„Ezeknek egy fillért sem fizetek” – Inkább közmunkára ment Komjáthi

Publikálás dátuma
2019.03.18. 10:29

Fotó: Komjáthi Imre / Facebook
Az MSZP alelnöke elkezdte ledolgozni a büntetést, amit a Kossuth téri tüntetésen történtek miatt szabtak ki rá.
„A mai napon elkezdtem ledolgozni büntetést amit a december 8-i Kossuth téri áttörés miatt szabtak ki rám”

– közölte Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke a Facebook-oldalán. Hozzátette: eldönthette, hogy kifizeti az 50 ezer forintot kifizetem, 60 órát dolgozik közmunkán, vagy 10 napra lecsukják.  
„Ezeknek egy fillért sem fizetek. Még azt is ellopnák”

– jelentette ki.

Mint írta, hétfő reggel 7 órakor munkára jelentkezett a Borsodi Közhasznú Nonprofit Kft. edelényi telephelyén. Szavai szerint az ilyen jellegű közérdekű munkát viszonylag rugalmasan le lehet tudni. Egy nap minimum 2, maximum 6 órát, egy héten minimum 4 órát, egy hónapban minimum 24 órát, de összességében 3 hónap alatt le kell dolgoznia a 60 órát.
„Első két napon ledolgozom a 6 órát, aztán nagyon lazán a munkát és a családot előtérbe helyezve fogom teljesíteni a maradék büntit”

– tette hozzá.

Az MSZP alelnöke még tavaly decemberben, a rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Később a közösségi oldalon közzétett egy határozatot, melyből kiderült, hogy ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtották „gyülekezési joggal visszaélés” miatt. A dokumentumban az állt, hogy amennyiben ennek a fizetési határidőig nem tesz eleget és a pénzbírságot 60 óra közérdekű munka végzésével nem váltja meg, a bírságot 10 nap szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása miatt megküldik az ügy iratait az illetékes járásbíróságnak.
Szerző

Furcsa termékenységi tréninget támogat az EMMI

Publikálás dátuma
2019.03.18. 08:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Közpénzből finanszírozzák, de a Katolikus Szeretetszolgálaton keresztül lehet pályázni a FEMM-képzésre. Aki beszáll, az az orvosi etikával is nehezen összeegyeztethető feltételeket kell vállaljon.
Meglehetősen nagyvonalú támogatást jelentett be a Katolikus Szeretetszolgálat, több, mint húszmillió forint értékben pályázhatnak orvosok és egészségügyi szakdolgozók egy furcsa tréningen való részvételért; mindezt áttételesen az Emberi Erőforrások Minisztériuma is finanszírozza - derül ki a 444.hu cikkéből.
A tréning nem más, mint a kimondottan orvosoknak, oktatóknak ajánlott FEMM Medical Management képzés. Harmincan pályázatnak a tender keretében, a háromnapos tanfolyamon  pedig olyan –a hormonműködés megfigyelésén alapuló – módszereket mutatnak be, melyekkel elvileg a meddőséggel vagy menstruációs rendellenességgel küzdő nőkön lehet segíteni. 
A pályázat célja és követelményrendszere további kérdéseket vet fel: először is, az indulóknak ki kell tölteniük az adatlapot, amelyben a szokásos adatok mellett, motivációs levelet is kell írniuk, és be kell másolniuk még a lakcímkártya adatait is. Majd pedig kötelezően ki kell tölteni a jelentkezőnek egy szándéknyilatkozatot, amely szerint vállalják, hogy:
“a Katolikus Szeretetszolgálat támogatására pályázó vállalom, hogy legalább 2019. december 31-ig a) művi terhesség-megszakítást nem végzek/ abban nem közreműködök,  b) fogamzásgátló tablettát, eszközt fogamzásgátlási céllal nem állítok be, ill. alkalmazok, c) inseminatioban nem veszek részt, d) mesterséges megtermékenyítés semmilyen formáját nem végzem/ abban nem közreműködök, e) tevékenységemet a FEMM módszer szellemiségében végzem, f) FEMM módszer alkalmazását páciensei körében népszerűsítem.”
Magyarán, a pályázatot elnyerő orvos az év végéig vállalja, hogy akkor sem vesz részt terhességmegszakításban, ha a megtermékenyülés erőszak eredménye,sürgős esetben sem ír fel fogamzásgátló tablettát– és a meddőséggel küzdő nők, párok kifejezett kérésére sem vehet részt mesterséges megtermékenyítésben.

Ráadásul, a tender adatvédelmi szabályzatából kiderül, hogy nem is a Katolikus Szeretetszolgálat, hanem a mögötte álló EMMI az, aki a támogatást adja, azaz a mi pénzünkből képzünk majd olyan orvos-, egészségügyi oktatókat, akik aztán majd nekünk nem írják fel a fogamzásgátló tablettát. 
További érdekesség, hogy a FEMM Medical Management képzést szabadon választható tanfolyamként a Semmelweis Egyetem akkreditálta – csakhogy, az egyetem képzési díjként 499500 forintot tüntet fel, míg az EMMI pályázatonként 700 ezer forinttal támogatja a programot. Mivel harminc pályázóról van szó, legalább hatmillió forint sorsa válik kérdésessé - írja a portál. 
Szerző

„Nem választási rendőrség vagyunk” - Interjú Alexander Shlyk EBESZ-tisztségviselővel

Publikálás dátuma
2019.03.18. 08:00
Alexander Shlyk
Fotó: Draskovics Ádám
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a magyar választásokon is rajta tartotta a szemét. A tapasztalatokról Alexander Shlykkel, a szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási részlegének vezetőjével beszélgettünk.
- Lassan egy évvel a parlamenti választások után mi szél fújta Önöket Magyarországra? - Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik legismertebb feladata a választások megfigyelése. Minden évben nagyjából 16-20 választást monitorozunk, és tavaly a magyar parlamenti is köztük volt. A küldetés néhány héttel a voksolás előtt kezdődött, a másnapján már közzétettük az első előzetes állásfoglalásunkat, majd később a végső jelentést is. Ez a munkánk legfőbb eredménye, ami nem csak értékelést, de javaslatokat is tartalmaz a választások javítására. AZ EBESZ-nek 57 állam tagja, melyek mind vállalták, hogy követik és alkalmazzák, vagy legalábbis komolyan fontolóra veszik ezeket az ajánlásokat. Mi bemutatjuk az érintetteknek a jelentést, és próbáljuk megvitatni az eredményeket, a javaslatokat, hogy hol tudunk segíteni. Most a magyar kormány meghívására vagyunk itt, hogy bemutassuk a jelentést, ami máris egy jó első lépés. - Mik a jelentés legfontosabb megállapításai? - Röviden, a jelentés egyik általános következtetése, hogy a választásokat az állam és a kormánypárt véleményének jelentős átfedése jellemezte, amely aláásta, hogy a többi párt egyenlően mérettesse meg magát. Megállapítottuk, hogy a választás retorikája olykor megfélemlítő és idegenellenes volt. Úgy találtuk, hogy gyakran a média is elfogult, és a kampányfinanszírozás is homályos. Ez utóbbi kettő pedig különösen rossz hatással volt a politikai vitára. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy igenis volt verseny, az embereknek volt választása, voltak alternatívák. A szavazás technikai lebonyolítása is teljesen profin és átláthatóan zajlott. Láthatja, igyekszünk kiegyensúlyozott véleményt formálni, nem a „választási rendőrség” vagyunk. - Hogy fogadták a kritikát? - Mint mondtam, a magyar kormány meghívására érkeztünk, ami nagyon pozitív lépés, és a jó irány. Viszont mi mindig aláhúzzuk, hogy nem a választások után, hanem előtt érkezünk. A célunk nem a már megtörtént dolgok, hanem a jövő kijavítása. Jártunk többek között a Külügyminisztériumban, az Igazságügyi Minisztériumban, a Választási Bizottságban, találkoztunk Hende Csabával, a közszolgálati média vezetőivel, és civilekkel is. A mi célunk természetesen az, hogy a javaslatainkat alkalmazzák is. Úgy látom itt megvan az akarat a párbeszédre. Fontos azonban, hogy ez egy folyamat, aminek társadalmi egyetértésen kell alapulnia, ez az egyik legfontosabb ajánlásunk is. Úgy vélem a látogatásunk annak a jele, hogy a jelentésünket komolyan veszik. Kiváló és őszinte találkozókon és vitákon vagyunk túl. Talán nem mindig értettünk egyet, de ezzel nincs is gond, a lényeg, hogy képesek vagyunk a párbeszédre és a közös munkára. - Egyáltalán hogyan zajlik egy ilyen megfigyelés, milyen módszerekkel dolgoznak? - Csapatunk már a választások