Áder átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat

Publikálás dátuma
2019.03.15 15:23
ÁDER János; KÖVÉR László; ORBÁN Viktor
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Tudósok és művészek sora kapott kitüntetést március 15-e alkalmából a köztársasági elnöktől.
Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja - jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében pénteken az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket.

Kossuth-díjak

Áder Kossuth Nagydíjat adományozott Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész részére több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.
Az államfő Kossuth-díjat adományozott:
Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész részére a klasszikus és kortárs zongoraműveket egyedülálló virtuozitással, egyéni látásmóddal és érett muzikalitással interpretáló, nemzetközileg is sikeres előadóművészete, valamint Cziffra György életművének és emlékének ápolását szolgáló értékes munkája elismeréseként;
Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész részére a magyar és a világirodalom legnagyobb klasszikusait kivételes felkészültséggel és művészi igénnyel megjelenítő, sokoldalú színházi rendezői pályafutása elismeréseként;
Ferenczes István József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;
Gyöngyössy Katalin Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére klasszikus színházi és filmszerepekben nyújtott felejthetetlen, érzelemgazdag alakításai, példaértékű szakmai alázatról árulkodó, kiemelkedő művészi pályafutása elismeréseként;
Hildebrand István Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész részére nemzedékének egyik legtehetségesebb képviselőjeként a XX. századi magyar filmművészet számos monumentális történelmi filmalkotásának sikeréhez hozzájáruló, kimagasló színvonalú operatőri munkája elismeréseként;
Kálmándy Mihály, a Magyar Állami Operaház énekese részére az operairodalom legnagyobb baritonszerepeiben, valamint koncert- és oratóriuménekesként is a világ szinte minden jelentős színpadán sikeres, kiemelkedő színvonalú művészi pályája elismeréseként;
Kátai Zoltán énekmondó, zeneszerző részére a Kárpát-medence magyarságának összetartozás-érzését, nemzettudatát a régi magyar zene és irodalom népszerűsítésével, valamint a régi magyar krónikás énekek élményszerű megjelenítésével erősítő több évtizedes, példaértékű és hiteles történeti énekmondói pályafutása elismeréseként;
Kisléghi Nagy Ádám festőművész, érdemes művész részére nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő művészi pályája, a bibliai történeteket figuratív ábrázolásmóddal megjelenítő, vallásos témájú alkotásai, valamint a világ számos templomát díszítő nagyméretű, szuggesztív falfestményei elismeréseként;
Koltay Gergely zenész, zeneszerző, szövegíró, a Kormorán zenekar alapítója és vezetője részére az ősi magyar monda- és dallamvilág felelevenítésével a hazai zeneművészet tradicionális értékeit egyszerre megőrző és továbbadó, sokoldalú alkotó- és előadóművészi tevékenysége elismeréseként;
Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere részére a magyar népi kultúra hagyományainak ápolását és gyarapítását az évszázados múltra visszatekintő kékfestő mesterség művészi szintű gyakorlójaként és továbbadójaként több évtizede szolgáló, értékteremtő munkája elismeréseként;
Madarassy István ötvös- és szobrászművész részére a szakrális és a profán értékek kapcsolatát tükröző, nemzetközileg is elismert alkotóművészete, a kisplasztikáktól és monumentális köztéri szobroktól az ötvösművészeti alkotásokon át a restaurációs és rekonstrukciós munkákig terjedő, kivételesen gazdag életműve elismeréseként;
Mihály Gábor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész részére a sport témáját és a magyarság sorskérdéseit mesteri forma- és atmoszférateremtő képességgel, egyedi módon megjelenítő, kisplasztikákat és monumentális köztéri szobrokat is magába foglaló alkotóművészete elismeréseként;
Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró részére kimagasló színvonalú regény- és nemzetközi szinten is sikeres színpadi műveket magába foglaló drámaírói életműve, több mint hat évtizedes dramaturgi munkája, valamint a spiritualitás témakörében alkotott, főként a test és lélek harmóniájának kereséséről szóló, nagy népszerűségnek örvendő könyvei elismeréseként;
Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének egyetemi tanára részére kivételesen sokoldalú művészi pályája, a vokál-szimfonikus, kamara- és kórusművek mellett számos nagy sikerű színpadi előadás és filmalkotás zenéjét is magába foglaló, nagy ívű zeneszerzői életműve, valamint magas színvonalú oktatói munkája elismeréseként;
Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, író, irodalomtörténész, szerkesztő részére a reformkori és XX. századi magyar irodalmon, történelmen át a színháztörténetig számos témakört felölelő gazdag publicisztikai életműve, Gondolkodó magyarok című művelődéstörténeti sorozata, valamint szerteágazó kultúraszervező tevékenysége elismeréseként;
Tamás Menyhért József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére az erdélyi népköltészeti hagyományokat a bukovinai székely nyelvjárás ízességével ötvöző prózája, a XX. századi magyar történelem súlyos örökségét, a modern kori emberi tragédiákat hitelesen és érzékletesen bemutató életműve elismeréseként.

