Kifütyülték Szájert a Néppárt frakcióülésén - Cáfol a politikus

Publikálás dátuma
2019.03.15. 09:43

Fotó: Emilie Gomez / Európai Parlament
Szájer József, a Fidesz-delegáció vezetője ezután állítólag azt javasolta Orbánnak, hogy még a kizárásról döntő szavazás előtt lépjen ki a Néppártból a Fidesz. Ezt szintén tagadja a politikus.
Határozottan Fidesz-ellenes hangulat határozta meg az Európai Néppárt (EPP) szerdai frakcióülését, írja a 444.hu. Több, egymástól független beszámoló szerint
számos képviselő kifütyülte Szájer Józsefet, aki a Fidesz-delegáció vezetője.

Úgy tudják, az incidens után Szájer felhívta Orbán Viktort, hogy jelezze, szerinte nagyon aggasztó a helyzet. Megfontolásra ajánlotta információik szerint azt is, hogy a Fidesz lépjen ki a néppártból, még a kizárásról döntő 20-i szavazás előtt.
Március 20-án az EPP elnöksége olyan javaslatot terjeszt a résztvevők elé, ami az alapszabály 9. pontja értelmében a Fidesz felfüggesztését vagy kizárását fogja ajánlani – hangzott el a pártcsalád európai parlamenti frakciójának strasbourgi ülésén. A Népszava információi szerint Joseph Daul pártelnök a tanácskozáson értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, hogy érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Nem kifütyülték, megtapsolták...

"Mint a jereváni vicc: nem kifütyültek, hanem megtapsoltak. Nem azt javasoltam hogy lépjünk ki, hanem hogy maradjunk benn" - nyilatkozta Szájer József az atv.hu megkeresésére, hozzátéve: a 444-es cikk "fake news a javából". "Az egyik legnagyobb tapsot én kaptam" - közölte a politikus.

Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 12:24

Sneider Tamás: „Az egész pártunk lázban ég”

Publikálás dátuma
2019.03.14. 18:26

Fotó: Vajda József
Karácsony Gergelyt már nem támogatná a Jobbik, ha Puzsér Róberttel szemben ő nyerné az előválasztást. Legfeljebb azzal, hogy nem indít saját jelöltet.
A Jobbik az EP-választásra készül, és csak ezt követően, az eredmény ismeretében dönti el, hogy saját jelölttel vesz részt a főpolgármester-választáson, vagy más ellenzékit támogat, ha igen, akkor kit – idén januárban még ezt az álláspontot erősítette meg lapunknak Bencsik János, miután a párt új budapesti elnökévé választották. Ehhez képest a Jobbik most beállt az LMP támogatásával induló független főpolgármester-jelölt, Puzsér Róbert mögé. Annak ellenére, hogy jelenleg csak március van, az EP-választást pedig májusban tartják. A történelem gyorsabban zajlik annál, ahogyan elterveztük – magyarázta kérdésünkre Sneider Tamás pártelnök, miért változott a Jobbik stratégiája. „Egyszerűen mindenki azt igényelte, hogy a Jobbik nevezze meg a főpolgármester-jelöltjét. Az egész pártunk lázban ég” – jelentette ki Sneider. Szerte az országban megkezdődtek az egyeztetések – folytatta –, sokan látják a lehetőségét annak, hogy az önkormányzati választásokon le lehet váltani a Fideszt. A Jobbikban is javában zajlik a belső jelöltállítási folyamat. Vannak helyek, ahol az ellenzék részleges, máshol teljes összefogása várható, akár oly módon, hogy a pártok egy civil szervezet jelöltjét támogatják – számolt be Sneider Tamás. Visszatérve Budapestre: Puzsér támogatását az országos elnökség, majd a párt budapesti választmánya is jóváhagyta. Kérdés, hogy a Jobbik hajlandó-e a baloldali Karácsony Gergely mögé is felsorakozni, ha Puzsér Róberttel szemben ő nyeri meg az ellenzéki előválasztást. Sneider Tamás elmondta, hogy transzparens, átlátható megállapodást kötöttek Puzsér Róberttel és az LMP-vel, amelyben az is szerepel, hogy Karácsony Gergely előválasztási győzelme esetén újra „megtárgyalják a dolgot”. Következik-e ebből, hogy a Jobbik elvileg nem zárja ki Karácsony támogatását? Sneider közölte, hogy Karácsony Gergely mögött ott áll az a baloldal, amelynek szerinte a fővárosban „gazdasági összefonódásai vannak a Fidesszel, például a parkolási pénzek ügyében”. Ezért inkább úgy fogalmazott: amennyiben Karácsony Gergely nyeri az előválasztást, akkor azt tartja elképzelhetőnek, hogy Tarlós István leváltása érdekében a Jobbik nem indít saját jelöltet. Bencsik János budapesti elnök lapunknak elmondta, hogy a Puzsér Róberttel és az LMP-vel kötött megállapodás teljes szövegét pár napon belül nyilvánosságra hozzák.  
Szerző

