választásokkal kapcsolatban, amelyekről hírek jelentek meg a sajtóban.

Még a teljesen nyilvánvaló esetekben sem tudnak fellépni?
Ezek az esetek általában a választásokkal kapcsolatos bűncselekményként is megjelennek, így hatékonyabb, ha rendőrségi nyomozás indul. Az adatvédelmi hatóságnak ugyanis nincs nyomozati jogköre. A legtöbben azt sérelmezik, ha olyan párttól kapnak marketinganyagot, amelyikkel nem szimpatizálnak. Az ajánlóívek lemásolása egyértelműen bűncselekmény, és itt – ahogy említettem - nem „csak” a személyes adattal visszaélés tényállás megvalósulásáról lehet szó. Ahogy az is tiltott, hogy valaki az ajánlóíveket lemásolva kerüljön be egy másik párthoz szimpatizánsnak. De azt aligha lehet felderíteni, hogyan került egy másik párthoz egy név vagy telefonszám. Még azt is megkockáztatom: a politikai marketing részét képezheti, hogy egy másik pártot próbálnak ilyen módszerrel lejáratni. Itt szinte lehetetlen igazságot tenni. Tudomásul kell venni, hogy ez is része a politikai marketingnek.

Politikai térbe került nemrég egy diák, Nagy Blanka, akit közszereplése miatt a kormánypárti sajtóban próbáltak lejáratni azzal a hamis állítással, hogy több tárgyból bukásra áll és túl sok a hiányzása. Ha sérültek a személyes adatokkal kapcsolatos jogok, miért nem indított vizsgálatot az adatvédelmi hatóság?
Az, hogy ki és milyen eredménnyel tanul az iskolában, milyen jegyei vannak, az egyértelműen személyes adatnak minősül. Ezt az esetet azonban nem a személyes adatok védelméhez fűződő jog szempontjából kell megítélni, hanem a Polgári törvénykönyv személyiségi jogai azok, amelyek irányadóak. Abban a körben kell értékelni mindezt, hogy az említett diák kilépett a nyilvánosság elé, közéleti szerepet vállalt, így a személyiségi jogai szűkebbek lettek, mint a közéleti szerepet nem vállalóknak.

Vagyis a személyes adat sérült, de mivel nyilatkozott és tüntetéseken felszólalt, ez már nem számít úgy, mintha csendben maradt volna?
Ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és a személyiségi jogok is megjelennek, tehát több alkotmányos jog ütközéséből kell levonni a megfelelő következtetést. Az én ízlésemnek nem felel meg sem az, ahogy ő nyilatkozott, sem az, ahogy róla nyilatkoztak, de ez a magánvéleményem. De ha kiáll a nyilvánosság elé – ezzel közéleti szerepet vállalva -, és olyan stílusban nyilatkozik, ahogy azt tette, akkor számolhat azzal, hogy az ő megítéléséhez kapcsolódóan is a véleménynyilvánítás jogával élve esetleg drasztikusabb állítások is megjelennek róla.

Itt nem is arról van szó, hogy Bayer Zsolt ócska kis prolinak nevezte, hanem arról, hogy konkrétan hazugságokat terjesztettek a tanulmányi eredményéről és a hiányzásáról, azaz visszaéltek a személyes adataival.
Azt a bíró fogja eldönteni, hogy a magánszférája sérült-e, és Nagy Blanka jogosult-e sérelemdíjra, ez nem adatvédelmi hatósági hatáskör. És itt már lehet jelentősége annak, hogy igaz vagy hamis az az információ, ami megjelent. A személyes adatok védelméhez fűződő jog oldaláról nézve ugyanis teljesen mindegy, hogy az adat igaz-e vagy nem: az is személyes adatnak minősül, ha ötösre áll, és az is, ha bukásra. Mi általában olyan ügyekben mondunk véleményt, amikor valakiről nem közszereplői minőségéhez kapcsolódóan a véleménynyilvánítás keretében, hanem száraz tényként jelenik meg adat. Amikor az egyik bulvárlap próbált információkat közölni egy HIV-pozitív énekesről, kiadtam egy közleményt, hogy ha azonnal nem fejezi be ezt az újság, akkor büntető feljelentést teszek. Ott azért szólaltunk meg, mert ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, hanem pusztán adatok, ráadásul szenzitív, egészségügyi adatok jelentek meg.