Széchenyi-díjak

Március 15-e alkalmából a köztársasági elnök Széchenyi-díjat adományozott:
Barsi Balázs ferences szerzetes, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom templomigazgatója részére kimagasló színvonalú hittudósi és nagy hatású tanári munkája, valamint a generációkat megérintő lelkiségi irodalmat gazdagító publikációs, illetve műfordítói tevékenysége elismeréseként;
Borbola József kardiológus, egyetemi magántanár, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosa részére a szív elektrofiziológiai eltéréseinek és ritmuszavarainak kutatásában, gyógyításában, valamint innovatív kezelésének hazai meghonosításában betöltött szerepe elismeréseként;
Buzás Edit Irén, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének Igazgatója, egyetemi tanára részére a sejtek közti kommunikációban központi szerepet játszó extracelluláris vezikulák szerkezetének és működésének vizsgálata terén elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint az immunológia oktatásában végzett magas szintű munkája elismeréseként;
Csermely Péter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi tanára részére a komplex rendszerek adaptációs, tanulási és döntéshozatali mechanizmusainak hálózatos vizsgálata területén elért iskolateremtő, a gyógyszerkutatásban is sikeresen alkalmazott eredményei, valamint a tudományos élet ifjú tehetségeinek felkutatása és pályájának egyengetése érdekében végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenysége elismeréseként;
Fodor Pál történész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója részére az orientalisztika, azon belül főként a turkológia és a történettudomány területén végzett kiemelkedő jelentőségű kutatásai, valamint a magyar bölcsészettudomány nemzetközi megbecsültségét erősítő intézményvezetői és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;
Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke részére a gazdaság- és iparfejlődés, illetve a nemzetközi kapcsolatok és az összehasonlító gazdaságpolitika területén végzett, főként a történelmileg megkésett modernizáció problémáival, valamint a gazdasági növekedési folyamatokkal kapcsolatos, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásai elismeréseként;
Karádi István Péter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara III. számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára részére a zsír- és szénhidrát-anyagcsere betegségek kutatása, valamint megelőzése és terápiája terén elért kiemelkedő eredményei, továbbá a belgyógyászat számos területét magába foglaló, iskolateremtő oktatói munkája elismeréseként;
Kiss Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének professor emeritusa részére a magyar nyelvtörténet, nyelvjárások és a szociolingvisztika területén folytatott kimagasló színvonalú kutatásai, valamint iskolateremtő oktatói és jelentős tudományszervező tevékenysége elismeréseként;
Kiss L. László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója részére a pulzáló csillagok, exobolygók és kis égitestek asztrofizikájában elért, világszerte elismert kiemelkedő eredményei, valamint a Piszkéstetői Obszervatórium műszerparkjának felújításában végzett munkája, továbbá nagy hatású oktatói és tudománynépszerűsítő tevékenysége elismeréseként;
Kovács István József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító, történész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia külföldi tagja részére a kortárs magyar irodalmat finom lélektani árnyaltságú prózájával és a mély gondolatiságot visszafogott iróniával ötvöző lírájával egyaránt gazdagító életműve, valamint a magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok erősítését szolgáló kutatói, műfordítói tevékenysége elismeréseként;
Kulin Ferenc József Attila-díjas irodalomtörténész, író, kritikus, szerkesztő részére a reformkori magyar irodalom és eszmetörténet területén elért kimagasló kutatási eredményei, a Mozgó Világ élén végzett nagy jelentőségű szerkesztői tevékenysége, valamint közéleti és oktatói pályája elismeréseként;
Kurutzné Kovács Márta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének professor emeritája részére, a szerkezeti mechanika és a határterületi biomechanika területén, különösen az emberi gerinc kísérleti és numerikus biomechanikai vizsgálatában elért, nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredményei, valamint mérnökgenerációk számára meghatározó, iskolateremtő oktatói tevékenysége elismeréseként;
Pócs Éva, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalmi Kapcsolatok Intézete Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének professor emeritája részére a szellemi néprajz és a magyar néphit kiemelkedő kutatójaként a közép- és délkelet-európai hiedelmek kölcsönhatásainak kutatásában elért eredményei, valamint a történelmi antropológia új, tudományközi kutatási területének létrehozásában vállalt jelentős szerepe elismeréseként;
Rónyai Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatóprofesszora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Algebra Tanszékének egyetemi tanára részére a hazai számítástudomány klasszikus algebrai irányzatának megteremtésében betöltött kimagasló szerepe, a gyűrűelmélet, valamint a kommutatív algebra és az algebrai számelmélet algoritmikus kérdéseinek vizsgálatában elért eredményei elismeréseként;
Sótonyi Péter Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Állatorvostudományi Egyetem rektora részére kimagasló színvonalú kutatói és tudománypolitikai tevékenysége, a hazai állatorvosképzés megújításában betöltött szerepe, valamint az állatorvosi anatómia oktatását nemzetközileg is elismert oktatóprogramok készítésével új alapokra helyező, nagy hatású munkája elismeréseként;
Vörös Attila, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Természettudományi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa részére a geológiai-paleontológiai tudományterület kimagasló kutatóegyéniségeként a közép-európai térség földtörténetének vizsgálatában elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos eredményei elismeréseként.

