Weber: Orbán nem old meg semmit egy bocsánatkéréssel

Publikálás dátuma
2019.03.14 19:32
Orbán és Weber
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje ismét megerősítette, az ultimátum pontjaiban nincs helye vitának. Közben szinte minden érintett úgy nyilatkozott, a Fidesz helyzetén "levelek már nem segítenek."
Orbán Viktor bocsánatkérése jelzésértékű, ez azonban még nem oldja meg a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságával kapcsolatos alapvető kérdést – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje. A politikus Karlsruhéban beszélt erről a német Kereszténydemokrata Unió európai parlamenti választásokkal kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatóján - közölte a hvg.hu.

A kedden Magyarország járt Weber ismét felszólította a magyar kormányfőt, hogy vessen véget a Brüsszel-ellenes kampánynak és rendezze a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyét.
Kijelentette: ezekben a pontokban nincs helye vitának. Úgy fogalmazott, hogy az EPP berkein belül nem engednek az alapjogi kérdésekben.
A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder bajor miniszterelnök a dpa német hírügynökségnek Münchenben adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök bocsánatkérő levele nem oldotta meg a problémákat az EPP-n belül.

"Fontos jelzés, ha valaki bocsánatot kér megfogalmazásokért. Mindig arra kell törekednünk, hogy hidakat építsünk és elejét vegyük a szakadásoknak. Az EPP ugyanakkor egy értékközösség. Az értékek pedig nem képezik alku tárgyát" – magyarázta Söder, majd kijelentette:
Orbánnak kell döntenie arról, hogy milyen irányt akar követni. "Ennek azonban tartósnak kell lennie. Nincs ugyanis értelme annak, hogy minden héten újabb vitát folytassunk erről"
– hangsúlyozta a bajor politikus.
Kiemelte, hogy nem csak Orbán Viktor álláspontjáról van szó ebben a kérdésben. Söder szerint az EPP többi tagpártjánál ismét a bizalom tartós kiépülésére van szükség.

A magyar miniszterelnök szerdán levelet írt azon EPP-tagpártok vezetőinek, amelyek kezdeményezték a Fidesz kizárását. Ebben bocsánatot kért a "hasznos idióták" kifejezés miatt, de kiemelte, nem változtat álláspontján a keresztény kultúra védelmét, a migrációt és Európa jövőjét illetően. A miniszterelnök azt kérte az érintett pártoktól, hogy gondolják újra a kizárási kezdeményezést.

A flamand kereszténydemokraták (CD&V) elnöke a levélre reagálva azt közölte, elfogadta Orbán Viktor kormányfő bocsánatkérését, pártja azonban továbbra is támogatja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP). Wouter Beke arról számolt be, hogy elfogadja Orbán Viktor bocsánatkérését a bántó nyelvezet miatt, de az ügy nem arról szól, hogy ő sértve érzi-e magát,
hanem az alapvető európai értékek, például a sajtószabadság és a hatalmi ágak elválasztásának tiszteletéről, illetve a jobb együttműködésről a külső határok védelmében, s ebben nem lát semmilyen változást.
Hasonlóan nyilatkozott több más EPP-tagpárt vezetője is, Maxime Prévot, a vallon konzervatív Humanista Demokratikus Centrum (CDH) például azt mondta, a bocsánatkérés semmit nem változtat azon a véleményükön, hogy a nagyobbik magyar kormánypártnak nincs többé helye az EPP-ben. Frank Engel, a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV) elnöke rámutatott, hogy Orbán mindössze egyetlen kijelentéséért kért elnézést, intézkedéseiért, egyéb nyilatkozataiért és kampányaiért nem, s ez nem elegendő.
Petteri Orpo, a finn Nemzeti Koalíciós Párt (Kokoomus) elnöke azt közölte, hogy megkapta az üzenetet, de nem vonják vissza kizárási indítványukat.
"Ezen a ponton levelek már nem segítenek, a Fidesznek tettekkel kell bizonyítania elkötelezettségét az EPP mellett, de ez nem történt meg"
– emelte ki.

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia