Távozik a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója

Publikálás dátuma
2019.03.14. 17:48

Fotó: MFB
Bernáth Tamás 2016 novemberétől vezette az MFB-t, útódjának kinevezéséről a hírek szerint hamarosan döntenek.
Március 31-én közös megegyezéssel távozik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója, Bernáth Tamás - közölte az MTI-vel csütörtökön a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. Utódjának kinevezéséről a közlemény szerint hamarosan döntenek.

A távozó elnök-vezérigazgató 2016 novemberétől vezette az MFB-t. Mint írják, irányításával ötéves stratégia készült a pénzintézet fejlesztési banki szerepkörének erősítésére, szélesedtek az MFB nemzetközi kapcsolatai az EU és a V4-ek fejlesztési intézményeivel, továbbá új szintre léptek a tárgyalások a kínai partnerekkel. Az MFB ennek köszönhetően beruházási platform létrehozásáról egyezett meg az Európai Beruházási Bankkal (EIB), 2017 novemberében pedig megalakult a Kínai-Közép-Kelet-Európai Bankközi Szövetség.

Utóbbi koordinációs központja az MFB-n belül jött létre, a pénzintézet emellett 300 millió euró összegű együttműködési keret-megállapodást is aláírt a Kínai Fejlesztési Bankkal - olvasható a közleményben.

A dolgozók 70 százaléka vesz részt a sztrájkban a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.03.14. 17:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Harmadik napja tart a határozatlan idejű munkabeszüntetés a Hankook Tire Magyarország Kft. rácalmási gyárában. A gyár vezetése és a szakszervezet egymásnak ellentmondó, illetve össze nem hasonlítható számokat mond a termelésről, a részvételről.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke csütörtökön délután sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy a dolgozók 70 százaléka vesz részt a bérköveteléseiket nyomatékosító munkabeszüntetésben. Ezzel szemben, a legutóbbi, e témában, fogadkozása szerint utolsó sajtóközleményében a Hankook HR-részlege azt közölte, hogy a gyár termelése minden várakozásukat felülmúló, 70 százalékos szinten áll. A szakszervezet vezetője ezt kizártnak tartja. A Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte sokkal többen tagadták meg a munkafelvételt ahhoz, hogy ilyen szinten működhessen az üzem. Főleg a háromműszakos munkarendben dolgozók sztrájkolnak, az egyműszakos munkarendben foglalkoztatottak nagy része felvette a munkát. Emiatt a cég vezetése úgy módosította a nappali munkarendben dolgozók munkaszerződését, hogy több műszakba is be lehessen osztani őket. Székely Tamás elmondása szerint a bértárgyalások előmozdítása érdekében a szakszervezet kérte a Hankook magyar vezetését, hogy vegyék fel a kapcsolatot a vállalat dél-koreai tulajdonosával. A kérésnek azonban a magyarországi cégvezetés nem tett eleget, ezért a szakszervezet most azt fontolgatja, hogy közvetlenül keresik meg a vállalat tulajdonosait Dél-Koreában - mondta. A rácalmási gyárban feszült a hangulat. Eddig csak elmondás alapján tudósítottunk arról, hogy a 3100 dolgozót foglalkoztató gumigyár egyszerre ígér többletjuttatásokat azoknak, akik nem sztrájkolnak, és fenyegeti a munkát megtagadókat. A gyárban kifüggesztett tájékoztatók Népszavához elküldött fotói szerint a Hankook HR-részlege március 12-én módosította az éves egyéni bónusz feltételeit, kizárva a juttatásból a sztrájkolókat, sőt ők egyéb kitüntetésre, jutalmazásra sem jogosultak. Az ebben az időszakban munkát végzők pedig többlet jutalomban részesülnek, bár az nem egyértelmű, hogy ez a bónuszban foglaltatik, vagy a felett értendő. Egy, a gyár területén kifüggesztett másik papíron azt közli Lee Dae Wan HR team manager, hogy a sztrájkolóknak a munkabeszüntetés ideje alatt nem jár munkabér, besorolási pótlék, műszakpótlék, étkezési támogatás, jelenléti ösztönző, díjak, jutalmak és a már említett egyéni bónusz.
A Hankook vezetése mindent megtesz azért is, hogy pozitív ösztönzőkkel vegye rá a sztrájkolókat a munkára, így például a gyártásban dolgozók közül azoknak, akik a sztrájk helyett felveszik a munkát, a vállalat megemelte az alapbérét 50 százalékkal, a túlórapótlékot pedig a munkabeszüntetés ideje alatt megduplázták – részletezte az MTI kérdésére Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint a cég vezetése mindezek ellenére sem tudta gyengíteni a dolgozók sztrájkhajlandóságát. A munkabeszüntetés várható befejezéséről egyelőre nem beszélt a szakszervezeti vezető. A VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete (VDSZ DGSZ) a múlt szerdai kétórás figyelmeztető sztrájkot követően e héten kedden jelentette be, hogy a Hankook rácalmási gyárában határozatlan idejű sztrájk kezdődik, miután a cég által átlagosan 13,6 százalékos béremelés differenciáltan valósult meg. Ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a cégnél már régebb óta ott dolgozók körülbelül 10 százalékos, az újonnan belépők pedig mintegy 20 százalékos béremelésben részesültek. Az ehhez hasonló helyzetek elkerülése érdekében kezdeményezte a szakszervezet már a tárgyalások elejétől, hogy a társaság fix, 18 százalékos alapbér emelést hajtson végre. Ezen felül a szakszervezet követelése még a 13. havi bónusz és a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára az 5 százalékos pótlék bevezetése - jelentette ki a VDSZ elnöke. Beszámolója szerint a cég kijelölte a sztrájkolók helyét: ők az egyik étteremben gyülekeznek és az üzem területén nem mozoghatnak. Ugyanakkor hiába járna hivatalosan egyszeri ingyenes étkezés, de most azt sem kapják meg. A múlt héten a dolgozók mintegy 20 százaléka volt szakszervezeti tag, azóta a folyamatos belépések miatt ez az arány sokat nőtt. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.14. 17:03