Az állam nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem ez a természetes – mondta korábban a közadatok nyilvánosságával kapcsolatban. Miért nem működik megfelelően a közadatigénylés, miért titkolózhatnak a hatóságok, hivatalok, állami szervek?
Egy adat vagy személyes, vagy közérdekű. Szomorú helyzet, hogy sok esetben az adatkezelők hozzánk fordulnak, hogy egy adat közérdekű-e. Ennek a rendszerváltás után ennyi idővel a közszférában evidenciának kellene lennie. Miközben az adatvédelemnél megtanulják a szabályokat az adatkezelők, az információszabadságot nem tanítják tantárgyként a közszolgáknak, akiknek alkalmazniuk kellene. A médiában meg elsősorban olyan hírek jelennek meg, amelyek az információszabadság működésképtelenségét mutatják, de nem ez az általános.

Tucatnyi példát lehetne sorolni a jegybanki alapítványoktól a tao-pénzeken, a közbeszerzéseken vagy az uniós pénzfelhasználáson át mondjuk a nyugdíjügyekig arra, hogy hol és miért nem adnak ki adatokat a hatóságok.
Az információszabadság sok vonatkozásban rendesen és jól működik. Kétségkívül vannak ezzel ellentétes esetek is, de ezek részben nem tudásból, a kellő információ hiányából erednek. Azt szoktuk mondani, hogy ehhez mindig másként viszonyul a hatalom és másként az ellenzék, azaz tényleg az üléspont határozza meg az álláspontot. Nem azt akarom állítani, hogy rendben van minden, ráadásul a szabályozás is változott és beépültek olyan fékek, amelyek pestiesen szólva kekeckedésnek tűnhetnek – például az adatigénylés költségtérítésének szabályai ilyenek –, de emellett is szólhatnak érvek. Az információszabadság ügyéhez hozzá kellene nyúlni és sok mindenen változtatni, de ezt épp a jelenlegi politikai légkör nem teszi lehetővé.

A tao-pénzek átláthatóságának kérdése miért tűnik úgy, mintha végtelen történet lenne? Vannak jogerős bírósági döntések arról, hogy ki kell adni adatokat, mégsem jutnak hozzá az érintettek, vagy pénzt és titoktartást kérnek tőlük az adatokért, ahogy az a Transparency és az MLSZ esetében történt. Ez normális helyzet?
Az szerepel a törvényben, hogy a tao-pénzek összesített adata nyilvános. Ha valamelyik cég tao-pénzt ad, akkor neki annyit kell megmondania, hogy az előző évben összesen mennyit adott. Azt viszont nem, hogy pontosan ennek és ennek a szervezetnek mennyit.

Pedig a Kúria ítélete az említett ügyben épp annak közzétételéről szólt, hogy mely cégektől pontosan mely sportszervezeteknek áramlik a pénz. A bírósági döntés ment félre?
Két szakaszt el kell választani. 2017-től ugyanis változott az erről szóló jogszabály. Attól a perctől kezdve, hogy az van a törvényben, nyilvános a tao-pénzek összesített adata, ez az irányadó. Aki adott, annak azt kell megmondania, hogy összesen mennyit adott egy évben. Aki pedig kapta a tao-pénzt, például sportegyesület, annak meg azt kell megmondania, hogy mennyi pénzt kapott az adott évben. Azt viszont nem kell részleteznie, hogy kitől. Részletes adatot így legfeljebb a szabályváltozás előtti időszakra kell kiadni.

Ez a szűkítés beleillik az információszabadság koncepciójába?
Mi azt mondtuk, hogy ez a szabályozás az információszabadság érvényesülése szempontjából rendben van. A tao egyébként átengedett költségvetési pénz, és mint ilyen, egyértelműen közpénz.

