A betegségek és a halálozások negyedét a környezetszennyezés okozza

Publikálás dátuma
2019.03.14 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.
A levegő- és vízszennyezés, valamint az ökoszisztémák egyre fokozódó rombolása több milliárd ember életterét fenyegeti és befolyásolja, valamint jelentősen károsítja a világgazdaságot - írta a Híradó.hu. Az állandó gazdasági növekedésbe vetett hit a jövőbeli halálozási arányok, munkából való kiesések és egészségügyi kockázatok tekintetében értelmetlen – írták a szakértők.  
A Global Environment Outlook (GEO – Globális környezeti kilátások) című jelentésen 70 ország 250 kutatója dolgozott hat éven át. A tanulmány készítői adathalmazok révén értékelték a környezeti befolyások hatását több mint száz betegség kialakulására. Eredményük szerint 
a környezetszennyezés növekvő mértéke egy olyan világszintű járvány kialakulását támogatja, amely egyre nagyobb gazdasági károkat okozhat.
A jelentés szerint 2015-ben kilencmillió haláleset volt a környezetszennyezés számlájára írható. Ugyanakkor tovább nyílik a gazdagok és szegények közötti olló is – figyelmeztettek a tudósok. Az ipari országok túlfogyasztása, élelmiszer-pazarlása és szennyezése a szegényebb országokban éhezéshez, fokozódó szegénységhez és betegségekhez vezet. A szennyezett ivóvíz és a szegényes eszközök az egészségügyben évente mintegy 1,4 millió ember halálát okozzák. Még veszélyesebb a levegőszennyezés, amelynek évente 6-7 millió ember esik áldozatul. A vizekbe kerülő vegyi hulladékanyagok generációkon keresztül öröklődő egészségügyi problémákat okoznak. Az ipar, a mezőgazdaság és a fakitermelés által tönkretett talaj problémája ma már 3,2 milliárd embernek otthont adó területet érint.
A kutatók felhívták a figyelmet az élelmiszerekben nagy mértékben alkalmazott antibiotikumok következményeire. Az évszázad közepére az ebből származó rezisztencia oda vezethet, hogy a szuperbaktériumok válnak az idő előtti halálesetek fő okozóivá.
Frissítve: 2019.03.14 12:12

Nyolc csíkos kismalac született Budakeszin

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: Budakeszi Vadaspark/ Surányi Linda
Két anyakoca összesen nyolc vadmalacbébivel örvendeztette meg a Budakeszi Vadaspark gondozóit és látogatóit.
A nemrég született muflonbárányok és kecskegidák után a csíkos kismalacok a természet rendjének megfelelően, március közepén születtek. A csöppségek az idő nagy részét még egymáshoz bújva, pihenéssel, illetve az egészséges fejlődésükhöz szükséges anyatej fogyasztásával töltik - derült ki a Budakeszi Vadaspark közleményéből.
A vadmalacok között a születésük után szinte azonnal kialakult egy belső rangsor, ami azt is meghatározza, hogy a malacok anyjuk melyik emlőjét választják. A kismalacok nevelésének idejére a kocák kisebb kondákat alkotnak, és közösen vigyáznak az apróságokra. Meglehetősen vehemensen, ezért az állatkert felhívja a figyelmet, hogy ne próbáljuk megfogni a vadmalacokat. 
Simogatás helyett inkább készítsünk róluk fotókat, hiszen irigylésre méltóan fotogének, és kiváló pózolási tehetséggel vannak megáldva.

Tanuljuk meg szeretni - Az erdők világnapja van

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az ENSZ döntése alapján 2013-tól minden év március 21-e az erdők világnapja. Idén az erdők és az oktatás kapcsolata áll a rendezvények középpontjában.
Down-szindróma világnapja mellett március 21-e 2013 óta az erdőké is. Ezen a napon világszerte rendezvényekkel emlékeznek meg az erdők és a fák jelentőségéről. Magyarországon számos helyszínen rendeznek faölelést, szemétgyűjtést. Az idei világnap mottója, „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” az oktatás szerepére is utal, amelynek jelentős szerepe van a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) világnapi közleménye szerint a természeti erőforrások megőrzésének fontos lépése az erdők és jelentőségük megértése és gyereknek való megtanítása. Az erdők segítenek ugyanis a levegő, a talaj, a víz és az emberek egészségének megőrzésében és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, az éhezés felszámolásában, valamint a városi és vidéki élet fenntarthatóságának biztosításában. Annál is inkább szükségünk van rájuk, mert egyre inkább távolodunk a természettől: a világ lakosságának több mint fele városlakó, és ez az arány 2050-re 70 százalékig emelkedhet.
Greenfo összegyűjtött tíz okot, amiért az erdőket szeretni és védeni lehet és kell. 
  • A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80 százalékának, és mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.
  • Egy fa évente akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9 százalékát nyeli el.
  • A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 Celsius fokkal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30 százalékkal mérsékelhetik a klímaberendezések használatát. A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finom port.
  • A fa fűtőanyagként a világ teljes megújuló energiakészletének 40 százalékát biztosítja – annyit, mint a nap-, a víz- és a szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energiaforrások termelésben.
  • Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fából nyert anyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, a poliészter pedig 170-szer több károsanyagot juttat a légkörbe.
  • Fából építkezve a betonhoz képest 40 százalékkal, az acélhoz pedig 30 százalékkal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31 százalékkal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.
  • A gyógyszerek hatóanyagainak 25 százaléka esőerdei növényekből származik. Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1 százalékát vizsgálták ilyen szempontból.
  • A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.
  • Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman" mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 köbméternyi tömegével első.
  • Átlagosan a csapadék 40 százaléka a növények kipárolgásaiból származik, de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70 százalékban az Amazonas erdőkből érkeznek. Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat.
Frissítve: 2019.03.21 21:04