"Magyarországon egy nyolcszáz-ezer fős szűk csoport kezében összpontosul a vagyon" - Pitti Zoltán közgazdász

Publikálás dátuma
2019.03.12. 20:47

Az igazán gazdag magyarok műkincsekbe fektetik be vagyonukat – emelte ki Pitti Zoltán közgazdász a húszéves múltra visszatekintő Európa Klub kedd esti fővárosi rendezvényén.
A Corvinus Egyetem kutatója a lakosság rétegződését vizsgálta a munkajövedelmek és a birtokolt vagyon, illetve vagyongyarapodás szempontjából, és arra a megdöbbentő következtetésre jutott az adatok alapján, hogy Magyarországon nem is a társadalom leggazdagabb felső tizede, de még csak nem is 1 százaléka kezében van a vagyon nagy része, hanem egy mindössze nyolcszáz-ezer fős szűk csoportnál. Ez a szám akkor is kirívóan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész világot a vagyon koncentrálódása jellemzi, a top 1 százaléké a vagyon 45 százaléka. A térségek közötti különbséget nem ezzel, hanem főként a szegénységben élő rétegek nagyságával lehet jellemezni – tette hozzá az adóhatóság egykori elnöke. A magyar társadalom legfontosabb gondja ez alapján, hogy az Európai Unió legszegényebb régiói közt négy magyar térség is található, s az egy főre jutó GDP alapján az országos átlag is csak az uniós adat 68 százaléka. A leszakadó területek között is a legszegényebb már jó ideje Nógrád megye, amelynek falvaiban csak az EU- GDP átlag 17 százalékát érik el. Pitti Zoltán emlékeztetett rá, hogy miközben nálunk a kormány nyilvánosságra hozott adatai a munkajövedelmekre koncentrálnak és ezek folyamatos emelkedését hangsúlyozzák, az összes jövedelmen belül a munkából származó bevételek aránya erősen csökken: 2008 és 2017 között 45,4 százalékról 43 százalékra esett vissza. Nem először hívta fel arra a figyelmet a közgazdász, hogy a KSH a bérek számításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalkozások adatait, holott legalább 600 ezren ezekben a cégekben dolgoznak jellemzően minimálbéren. Igaz, tette hozzá, ha az ő fizetésüket is beszámítanák az átlagba, most is kisebb mértékben emelték volna meg a miniszterek és parlamenti képviselők jövedelmét. Az is árulkodó adat a kutató szerint, hogy a magyarországi vállalkozások költségei között a bérek csak tíz százalékot tesznek ki, míg az unióban ez az arány 18 százalék.  
Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon ugyan magasak a tulajdonosi jövedelmek, de az osztalékok kifizetése után mégis kevés marad a cégek vagyonának gyarapítására, s az egyre átláthatatlanabb helyzetet tovább rontja, hogy ma már cégek hoznak létre újabb vállalkozásokat – jelentette ki Pitti Zoltán, példaként hozva Mészáros Lőrinc üzleti birodalmát. Ebben a körben aztán szoros függő viszony jön létre egyrészt a politikától a közbeszerzések nyerteseinek kiválasztása miatt, másrészt az anyavállalat és a beszállítók hálózata között, hiszen a kis cégeknek már az indulásánál a nagyobb vállalat bábáskodik. Veszélyesnek tartja az ország mostani agrárpolitikáját, mert az uniós földalapú támogatások nagy részét mindössze 12 magánszemély kapja. A közgazdász elemzésében azt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a béremeléseket, de ezt teljesítményösztönzéssel kellene összekötni, és növelni kellene a társadalom középső 40 százalékának részesedését a megtermelt javakból. Az előadó úgy fogalmazott: Magyarországon vannak vagyoni és jövedelmi szempontból középen lévők, de eltűnt a középosztály. Ugyanakkor a lakosság 60 százaléka a nemzeti átlagjövedelemnél kevesebb pénzből kénytelen megélni. A vagyonszerkezet pedig azért szorulna átalakításra Pitti Zoltán szerint, mert most 70 százalékban nem mozdítható értékekben fekszik a pénz, például ingatlanban, ami az ország egy részén eladhatatlan. A legnagyobb bajnak mégis azt nevezte a pénzügyi szakértő, hogy a magyar vagyoni és jövedelmi viszonyok mellett a fiataloknak szinte semmi esélyük nincs a kitörésre. 
Frissítve: 2019.03.12. 20:58