Azzal egyetért, ha az MLSZ pénzt kér és titoktartási nyilatkozathoz köti az adatok kiadását?
Titoktartást nem kérhet, mert a közérdekű adatok nyilvánossága azt jelenti, hogy szabadon terjeszthető. A közérdekből nyilvános személyes adat pedig az, amelyik a célhoz kötöttség szabályai szerint terjeszthető.

A közérdekből nyilvános adat kategóriába tartozik-e az: milyen külföldi repülőutakon és mekkora összegért vett részt a miniszterelnök, vagy az, hogy ezt ki fizette?
Attól függ, hogy milyen úton vett részt. A hivatalos útjaira ez igaz, a hivatalos utak költsége közérdekű adat. Sőt, ha van összesítés arról, hogy az adott útnak van-e repülőtéri illetéke, vagy mondjuk mennyi kerozin fogyott átlagosan, akkor ezek ugyancsak a közérdekű adatok körébe tartoznak.

Névjegy

Péterfalvi Attila, jogász, egyetemi oktató, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. 2001 és 2007 között már dolgozott adatvédelmi biztosként, 2012 óta az adatvédelmi hatóság elnöke, mandátuma 9 évre szól.

Szerző

A Hankook szerint a szakszervezet csak a hangulatot kelti

Publikálás dátuma
2019.03.10. 19:25
Képünk illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
A vállalat vitába szállt a VDSZ állításaival, egyúttal bejelentette: a vezetőség nyugodtan néz az elkövetkező hetek elé, a sztrájk szerintük nem okoz fennakadást.
Közleményben kéri a Hankook Tire a szakszervezetet, hogy "felelőségteljesen viselkedjen, és ne keltsen alaptalan vádaskodással felesleges feszültséget a munkavállalók között". A vasárnap kiadott szövegben a Hankook Tire Magyarország Kft. maga is bejelentette, hogy a VDSZ-szel folytatott egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
A hétfőre beígért sztrájkról azt írják: arra felkészültek, és eltökéltek abban, hogy annak idején mindenben törvényesen járjanak el. Nem aggódnak amiatt sem, hogy a munkabeszüntetés a partnerek kiszolgálásában fennakadást okozhat. Mint fogalmaznak,
a vezetőség nyugodtan néz az elkövetkező hetek elé.

Ezzel kapcsolatban Székely Tamás - a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke - már szombaton azt jelezte: a Hankook "nem érzékeli kellő mértékben a sztrájk súlyosságát".
A cég azt is írja, a korábban bejelentett, átlagosan 13,6 százalékos béremelés a vállalatnál rendben megtörtént, az év elejétől visszamenőleges hatállyal. Erről Székely vasárnap azt nyilatkozta: a cégvezetés vélhetően a szerdai két órás figyelmeztető sztrájkjuk hatására jelentette be még aznap az alapbéremelést. Szerinte mindez azt is jelenti, hogy a társaság már előre tudta, hogy milyen mértékű béremelést akar végrehajtani, azaz terveiket a bértárgyalásokon eltitkolták.
A szakszervezeti vezető szerint jelenleg a dolgozók elégedetlensége főként abból fakad, hogy a cég által átlagosan 13,6 százalékos béremelésnek nevezett intézkedése teljesítményértékelések alapján differenciáltan valósult meg. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a cégnél már régebb óta ott dolgozók körülbelül 10 százalékos, az újonnan belépők pedig mintegy 20 százalékos béremelésben részesültek.
A Hankook Tire határozottan visszautasítja a VDSZ-DGSZ vádjait

- olvasható továbbá a vállalat közleményében. Azt is írják, reagálva a szakszervezet egy korábbi állítására, hogy nem igaz, hogy a cég megpróbálja megfélemlíti a munkavállalóit és pressziót vagy pszichikai nyomást alkalmaz. A VDF korábban arról nyilatkozott: a cég vezetése a termelésben dolgozóknak különböző "üzeneteket" juttat el. Többek között azzal fenyegetik a munkásszállón lakókat, hogy akik az esetleges sztrájkban részt vesznek, ne számítsanak a továbbiakban a Hankook ház "vendégszeretetére", azaz kiköltöztetik őket.
A törvény előírja a munkaidő percre pontos nyilvántartását, beleértve a távollétet és így a sztrájk esetét is, teszi hozzá a Hankook. A vállalat éppen ezért nem érti a VDSZ felvetését.
A VDSZ fix, 18 százalékos alapbéremelést akar, valamint 13. havi bónuszt és a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára az 5 százalékos pótlék bevezetését. A sztrájk pontos időpontját, csak a munkabeszüntetés kezdete előtt hozzák majd nyilvánosságra.
Szerző
Frissítve: 2019.03.10. 21:48