Kukorelly Endre: a jelenlegi állami díjazás szembeköpi a művésztársadalmat

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:39

Fotó: Népszava
Az író társadalmi összefogással állítaná vissza a Baumgarten-díjat, elfelejtve a méltánytalan, és cinizmusról, bosszúállásról tanúskodó állami elismeréseket.
(Régóta) ideje volna – közösségi finanszírozással – visszaállítani a Baumgarten-díjat, ezzel örökre elfelejtve az állami művészeti díjazást. Rég esedékes, ám itt az idő, ne ógjunk-mógjunk, hagyjuk a siránkozást, ne várjunk tovább” – írta Kukorelly Endre író Facebookon közzétett felhívásában, amelyben egyúttal egymillió forintot is felajánlott a díj újraalapítására. „Vissza kell társadalmasítani a művészeti díjazásokat, ez a módja annak, hogy az állam inkompetenciáját, a szélsőségesen pártpolitikai szempont okozta katasztrófát valamiképpen korrigálni lehessen. A Kádár rendszerben vagy a rendszerváltást követően is elképesztő igazságtalanságok és méltánytalanságok voltak, de ami most történt az hátborzongató. A szakmai minimumot sem tartalmazza, cinizmusról, bosszúállásról, kicsinyességről tanúskodik. És akkor még nem beszéltünk Takaró Mihály vagy Döbrentei Kornél szerepéről, pusztán szakmai szempontokról” – mondta lapunknak az író. Vasárnap este óta több százan reagáltak, sokan ajánlottak fel pénzt és segítséget a szervezésben. Az újraalapításhoz minimum egymilliárd, más vélekedések alapján tízmilliárd forintnyi tőkére lenne szükség. Kukorelly elmondta, már korábban is előállt az ötlettel, de többen lebeszélték róla. Úgy véli, itt az ideje a társadalmi összefogásnak, nincs értelme mérlegelni. Mikor három évvel ezelőtt szervezni kezdte a Nyugodt Szív a Lakhatásért alapítványt, sokan akkor sem bíztak a sikerben – azóta kisbefizetésekből több száz családon tudtak segíteni. „A kortárs magyar kultúráról van szó: a kultúra mindennek az alapja, ha nem gondozzuk, nem próbáljuk nyilvánvalóvá tenni, hogy nélkülözhetetlen, akkor nincs miről beszélni. Ez a díjazás szembeköpi a művésztársadalmat, a szemünkbe nevet” – hangsúlyozta. Más magándíjak kapcsán megjegyezte, bár nagyon jók, de a szűk szakmán kívül szinte senki nem tudja, kik kapják, ezért egy nagyon erős, az irodalom, a művészek presztízsét visszahozó díjat kell csinálni, amelyhez a Baumgarten-díj hagyománya a leginkább megfelelő.

A hagyományról

A díjat Baumgarten Ferenc Ferdinánd alapította 1923-ban készült végrendeletében, amely szerint vagyonát „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” részesüljenek évdíj, jutalom vagy segély formájában, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak, és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek.” Az alapító 1927-es halálát követően a család megtámadta a végrendeletet, így azt először 1929-ben osztotta ki a Baumgarten Alapítvány, amelynek tagjai Basch Lóránt ügyvéd és Babits Mihály voltak. Az alapítványt 1950-ben szüntették meg, helyét a József Attila-díj vette át.