Tömegeket tiltanak el a cégvezetéstől

Publikálás dátuma
2019.03.14. 15:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavaly a hazai cégbíróság 13 ezer embert tiltott el öt évre az üzletvezetéstől. Ez rekord.
Csak tavaly 13 ezer magánszemélyt tiltottak el a cégvezetéstől – számol be a céginformációval foglalkozó Opten. Így összességében már több mint 54 ezer polgárnak kell más pénzkereset után néznie. Közölt grafikonjuk tanúsága szerint a tavalyi érték rekord. Míg 2010-ben még csak 479 embert sújtott a cégbíróság ilyen büntetéssel, addig 2014-ben 5 ezer, egy évre rá pedig már 12 ezer fölé ugrott az üzleti kiteljesedés eme formájától eltiltottak száma. Fejlődő gazdaság ide, szigorodó cégjogi környezet oda, még mindig ráfér a tisztítás a hazai cégvilágra – idézik Pertics Richárd céginformációs igazgatót. A cégbíróság ki nem elégített, jogerős hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket cégügyektől. Az utóbbi évekhez képest a tavalyi érték már nem mutat lényeges romlást, de a hazai üzleti etikán és a cégek pénzügyi mozgásterén továbbra is akad mit javítani. A büntetések elvileg tisztító hatásúak, hiszen az érintetteket 5 évre eltiltják a vezetési és képviselői jogkörtől, illetve egyes tulajdonosi szerepköröktől is. Az eltiltások száma beállni látszik: ami arra utal, hogy az intézkedéseknek valószínűleg nincs túlzott megelőző ereje. De az sem kizárt, hogy a hazai cégjogi rendszer ennyit képes feldolgozni. Az Opten szerint az eltiltottak száma 2019 végén 62 ezren tetőzhet: ezt követően ugyanis több korábbi eltiltás is lejár. Megyei bontás szerint magas az eltiltások száma Budapesten, valamint Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Hajdú-Bihar megyében.

Főleg az építőipar húzza a kis- és középvállalkozásokat

Tavaly 61 százalékkal nőtt a legsikeresebb hazai kis- és középvállalkozások átlagos nyeresége – közölte az Opten. Bár a szakmai zsűri által összeállított százas listát csak március 21-én hozzák nyilvánosságra, általánosságban megállapítható, hogy folyamatos növekedésüknek köszönhetően árbevételük tavaly ötödével bővült. A legjelentősebb húzóerő az építőipar. Dolgozóik átlagfizetése tavaly 10-15 százalék felett nőtt. A bruttó havi jövedelmek az ipar és a kereskedelem területén átlag 380 ezer, míg a szolgáltatások terén mintegy 650 ezer forintra rúgnak. Az egy főre jutó profit tavaly 90 százalékkal 8 millió fölé ugrott. Az érintett vállalkozások zöme családi tulajdonú, akik az ügyvezetésbe is bekapcsolódnak.

Szerző