Akadémikusok: példátlan, amit a kormány művel

Publikálás dátuma
2019.03.10. 16:47

Fotó: Tóth Gergő
Jól tükrözi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megzsarolt, kiszolgáltatott helyzetét az a szándéknyilatkozat, amit még pénteken írt alá Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA elnök – olvasható az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör ügyvivőinek nyilatkozatában.
Mint írták, az Akadémia mintegy tíz hónap óta példátlan, agresszív támadásnak van kitéve a kormány részéről. Leszögezték, az MTA közgyűlése csak olyan megállapodást fogadhat el az akadémiai kutatóhálózat átszervezéséről és finanszírozásáról, amely tartalmazza a magyar tudomány elemi érdekeit: a nemzetközi normáknak megfelelően a minőségi szempontok dominanciáját, az alap- és alkalmazott kutatások egyensúlyát, valamint a természet-, társadalom- és humán tudományok politikamentes, párhuzamos támogatását. Hangsúlyozták: aggódva várják, hogy a kidolgozandó megállapodás részleteiben sikerül-e ezeket a szempontokat érvényesíteni. Mint arról korábban beszámoltunk, a pénteken aláírt szándéknyilatkozatban az MTA elnöke „tudomásul vette” a kormány azon szándékát, hogy az akadémiai kutatóhálózat a jövőben az MTA szervezetén kívül működjön. Ez meglepetésként érte az egész tudományos közösséget, hiszen az Akadémia vezetése korábban következetesen kiállt amellett, hogy a kutatóhálózat nem szervezhető ki az MTA alól. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményében egyenesen azt írja, az MTA elnöke megfutamodott. Bár Palkovics miniszter és Lovász László megállapodtak egyebek mellett abban, hogy a kutatóintézet-hálózat az új működési struktúra kialakulásakor egyben marad, a létrehozandó új irányító testületbe többségben lesznek a tudósok, a hálózat „világos, hosszú távú stratégia mentén” működik és az új irányítási rendszer életbe lépéséig a kutatóintézetek finanszírozása biztosított, az ADF szerint ezek az ígéretek a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlenek és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelentenek.
"A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan” - írták, azt követelve az MTA Elnökségétől, a szándéknyilatkozatban megfogalmazottakat utasítsák el, hogy az ebben a formában ne kerülhessen az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé. - Palkovics miniszter még egy konkrét javaslatcsomagot sem tett le az asztalra, amelyben szakmai érvekkel támasztaná alá a kutatóhálózat és a tudományfinanszírozás átalakításának szükségességét. Nem tudhatjuk, hogy a készülő javaslatban benne lesz-e valami a szándéknyilatkozatban felsorolt pontok közül, s ha igen, milyen konkrétumokkal. A részletek ismerete nélkül csak fokozódik a bizonytalanság – nyilatkozta lapunknak Mende Balázs, az ADF egyik alapítója. Mint mondta, a továbbiakban azért fognak küzdeni, hogy a kutatóintézetek megtarthassák függetlenségüket – vagy legalábbis annak minél nagyobb részét.

Gauss: meg kell fékezni Orbánt

Félő, hogy nem hallják meg a magyar tudósok legújabb segélykiáltását, pedig aki meg akarja menteni Európában a demokráciát, annak meg kell fékeznie a magyar miniszterelnököt – írta Karl-Markus Gauss osztrák író, a Német Nyelv és Költészet Akadémiájának tagja a Süddeutsche Zeitungban, amit a Klubrádió szemlézett. Gauss szerint Orbán Viktor a sajtó, a művészetek és a tudomány szabadságának lebontásával leplezetlenül a polgári demokrácia eltörlésével kísérletezik.

Szerző
Témák
MTA