Frissítve: 2019.03.18 13:09

Átpolitizált állami kitüntetések, megnőtt presztízsű magándíjak

Publikálás dátuma
2019.03.17 16:15

Fotó: Népszava/ Vajda József
Átpolitizált állami kitüntetések, vitatott döntések és lemondó jelölők - a magándíjak jelentősége ezért is nő egyre inkább. Az irodalom területén nagy a hagyományuk.
Az odaítélés politikai befolyásoltságának kérdése egyre gyakoribbá vált az elmúlt években az állami díjaknál, ezért a magándíjak fontossága megnőtt. Az irodalmi életben újabb, sok esetben hiánypótló elismerések is megjelentek: néhány éve alapították többek közt a Margó-díjat vagy a Hazai Attila Irodalmi-díjat. - Óriási szerepük van a magándíjaknak az egész világon. Mindkét fél nyer általa: nagyon jó a művészeti teljesítményeknek a független értékítélet miatt (ahol vannak állami díjak, ott szeretnek rátelepedni a kultúrára), és az üzleti márkaépítésben is nagy szerepe van, mivel általában a díj arról a cégről van elnevezve, aki adja. Az Aegon Művészeti Díj kapcsán például nem csak az azzal járó hárommillió forint pénzösszeg kiemelkedő, hanem az is, hogy a cég ennek többszörösét fordítja promócióra – mondta lapunknak Török András művelődéstörténész, a Summa Artium, az Aegon-díj szakmai partnerének vezetője. Az állam jelentős kulturális szerepvállalása Magyarországon hagyomány, nálunk szerencsésebb országokban azonban a szerepvállalás megvan, a beleszólás kevésbé – hangsúlyozta Török András. - Az állami díjak enyhén szólva megcsontosodtak, és elég erős politikai hatás alatt állnak – fűzte hozzá. Úgy látja, a Kossuth-díj rendszerének tovább élése például azt is jól mutatja, hogy egy modern országban ilyen díjakat nem szoktak osztogatni. - Vannak olyan kormányok, ahol kevésbé szólnak ebbe bele, és van, ahol jobban – részletezte. Hozzátéve, arra is láthatunk példát, hogy egy autonóm döntéshozáshoz az állam is ad pénzt: a Füst Milán-díj szervezési és lebonyolítási költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fedezte. Hagyományosan a magyar közönség számára azt lenne szabad díjnak nevezni, ami pénzzel jár. Vannak ugyanakkor pénzösszeg nélküli (bár nem irodalom) elismerések is, amik nagy szereppel bírnak – vélekedik Török András. – Továbbá alapítottak egészen különleges magándíjakat is, mint például a Rácz Tanár Úr Díjat, amit Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényének kémiatanáráról nevezték el. A Balassi Bálint-emlékkard, vagy a Gábor Miklós-díj sem mindennapi, ez utóbbi az év legjobb Shakespeare alakításáért jár – emelte