Eldőlt: részletekben is befizetheti a gigászi büntetést a Jobbik

Publikálás dátuma
2019.03.12. 19:25
Megmenekülhet Sneider Tamás pártja?
Fotó: Vajda József
Az Államkincstár friss döntésével eltűnhet a megszűnés közvetlen réme az ellenzéki párt feje fölül. Nyolc részletben kellene törleszteniük a csaknem 1 milliárd forintos bírságot.
Megkapta a Jobbik a Magyar Államkincstártól a részletfizetési lehetőséget, tudta meg a hvg.hu a választmányi ülésen részt vevő Sneider Tamás pártelnöktől. A párt korábban nyolc negyedéves részletfizetési lehetőséget szeretett volna kapni, erre bólintott rá a MÁK.

A pártnak nemrég újabb, 136 milliós bírságot rótt ki az Állami Számvevőszék január végén, ezzel egymilliárdnyira nőtt a befizetendő büntetés összege, ami a párt megszűnését vetítette előre. A Jobbik felkészült a megszűnésre is, de bízott a részletfizetési lehetőségben, ezt kapta most meg.
Szerző

Mazsihisz: nem hallgattuk el a Fidesszel való konfliktusokat sem Weber elől

Publikálás dátuma
2019.03.12. 19:02
Manfred Weber a Mazsihisz elnökével is tárgyalt
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Heisler András tájékoztatta Manfred Webert a magyar kormánnyal való kapcsolatukról, beleértve az "emlékezetpolitikai kérdéseket, hatalomgyakorlási technikákat és a közbeszéd radikalizálódásának jeleit".
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) minden olyan európai pártcsalád fontos, amely tiszteletben tartja a kontinens zsidó hagyományait, a zsidó közösség vallási értékeit és érdekeit - írta a szervezet az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében. A Mazsihisz kiemelte: az Európai Néppárt (EPP) jó kapcsolatokat ápol Izraellel, fellép az emberi jogok, az emberi méltóság mellett, az antiszemita jelenségekkel szemben.
Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője és Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden megbeszélést folytatott a Mazsihisz budapesti székházában.

Heisler András tájékoztatta a politikust a Mazsihisz és a magyar kormány kapcsolatáról és a zsidó közösséget érintő kérdésekről. A közlemény szerint azt mondta, hogy más egyházakhoz hasonlóan a Mazsihisz is széles körben részesül állami támogatásban, a magyar kormány - a zsidó vallásból fakadó - speciális előírásokat tiszteletben tartja, biztonsági kérdésekben együttműködik a szervezettel.
"A zsidó közösség fizikai értelemben nem érzi magát fenyegetve"

- írták.

Hozzátették: A magyar kormány és Izrael közötti jó kapcsolat fontos a magyarországi zsidóságnak.  Kitértek arra is, hogy a tárgyaláson Heisler András
"nem hallgatta el azokat az emlékezetpolitikai kérdéseket, hatalomgyakorlási technikákat és a közbeszéd radikalizálódásának jeleit sem, amelyek a zsidó közösség számára konfliktusokat okoznak,

de hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány tiszteli a zsidóság vallási és kulturális hagyományait, a fennálló viták nem az antiszemitizmusra vezethetők vissza". A Mazsihisz elnöke arra kérte az EPP-t, hogy "a Fidesz megítélésében a fentieket figyelembe véve mérlegeljen" - áll a közleményben.