Bírság helyett menekítőautót küldenek a kiskorú prostituáltaknak

Publikálás dátuma
2019.03.14 08:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Júliustól több szempontól is változhat a gyermekprostitúció hatósági megítélése: a szexipar 18 év alatti áldozatait korábban sokszor elkövetőknek tartották, a rendszert azonban most finomhangolják.
Az év második felétől több lépést is tenne a kormány az emberkereskedelem ellen, nagyobb védelmet nyújtanának a prostitúció még nem nagykorú áldozatainak - derül ki a szerdán kiadott Magyar Közlöny egyik határozatából.
A kormányhatározat szerint a nyomozószerveket az eddiginél hatékonyabban kell felkészíteni az áldozatok felismerésére, a bűnügyi statisztika is átalakításra szorul, hogy jobban figyelembe vegye az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatokat. A 18 év alatti prostituáltak számára pedig speciális szakellátást és visszailleszkedési tervet dolgoznak majd ki a gyermekvédelmi intézményekben.

A határozat azt is kimondja, hogy a 18 év alatti prostitúció tiltott, a tetten ért fiatalkorúakat gyermekvédelmi eljárás és gondoskodás illeti meg –
a tetten ért fiatalkorúakat gyermekvédelmi eljárás és gondoskodás illeti meg.
Az  ehhez szükséges eljárásrendet a belügyminiszternek kell kidolgoznia, az igazságügyi miniszterrel és a kancelláriaminiszterrel együtt.

Menekítőautóval, védett szállásra

A tervekhez pénzt is adna a kormány: 129 millió forintból új védett – tehát titkos helyen létesített - szálláshelyet nyitnának a kimentett fiatalkorúak számára, az otthon pedig menekítőautóval szállíthatná el a kerítőktől, striciktől megszabadított áldozatokat. További 30 millió forintot a nyomozószervek továbbképzésére és érzékenyítésére szánnak majd.

Elkövetőkből áldozatok lesznek

A megítélt összeg kevésnek tűnik ahhoz, hogy megoldjon egy rendszerszintű, az egész országot érintő problémát - 159 millió nevetséges ráfordításnak tűnhet, amikor ugyanabból a közlönyszámból megtudhatjuk: Schmidt Mária 12 milliárd forintból magyarázhatja el, hogy mit is jelentett a rendszerváltás.
A lépés mégis arra utal, hogy változhat az állam és a rendőrség hozzáállása a gyermekprostitúció áldozataihoz, hiszen korábban sokszor elkövetőként tekintettek rájuk. Székely László alapjogi ombudsman tavalyi jelentésében is arra hívta fel a figyelmet, hogy szabálysértési eljárás és szankció fenyegeti azokat a kényszerítő helyzetben lévő gyermekeket, akiket a prostitúciós tevékenységen érnek. Pedig 2015 júniusában Magyarországon is kihirdették a gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása elleni védelemről szóló Lanzarote-i Egyezményt, ami alapján
a kiskorú prostitúciós tevékenysége nem lehet önkéntes: azt valamilyen fizikai, lelki, gazdasági kényszer vagy fenyegetés hatására végzi. A gyermeket áldozatnak kell tehát tekinteni.
Ehhez képest az ombudsmani jelentés szerint 2015-ben Ferencvárosban 12 olyan prostituált ellen indult szabálysértési eljárás, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A gyermekprostitúció kihasználásának bűntett gyanúja miatt pedig összesen 1 eljárás indult a vizsgált időszakban. A kerületi kapitányság Székelynek adott válaszában ugyan elismerte, hogy a fiatalkorú szabálysértőket áldozatnak tekintik, de áldozat voltukra csak akkor derülhet fény, ha elismerik, hogy kényszer hatására cselekedtek; ezt pedig - a futtatóktól való félelmükben, akik nemritkán családtagok is – csak nagyon kevesen vallják be.
Ennél is keményebb adatokat közölt 2016 májusában Hajdú-Bihar megyei Rendőr-kapitányság, ahol a gyermekprostitúció kihasználása miatt három év alatt csak nyolc eljárást indítottak, „elkövetők” ellen viszont több mint százat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 2012-2015 között 452 esetben regisztráltak prostitúciós szabálysértést, ebből pedig 86 esetben fiatalkorúak ellen indult eljárás.
Frissítve: 2019.03.15 16:13

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.