előtt megérkezik és rengeteg helyi szereplővel találkozik. A média képviselőivel, a hatóságokkal, politikai pártokkal, persze a választásért felelős szervekkel és természetesen civilekkel. Az ő meglátásaik és véleményük alapján megfogalmazzuk javaslatainkat a megfigyelés módszereiről. Régebben Magyarországra például csak egy kisebb csapatot küldtünk, rövid időre. Tavaly már hosszabb időre és vidékre is érkeztek embereink, miután a helyiek úgy látták, hogy erre szükség van. Másrészt azt is jelezték, hogy a választás lebonyolítása miatt nem aggódnak, a szavazás és a számlálás rendben zajlik, így a voksolást már nem ellenőriztük nagy létszámban. Inkább az adminisztrációra, a kampány finanszírozására és végrehajtására, a médiára koncentráltunk. Utóbbi kapcsán például kiválasztjuk a legnézettebb televíziókat, legolvasottabb újságokat és portálokat, és minden nap megvizsgáljuk miről, mennyit és milyen hangnemben szólnak. Ez alapján például meglehetősen egyértelmű elfogultságot tapasztaltunk a legtöbb médiánál, és koránt sem egyoldalút. A különböző médiumok különböző politikai pártokat részesítettek előnyben. Ez persze nem törvénytelen sem a magántulajdonú, sem a közszolgálati médiában, de nagyon nem jól mutat. Különösen a közszolgálati médiát illetően, amelynek különleges felelőssége lenne a kiegyensúlyozott és tisztességes tájékoztatás, ami azonban itt nem valósult meg. - Mihez kezdenek a közösségi médiával, ami hemzseg az álhírektől, mégis egyre többen onnan tájékozódnak? - Próbálunk olyan eszközöket kifejleszteni, amivel az is monitorozható, mi történik a világhálón. Az viszont nyilván lehetetlen lenne, hogy mindent szemmel tartsunk, hiszen oldalak millióiról, posztok milliárdjairól van szó. Próbáljuk viszont követni a választásokkal kapcsolatos tartalmakat a legnépszerűbb közösségi oldalakon, politikusok személyes honlapjain, a véleményformálókat, stb. Egyébként nagyon jó az együttműködésünk a legnagyobb cégekkel, a Facebookkal, a Google-val, a Microsofttal is. - Akár egy szavazópolgár is jelentheti, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztal? - Természetesen, nyitottak vagyunk bármilyen információra, hisz mégiscsak a szavazók a legfontosabbak a választásokon! Beszélünk az emberekkel, még ha mindenkivel persze nem is tudunk. El is jutnak hozzánk panaszok, viszont fontos hangsúlyozni, hogy mi nem bíróság vagyunk. Ha valaki jelez nekünk egy problémát, az első kérdés, amit felteszünk, hogy hivatalosan is jelentette-e? Ha nem, az is érdekes. A panaszok megfigyelése persze munkánk nagyon lényeges része. Érdekel minket, hogy mi aggasztja az embereket. Amire viszont igazán koncentrálunk az, hogy a panaszok elbírálásának folyamata hogyan zajlik? - Mennyire tartja súlyos fenyegetésnek a külföldi beavatkozást a választásokba? - Természetesen hallunk effélékről, mostanság gyakrabban, mint néhány évvel ezelőtt. Viszont mi azt vizsgáljuk, ami a helyi érintetteket leginkább aggasztja. Ha tehát ezt említik, akkor erről is jelentünk. Magyarország esetében ez nem volt jelentős téma, bár talán ma már másképpen lenne. Általánosságban mégis azt mondanám, hogy megfigyelőként bizonyítékokat, részleteket keresünk és nem „megérzéseket”. A külföldi beavatkozás lehetősége persze nagyon aggasztó, de ezzel kapcsolatban nagyon nehéz bizonyítékokat gyűjteni. - Megfogadják a tanácsaikat? - Napról napra egyre inkább. Világelsők vagyunk, abban, amit csinálunk, módszereinket mások is utánozzák, amire büszkék vagyunk. Mikor harminc évvel ezelőtt elkezdtük a munkánkat, a választások megfigyelése egyáltalán nem volt megszokott. Idővel aztán természetessé vált, és mára már abból van botrány, ha valahova nem hívnak meg minket. Most azon dolgozunk nagyon keményen, hogy az ajánlásaink elfogadása is ugyanilyen bevett gyakorlattá váljon. Remélem egy napon abból is botrány lesz, ha valaki nem fogadja meg a javaslatainkat.

