A betegségek és a halálozások negyedét a környezetszennyezés okozza

Publikálás dátuma
2019.03.14. 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot - írta a Híradó.hu. Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.  
A Global Environment Outlook (GEO – Globális környezeti kilátások) című jelentésen 70 ország 250 kutatója dolgozott hat éven át. A tanulmány készítői adathalmazok révén értékelték a környezeti befolyások hatását több mint száz betegség kialakulására. Eredményük szerint 
a környezetszennyezés növekvő mértéke egy olyan világszintű járvány kialakulását támogatja, amely egyre nagyobb gazdasági károkat okozhat.

A jelentés szerint 2015-ben kilencmillió haláleset volt a környezetszennyezés számlájára írható. Ugyanakkor tovább nyílik a gazdagok és szegények közötti olló is – figyelmeztettek a tudósok. Az ipari országok túlfogyasztása, élelmiszer-pazarlása és szennyezése a szegényebb országokban éhezéshez, fokozódó szegénységhez és betegségekhez vezet. A szennyezett ivóvíz és a szegényes eszközök az egészségügyben évente mintegy 1,4 millió ember halálát okozzák. Még veszélyesebb a levegőszennyezés, amelynek évente 6-7 millió ember esik áldozatul. A vizekbe kerülő vegyi hulladékanyagok generációkon keresztül öröklődő egészségügyi problémákat okoznak. Az ipar, a mezőgazdaság és a fakitermelés által tönkretett talaj problémája ma már 3,2 milliárd embernek otthont adó területet érint.
A kutatók felhívták a figyelmet az élelmiszerekben nagy mértékben alkalmazott antibiotikumok következményeire. Az évszázad közepére az ebből származó rezisztencia oda vezethet, hogy a szuperbaktériumok válnak az idő előtti halálesetek fő okozóivá.
Szerző

Több mint 1200 állatfajt fenyeget kihalás, de a folyamatot meg lehetne állítani

Publikálás dátuma
2019.03.14. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában - idéz egy új kutatást a The Guardian.
Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői.
A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős. Az új kutatás feltérképezte, hol vannak a gócpontok, amelyeket leginkább fenyeget a mezőgazdaság, az urbanizáció, az éjszakai fények, a vízi és szárazföldi utak, a vasutak és a népsűrűség, valamint hol vannak az érintetlen területek, ahogy a fenyegetések elől menedéket találhatnak a fajok.
Azt találták, hogy a vizsgált vadon élő fajok többségének élőhelyén a fenyegetés "kiterjedt" volt, ami "erősen leszűkítette azt a területet, "ahol fennmaradhat a faj". Aggasztónak ítélték 1237 faj - a vizsgált fajok majdnem negyedének - helyzetét, ezek egyedeinek több mint 90 százalékát sújtják az ismert fenyegetések. A legrosszabb helyzetben 395 faj - a vizsgált fajok 7 százaléka - van, ezeket legalább egy súlyos veszély fenyegeti minden élőhelyén. A veszélyek leginkább az emlősökre leselkednek, fajaik 52 százalékánál okoztak populációcsökkenést az említett tényezők.
Nem térképezték fel két nagy veszély, a betegségek és a globális felmelegedés hatásait, mert ezek minden fajt fenyegetnek. Az emberi tevékenység hatásai a vizsgált szárazföldi fajok 84 százalékát sújtják. A leginkább érintett öt ország Délkelet-Ázsiában volt, Malajzia után Brunei és Szingapúr következett a toplistán. A legnagyobb területű "menedékek" szintén Délkelet-Ázsiában, valamint Amazónia őserdeiben, az Andok egyes részein és a Nyugat-Afrikai Libériában találhatók. James Allan, a tanulmány vezető szerzője, a Queenslandi Egyetem doktori hallgatója szerint van ok az optimizmusra, hiszen 
"környezetvédelmi intézkedésekkel az összes vizsgált fenyegetés megállítható".

