Természetes, de akár betegséget is jelezhet a hajhullás

Publikálás dátuma
2019.03.12. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hajmosás vagy fésülködés során mindenki talál több-kevesebb hajszálat a hajkefében, a földön vagy a lefolyóban. Napi 60-80 hajszál kihullása teljesen természetes, aggódni akkor kell, ha a hajhullás mértéke fokozódik vagy bizonyos területeken csomókban észlelhető.
Kinézetünket jelentősen meghatározza a hajkoronánk, így érthető, hogy a mennyiségi és minőségi változásaira nagy figyelmet fordítunk. Átlagosan 100-150 ezer hajszálunk van, a korosodással természetes, hogy ha észrevétlenül is, de ritkul. Nagyobb mértékű hajhullás viszont akár belső szervi eltérésekre is utalhat - mondta – mondta dr. Fáy Andrea, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.
Ha huzamosabb időn keresztül naponta több mint 60-100 hajszálat veszítünk, az már a hajhullás jele lehet. A haj ritkulása akkor észrevehető, ha a hajszálak negyede hullik ki. A nagy mennyiségű hajvesztés rendszerint hajmosáskor válik szembetűnővé, de a párnán, padlón megjelenő jelentősebb mennyiségű hajszál is figyelemfelhívó lehet. 

„Természetes jelenség, hogy az évszakok váltásakor, főleg tavasszal és ősszel is több hajszálat veszítünk. Ám, ha huzamosabb ideig tapasztaljuk, hogy az átlagnál több kihullik vagy azt vesszük észre, hogy ritkul a hajunk, keressük fel a szakorvost, aki trichogram vizsgálattal megállapítja a hajhullás mértékét, és a hajciklusban talált eltérésekből következtet a kiváltó okra”

A hajhullás megjelenhet önálló kórképként és más betegségekhez társulóan. 

Mi okozhat hajhullást?

 
Öröklött tulajdonságok, amelyek meghatározzák a hajhagymák érzékenységét és a szervezetben zajló hormonális változásokat
Vitamin vagy ásványi anyag – például vas – nem megfelelő bevitele vagy felszívódási zavar miatt kialakult hiányállapot
Lázzal járó akut fertőzések
Gyulladásos gócok
Hormonális változások
Nőgyógyászati betegségek
Pajzsmirigy működési zavara
Autoimmun megbetegedések
Toxikus károsodás
Stressz
Egészségtelen táplálkozás, túlzásba vitt fogyókúra
Fejbőrt érintő bőrbetegségek

Mit lehet tenni?

A hajhullás az okoktól függően a gyulladásos góc, a vashiányos vérszegénység, illetve egyéb hiányállapotok megszüntetésével kezelhető. Segíthet, ha különböző vérbőséget fokozó, gyulladást gátló, bőrregeneráló szereket dörzsölünk be, amelyek javítják a fejbőr, a hajhagymák oxigén- és energiaellátását. Hormonális eredetű hajhullás esetén helyileg alkalmazható hormontartalmú készítménnyel lassítható a hajritkulás folyamata. A mezoterápia során az orvos a kívánt hatóanyagokat egy mikrotűvel juttatja a fejbőr alá közvetlenül a szőrtüszőkhöz. Fontos a megfelelő táplálkozás, az elegendő mennyiségű cink, vas, D- és B-vitaminok bevitele. Ha a hajhagymák teljesen elpusztultak, csak a hajátültetés lehet megoldás, ilyenkor többnyire a tarkón lévő hajas fejbőrről emelnek át hajhagymákat a kívánt területre.
Szerző
Témák
hajhullás
Frissítve: 2019.03.12. 15:32

A dohányzás elhagyása javít a népbetegségnek számító COPD-n

Publikálás dátuma
2019.03.11. 14:14
Illusztráció
Fotó: Alice S. / BSIP / AFP
A krónikus tüdőbetegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a dohányzás, elhagyásával jelentősen csökkenthető a megjelenésének esélye.
A COPD, ami angol betűszóval a krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent, becslések szerint világszerte a felnőtt lakosság 6-8 százalékát érinti. Magyarországon körülbelül 600 ezer nyilvántartott beteg van, de valójában ennél jóval többen lehetnek – mondta Dr. Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológusa a Népszavának
Ahogy az érintettek számát, a betegség kialakulásának pontos okát sem lehet tudni, de az biztos, hogy a dohányzás fontos szerepet játszik a kialakulásában. Magyarországon a felnőtt lakosság 30-40 százaléka cigarettázik. Más kiváltó oka is lehet a COPD-nek, mint például a munkahelyi porártalom, illetve levegő rossz minősége – mondta a pulmonológus.
A COPD leggyakrabban 50 év felett fordul elő. Bár egyszerűen szűrhető, jellemző, hogy a betegek későn jelentkeznek, mert a dohányos emberek természetesnek veszik, hogy köhögnek, sokan pedig az idő múlásának tudják be, hogy romlik a terhelhetőségük: nehezebbé válik a lépcsőjárás vagy bármilyen fizikai erőkifejtés.

