A Corvinus Egyetem kutatója a lakosság rétegződését vizsgálta a munkajövedelmek és a birtokolt vagyon, illetve vagyongyarapodás szempontjából, és arra a megdöbbentő következtetésre jutott az adatok alapján, hogy Magyarországon nem is a társadalom leggazdagabb felső tizede, de még csak nem is 1 százaléka kezében van a vagyon nagy része, hanem egy mindössze nyolcszáz-ezer fős szűk csoportnál. Ez a szám akkor is kirívóan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész világot a vagyon koncentrálódása jellemzi, a top 1 százaléké a vagyon 45 százaléka. A térségek közötti különbséget nem ezzel, hanem főként a szegénységben élő rétegek nagyságával lehet jellemezni – tette hozzá az adóhatóság egykori elnöke. A magyar társadalom legfontosabb gondja ez alapján, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található, s az egy főre jutó GDP alapján az országos átlag is csak az uniós adat 68 százaléka. A leszakadó területek között is a legszegényebb már jó ideje Nógrád megye, amelynek falvaiban csak az EU- GDP átlag 17 százalékát érik el.
Pitti Zoltán emlékeztetett rá, hogy miközben nálunk a kormány nyilvánosságra hozott adatai a munkajövedelmekre koncentrálnak és ezek folyamatos emelkedését hangsúlyozzák, az összes jövedelmen belül a munkából származó bevételek aránya erősen csökken: 2008 és 2017 között 45,4 százalékról 43 százalékra esett vissza. Nem először hívta fel arra a figyelmet a közgazdász, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. Az is árulkodó adat a kutató szerint, hogy a magyarországi vállalkozások költségei között a bérek csak tíz százalékot tesznek ki, míg az unióban ez az arány 18 százalék.
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon ugyan magasak a tulajdonosi jövedelmek, de az osztalékok kifizetése után mégis kevés marad a cégek vagyonának gyarapítására, s az egyre átláthatatlanabb helyzetet tovább rontja, hogy ma már cégek hoznak létre újabb vállalkozásokat – jelentette ki Pitti Zoltán, példaként hozva Mészáros Lőrinc üzleti birodalmát. Ebben a körben aztán szoros függő viszony jön létre egyrészt a politikától a közbeszerzések nyerteseinek kiválasztása miatt, másrészt az anyavállalat és a beszállítók hálózata között, hiszen a kis cégeknek már az indulásánál a nagyobb vállalat bábáskodik. Veszélyesnek tartja az ország mostani agrárpolitikáját, mert az uniós földalapú támogatások nagy részét mindössze 12 magánszemély kapja.
A közgazdász elemzésében azt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a béremeléseket, de ezt teljesítményösztönzéssel kellene összekötni, és növelni kellene a társadalom középső 40 százalékának részesedését a megtermelt javakból. Az előadó úgy fogalmazott: Magyarországon vannak vagyoni és jövedelmi szempontból középen lévők, de eltűnt a középosztály. Ugyanakkor a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A vagyonszerkezet pedig azért szorulna átalakításra Pitti Zoltán szerint, mert most 70 százalékban nem mozdítható értékekben fekszik a pénz, például ingatlanban, ami az ország egy részén eladhatatlan. A legnagyobb bajnak mégis azt nevezte a pénzügyi szakértő, hogy a magyar vagyoni és jövedelmi viszonyok mellett a fiataloknak szinte semmi esélyük nincs a kitörésre.