ki a művelődéstörténész. Hangsúlyozta azt is, régóta nagy álma a két világháború közti Baumgarten-díjat újra alapítani. Fenntartásához azonban körülbelül egymilliárd forintra lenne szükség, amit még nem sikerült megszerezni. Mindamellett a díjak orientáló hatása nem feltétlen Török András szerint: az elismerést gyakran idős emberek kapják, akár évtizedekkel később, mint hogy nagy teljesítményük bekövetkezett. - Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ez másképp alakult, sokan szinte azonnal, egész fiatalon is megkapták az elismerést. A pártállam idején például Kocsis Zoltán vagy Ránki Dezső tizennyolc évesen kaptak díjat – emelte ki. A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár által alapított, elsőkönyves szerzőknek járó Margó-díjat különösen jelentősnek tartja, mivel kezdő íróként nagyon nehéz betörni és nevet szerezni az irodalmi életben jelenlévő őrült versengés közepette. A művelődéstörténész szerint az életműdíjakkal szemben könnyebb megítélni egy-egy konkrét teljesítményt. - Az Aegon-díj és a Libri-díj is konkrét művekre vonatkozik, míg azonban utóbbinál többnyire ugyanolyan a zsűri összetétele, az Aegon-díjnál évente változik. Minél autonómabb és szakmaibb egy zsűri, annál nagyobb a díj értéke.

Még tizenegy irodalmi magándíj

Békés Pál-díj, Dunajcsik Mátyás Lehetőség, Horváth Péter irodalmi ösztöndíj, JAKkendő-díj, Merítés-díj, Psota Irén-díj, Petri György-díj, Szépíró-díj, Sziveri János-díj, Üveggolyó-díj, Városmajor 48 életműdíj. 

Nem kér a látszatból

Lemondott a Munkácsy Mihály-díj Bizottságban betöltött szerepéről Krajcsovics Éva festő, miután megtudta, hogy olyanok is díjat kaptak, akiket a jelölőbizottság nem terjesztett fel a díjra. A művész nyílt levelet írt Kásler Miklós EMMI-miniszternek: "Ez úton tájékoztatom, hogy nem kívánok tovább részt venni a Munkácsy –díj bizottság munkájában, mert számomra elfogadhatatlan, hogy aki minden szavazatot megkapott a bizottságunktól az kiesik, ugyanakkor, aki fel sincs terjesztve az megkapja a díjat, és még nem is említettem a szavazat nélküli díjazottakat. Ezek szerint a bizottság munkája puszta látszattevékenységgé vált, amihez a továbbiakban nem akarok hozzájárulni."

Fel nem terjesztett nyertesek

Nem is ajánlotta a kuratórium Földi-Kovács Andreát, a HírTV műsorvezetőjét és Farkas Emesét, az Echo TV programigazgatóját az idei Táncsics-díjra. A döntést Kásler Miklós miniszter feje fölött hozták, a két kitüntetettet vélhetően Orbán Viktor választhatta ki. 

Frissítve: 2019.03.17 16:22