Lejtőn lefelé

A betegség olyan gyulladásos folyamatot indít el, amely nemcsak a hörgőket, hanem a légcserében közvetlenül részt vevő tüdőrészeket is tönkreteszi, de megterheli az egész szervezetet. Gyakran társul cukorbetegséggel, magas vérnyomással és tüdőrákkal. A betegség egyik formájában a károsodás tüdőtágulatot okoz, az obstruktív nevet pedig azért kapta, mert legtöbbször visszafordíthatatlanul beszűkíti a légutakat. A két forma gyakran társul. 

„A betegség lefelé halad egy lejtőn, de a folyamat sebessége akár nagymértékben csökkenthető.”

A COPD különböző mértékben, de folyamatosan romló kórkép. Teljes gyógyulást elérni nem lehet, de az életminőség jelentősen javítható és az életkilátások sem rosszabbak, mint más krónikus betegség esetén. A legfontosabb a dohányzás abbahagyása, a gyógyszeres kezelés, a rendszeres testmozgás és a légzési rehabilitáció. Dr. Strausz János megjegyezte, hiába létezik támogatott formában Magyarországon a legtöbb, a fejlett országokban is elérhető gyógyszer, a betegek együttműködésével sokszor van gond, sokan ugyanis nehezen vehetők rá a dohányzás elhagyására, a gyógyszer előírás szerinti használatára és a rendszeres testmozgás beiktatására.

Inkább megelőzni

Első és legfontosabb lépés a megelőzéshez is a dohányzás elhagyása. A rendszeres mozgást pedig a mindennapok részévé kell tenni. Ez nemcsak a tüdő karbantartását szolgálja, de sokat tesz a szív- és érrendszer, valamint az izomzat egészségéért is. A fertőző betegségek elleni védőoltások is hasznosak, de COPD-s betegeknek szinte kötelező ezeket beadatni. Egy légúti fertőzés az általános állapotot is jelentősen ronthatja. Gyógyulás után a beteg rosszabb állapotba kerülhet, mint amilyenben például a hűléses megbetegedés előtt volt – mondta a pulmonológus.
Szerző
Témák
COPD dohányzás
Frissítve: 2019.03.11. 14:20

A későbbi egészséget is befolyásolja a csecsemő étrendje

Publikálás dátuma
2019.03.09. 14:14
Illusztráció
Fotó: Catherine Delahaye / AFP
Egyre többet hallani a szervezetben élő baktériumokról és az egészség megőrzésében játszott fontos szerepükről. Az azonban még kevésbé köztudott, a csecsemőkori táplálkozás befolyásolja a szervezet későbbi működését is.
Az immunrendszer védi a szervezetet a baktériumok, vírusok által okozott különböző betegségekkel szemben, de az egyre gyakoribb allergiás kórképek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van – mondta dr. Polgár Marianne gyermek gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. 
Immunsejtek hálózzák be az egész szervezetet, amelyek 60 százaléka a bélrendszerben termelődik. Egy felnőtt ember vastagbelében átlagosan összesen 1-1,5 kg baktérium található, ezek végzik a táplálékok végső lebontását, a salakanyagok kiválasztását, a vitaminok előállítását. A jótékony baktériumok mennyiségének növelésével elősegíthetjük a fertőző és allergiás betegségek kialakulásának megelőzését.
Az immunvédelem fokozása minden életkorban fontos, de a születéstől a csecsemőkor végéig különösen. A születés pillanatában az újszülött bélrendszere még teljesen baktériummentes, utána megindul a baktériumok betelepedése. Ebben az érzékeny életszakaszban fontos, hogy a legkedvezőbb összetételű bélflóra alakuljon ki, amely képes a káros baktériumok mennyiségét visszaszorítani, és az immunműködést kedvezően befolyásolni. 
Ezt megfelelő táplálkozással lehet segíteni. Az anyatejben olyan szénláncú cukrok találhatóak, amelyek a vastagbélben bomlanak le, és jelenlétükkel elősegítik a prebiotikumok számának növekedését, amelyek aztán serkentik a kedvező hatású baktériumok, a probiotikumok szaporodását. Ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor prebiotikum tartalmú tápszer adása jelent megoldást. Az ilyen típusú készítményekkel a szoptatás időszaka után is gondoskodhatunk a természetes immunvédelem erősítéséről. 
Az életkor előrehaladtával a bélflóra összetétele ugyan változik, de a korai táplálás később is befolyással bír: a megfelelően táplált gyermekek ritkábban kapnak el fertőzéseket és kutatások az allergiás bőrbetegségek, például az ekcéma tüneteinek csökkenéséről is beszámoltak.
Szerző