Újságírókat díjazott a MÚOSZ

Publikálás dátuma
2019.03.14. 18:25

Fotó: Pólya-Pető Dávid
A március 15-i sajtónap előestéjén adták át a MÚOSZ újságíró-díjait. Az idén első alkalommal kiosztott Magyar Sajtódíjat Doros Judit, a Népszava tudósítója, Nagy József, a 24.hu újságíró-szerkesztője és a Szabad Pécs hírportál szerkesztősége kapta.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezet minden évben közösen ünnepli március 15-én a Magyar Sajtó Napját. Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, és M. Lengyel László, a Sajtószakszervezet ügyvezető társelnökének köszönője után Peremartoni Krisztina színművész emlékezett meg a reformkor és az 1848-as forradalom szellemi örökségéről. György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője ünnepi beszédében a sajtószabadság jelenkori csorbulásait és az újságírói hivatással járó kihívásokat szedte csokorba.
A hagyomány része, hogy ezen a napon adjuk át a szervezet legfontosabb szakmai díjait, köztük az idén alapított Magyar Sajtódíjat. Az új díjat a kiírás szerint „A legmagasabb színvonalú újságírói teljesítményt nyújtó sajtómunkások és alkotóközösségek elismerésére” hozta létre a MÚOSZ, hogy maga a szakma tudja díjazni azon kollégákat, akik „a magyar sajtóban újságírói munkát végezve a megelőző esztendőben a szakma és a közönség megbecsülését kivívó, kiemelkedő hozzáértésről, hivatástudatról és társadalmi felelősségérzetről tanúskodó alkotás(oka)t” hoztak létre. Az elismerésben részesülőket „a MÚOSZ elnöksége által fölkért, az újságírás különféle szakterületeinek rangos képviselőiből álló kuratórium választja ki”. A kuratórium tagja Kulcsár István televíziós és rádiós újságíró, volt moszkvai és New York-i tudósító, Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, Inotai Edit, a német közszolgálat ARD tudósítója, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese, N. Kósa Judit, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője, és Stumpf András, a Válasz Online munkatársa. Szavazataik alapján idén Doros Judit, Nagy József, illetve a Szabad Pécs szerkesztősége részesült a Magyar Sajtódíjban. 
Doros Judit Egerben született, Szilvásváradon nőtt fel. Tizenévesen lett gyakornok a Heves megyei Népújságnál, ahol több rovatban is kipróbálta magát. Négy évig belpolitikai rovatvezetője volt a Heves megyei Nap című napilapnak. Közben az Élet és Irodalomban is jelentek meg riportjai. 1998-tól az újság megszüntetésig a Népszabadság munkatársa volt. Jelenleg a Népszava tudósítója, riportere és tárcaírója. Tüzes ló című tárcasorozatával minden héten találkozhatnak a napilap publicisztikai rovatában. Ajánlója azt írta róla: „Tavaly megjelent riportjai, tudósításai, tárcái közül többet kiemelve válik igazán világossá az, hogy milyen felelősséggel, állhatatossággal és magas színvonalon mutatja be a – sajtó fősodrából mind inkább kiszoruló – mai magyar vidéki valóságot, a leszakadó térségek túlélésért vívott csatáit, a lehetetlen helyzetbe kerülő önkormányzatok harcait, de mindenekelőtt az ott élők mindennapjait, gondjait, álmait, sikereit. Mindehhez remek témaválasztása, érzékenysége, csalhatatlan igazságérzete és a vidék szeretete, ismerete adja az alapot – éppúgy ír romákat segítő vak férfiról, elesetteket támogató házaspárról, falumentő polgármesterről, álmait megvalósító cigánylányról, mint „fentről” büntetett községekről, tokaji szőlőjüket féltő gazdákról, szegénynegyedekben élőket magukra hagyókról, kiszolgáltatott közmunkásokról.” Munkáját már eddig is számos elismeréssel, többek között Paul Lendvai díjjal és Minőségi Újságírásért Díjjal ismerték el. 