Évek óta erősen lejt a pálya

Átrajzolt választókerületek, a kormánypártoknak kedvező mandátumszámítás, elfogult média, megfélemlítő retorika, a külföldön élő szavazók eltérő lehetőségei, a kabinet és a kormánypártok összemosódó hirdetései – ezeket kifogásolja évek óta a magyarországi választásokkal kapcsolatban az EBESZ. Bár az európai parlamenti választás tisztán listás szavazás lesz, az aggályok jó része továbbra is fennáll. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a tavaly áprilisi parlamenti választások nyomán például azt állapította meg: az ugyan csalás nélkül zajlott, de az állam és a Fidesz annyival több forráshoz fért hozzá a voksolás előtt, hogy nem voltak egyenlőek a feltételek, azaz nem lehetett egyenlő versenyről beszélni. A szervezet jelentésében úgy fogalmazott: „A választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”. Megállapította az EBESZ is azt, amit az ellenzék és egyes civil szervezetek rendszeresen kifogásolnak: összemosódnak a kormány és a kormánypártok hirdetései, kampányköltései, így a „mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között (…) elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel”. Ez a helyzet pedig logikusan a kormánypártok kampányüzeneteit erősítette. A közmédia eközben a kormánypártoknak kedvezett, a „megfélemlítő retorika” pedig akadályozta, hogy a civil társadalom nyomon kövesse a választás menetét. Nem voltak azonos lehetőségei minden külföldön élő szavazónak (voltak, akik levélben szavazhattak, mások csak a külképviseleteken személyesen), a nők pedig továbbra is alulreprezentáltak a politikában – állapította meg az EBESZ hozzátéve, hogy az alapvető jogok nem sérültek, de azokat egy ellenséges környezetben lehetett csak gyakorolni. A kormányzat érdemben nem reagált a megfogalmazott kritikákra, csak annyit közölt, hogy az EBESZ túllépte a hatáskörét, és láthatóan nyomást akar gyakorolni Magyarországra. Nem a 2018-as választás volt az első, amellyel kapcsolatban az EBESZ megfigyelői aggályokat, sőt komoly kritikákat fogalmaztak meg. Négy évvel korábban például arról írtak, hogy súlyos problémák voltak a választás tisztaságával, noha a voksolás lebonyolítása korrekten zajlott. Akkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az új választási rendszert konszenzus nélkül fogadták el (a 2011 végén, fideszes szavazatokkal elfogadott jogszabály újításai nélkül a Fidesznek sem 2014-ben, sem 2018-ban nem lett volna kétharmada – a szerk.) Az EBESZ szerint a választókerületeket a Fidesz érdekeinek megfelelően húzták meg, és a győzteskompenzáció után járó szavazatok a kormánypártoknak kedveztek, a Fidesz-KDNP 6 mandátumhoz jutott ezzel. A külföldön dolgozó magyarok hátrányba kerültek a szavazásnál, az állami propaganda pedig a kormánypártokat segítette. Mindez azt eredményezte, hogy a Fidesz jogosulatlan előnyhöz jutva – vagyis tisztességtelenül - nyert és szerzett a parlamentben kétharmadot. Magyar ellenzéki EP-lépviselők februárban jelezték, hogy EBESZ-megfigyelőket akarnak hívni a május 26-ai európai parlamenti választásra. Levelükben azt kérték, hogy a szervezet a szokásos, formális megfigyelői delegáció helyett komoly, a visszaéléseket valóban észlelni és rögzíteni képes missziót küldjön Magyarországra, vagyis „ezúttal sokkal erőteljesebben tartsa rajta a szemét az EBESZ a májusi EP-választáson”. Egyelőre kérdés, hogy ez mire lesz elég - Markotay Csaba

Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 08:01

Kapcsolódó