Szerző

Állatkölykökkel indul a tavasz az Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.03.13. 21:10
Illusztráció
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Hétvégén indul a tavaszi szezon a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol többek között látványetetés, állatbemutatók, Cápasuli, valamint sok állatkölyök várja a közönséget.
A szezonális újdonságok és programok mellett számos állatkölyökkel várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert. A két orángutánkölyök, a gorillabébi, a kis elefánt mellett zebracsikó, sörényeshangyász-kölykök, valamint az ősszel született, ritkának számító aranyhasúmangábé-csemetét is megtekinthetik az érdeklődők - sorolta Persányi Miklós főigazgató a szerdai budapesti sajtótájékoztatón.    
Hamarosan Bennett-kengurukölykök, valamint rókakuzuk és vombatgyerekek is láthatóak lesznek. Előbbieknél három nőstény erszényében is vannak kölykök, amik várhatóan néhány héten belül az erszényen kívülre is merészkednek. Január óta a vízidisznóknak, a zöld agutiknak is utóda született, és több hüllő tojása (boa, gyászos gekkó) is kikelt. Nemrégiben pedig a veszélyeztetett fajnak számító két ázsiai vadkutya hét utódnak adott életet - tette hozzá. 
Új állatok is érkeznek az idei szezonban: nyár elején jönnek Dániából a ritkának számító kubai krokodilok, illetve már láthatható a Pampakifutóban a Dél-Amerikában őshonos, ritkulóban lévő a déli törpeszarvasok (puduk) két egyede, közös férőhelyen a sörényes hangyászokkal.
A tavaly megnyílt Holnemvolt Várban többek között a látványos, új fajokkal bővülő Cápasuli szórakoztatja a közönséget. Ide áprilisban és a nyár elején újabb szállítmányok érkeznek, így már nyolcféle cápával találkozhat majd a közönség, köztük fehérúszójú szirtcápával, de lesznek új zebracápák, valamint sasráják is. A Cápasuli nagyjából két év múlva költözik át állandó helyére, a Pannon-tengerről elnevezett akváriumba. A főigazgató elmondta, az állatkert egyik legnagyobb szabású fejlesztésének, a biodóm építése a tervezett ütemnek megfelelően halad: jelenleg nagyjából hétszáz ember dolgozik rajta.
Az idei szezon minden napján úgynevezett Légy ott! programokkal is várják a látogatókat. A kínálatban többféle látványetetés és állatbemutató is szerepel, de újdonság a Földi malackodás elnevezésű program, amely során a gondozók a földimalacokat különféle érdekességekre tanítják meg a közönség előtt, a bonszai fáknál pedig a Törpe fáramászás nevű programra várják az érdeklődőket. Idén sem maradnak el az állatkert hagyományos programjai: áprilisban Föld Fesztivált, júniusban Rózsaünnepet, júliusban és augusztusban Zenés Állatkerti Esték címmel szerveznek koncertsorozatot. Augusztusban tartják az Állatkertek éjszakáját, októberben pedig az Állatszeretet Fesztivált - sorolta a programokat a főigazgató.
Új program lesz a Holnemvolt Várban áprilisban a Tavaszköszöntő, májusban a Kürtőskalács Világom és a Bábok Éjszakája, júniusban a Tűz éjszakája, júliusban a Mesék Éjszakája, míg szeptemberben a Gombóc Artúr Fesztivál várja a közönséget, novemberben pedig a Márton-napi Liba Buli zárja az állatkert rendezvényeinek a sorát.
Számos új, családoknak és pedagógusoknak szóló kedvezményt is bevezetnek április 1-jétől. A családi jegyet áprilistól az egygyermekes családok is igénybe vehetik, míg a gyermekjegy eddigi korhatárát 18 évre emelik fel - tette hozzá a főigazgató.
Szerző
Frissítve: 2019.03.14. 08:42