Nagy József a nyomtatott sajtó egyeduralma idején kezdte a szakmáját, de mára vérbeli online újságíróvá is vált, aki a munkája mellett rengeteg energiát fektet a fiatal újságírók mentorálásába. Fő műfaja az interjú és a riport. Ajánlója szerint „Egyedi kérdezői stílusa azonnal felismerhetővé teszi az általa írt interjúkat a szerző megjelölése nélkül is. Rendkívüli érzékenységgel képes megmutatni az embert híres és látszólag átlagos beszélgetőpartnereiben egyaránt, úgy tud valóságot rajzolni, hogy a legmélyebb nyomorban, a legszomorúbb történetben is mindig látszik egy kis remény, és ott bujkál némi líra is.” Lakótelepi közegből jön, tanár és bölcsész végzettségű. Tíz éven át volt a 168 óra riportere, a szakma és az ország ott ismerte meg a nevét. A Zoomnak – nem a mostaninak, hanem az elsőnek – a kezdetektől a bezárásig főszerkesztője volt. Tudható még róla, hogy két gyermek édesapja. Őt sem kerülték el eddig az elismerések, kapott például Minőségi Újságírásért Díjat és Bossányi Katalin emlékdíjat is. 
A Szabad Pécs a független vidéki sajtó egyik utolsó bástyája. Amit az országos nyilvánosság ma Pécsről tud, ami pécsi információ a kormányfüggetlen médiába bekerül, az jelentős hányadban a Szabad Pécstől származik. A portált 2017 tavaszán három, korábban a Dunántúli Naplónál dolgozó újságíró, Katus Eszter, Babos Attila és Nimmerfroh Ferenc alapította. Hozzájuk a csúcson még ketten csatlakoztak. Az ötletadó Babos Attila volt, és ő az, aki azóta is a hátán viszi a projektet, sokszor egyedül, azaz egy személyben alakítva újságírót, szerkesztőt, korrektort, dizájnert, hirdetésszervezőt és mindent ami egy online újsághoz kell. A díj részben az ő és a köréje szerveződő csapat kitartásának az elismerése, részben pedig annak a tényfeltáró munkának a visszaigazolása, amit a Szabad Pécs végez.
Szintén első alkalommal adta át a szervezet idén a Földes Anna-interjúdíjat, amelyet a két éve elhunyt Földes Anna újságíró, pedagógus, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolája egykori legendás igazgatója emlékére alapított fia, Mihályi Péter közgazdász és a MÚOSZ. Ahogyan Mihályi Péter a díjátadón elmondta, minden várakozást felülmúlóan sok, 90 pályázat érkezett, amelyek közül három tagú zsűri választotta ki a győztest. Az idei kitüntetett Bíró Marianna, aki jelenleg az Index munkatársa. Belpolitikai újságíró, mégis az elmúlt évtizedben több száz interjút készített. A pályát a Magyar Katolikus Rádió gyakornokaként kezdte, majd a Népszava újságírója, szerkesztője lett, 2014-től 2017-ig a belpolitikai rovatot vezette. Ezután a 168 órához került. Díjazott volt az Andrassew Emlékpályázaton, megkapta a MÚOSZ Szegő Tamás díját is, amelyben az elesettekért, az alul lévőkért kiálló, 30 év alatti újságírók részesülhetnek. Saját magát a politikai interjúkészítés megszállottjának tartja. Mint pályázatában írta: „Az interjú a tényközlésnek és a véleményújságírásnak a határán mozog, kétszereplős műfaj, sosem bikaviadal, sokkal inkább tánc, amiben az újságíró újságíróként is szereplővé válik, ugyanakkor tárgyára, az interjúalanyra fókuszál, s jó esetben nem veszti el a mértéket. Így aztán egy interjú mindig a legnagyobb próba az újságírónak. A Földes Anna-interjúdíjat a David B. Cornsteinnel, az Egyesült Államok budapesti nagykövetével a Közép-európai Egyetem (CEU) kivonulásának bejelentése után készített tavalyi interjúja alapján ítélte neki a zsűri. 
A sajtónapi ünnepség hagyományosan az Aranytoll díj, a MÚOSZ életműdíja átadásának alkalma is. Az Aranytoll Bizottság szavazatai és a MÚOSZ elnökségének megerősítő döntése alapján idén Balogh Mária televíziós újságíró, az MTV volt munkatársa, Emőd Pál gazdasági újságíró, Gáti Julianna, a HVG egyik alapítója, egészségügyi újságíró, M. Lengyel László külpolitikai újságíró, a Népszabadság volt és az MTI jelenlegi munkatársa, Ocskay Zoltán autós újságíró, a Veterán Autó és Motor felelős szerkesztője, Tanács István, a Népszabadság volt szegedi tudósítója, Urbán Tamás fotóriporter és Fodor István határon túli magyar újságíró, a vajdasági Magyar Szó nyugalmazott munkatársa kapott Aranytoll díjat. 
A MÚOSZ Környezetvédelmi Szakosztálya Soó Rezső-díját Csávás Sándor, az MTI nyugalmazott munkatársa, a kulturális szakosztály Virág F. Éva-díját Pálos Máté, a Magyar Narancs munkatársa, a Gazdasági Újságírók Szakosztályának díját Gazdasági újságíró díját Ács Dániel, a 444.hu munkatársa kapta. 
Szerző
Témák
MÚOSZ díjak