Orbán: a terrorizmus nem ismer határokat

Publikálás dátuma
2019.03.18. 13:38

Fotó: Burger Barna / Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala
És a gyűlölet sem - folytatta a miniszterelnök, új-zélandi kollégájának küldött részvéttáviratában. Az ötven ember életét kioltó, szélsőséges muszlimgyűlölő Magyarországon is megfordult.
Az Új-Zélandon történt brutális terrortámadás sajnálatos módon ismét bebizonyította, hogy a 21. században a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat - írta Orbán Viktor miniszterelnök Jacinda Ardern új-zélandi kormányfőnek küldött részvétnyilvánításában, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár juttatott el hétfőn az MTI-hez.    Orbán Viktor - aki a magyarok nevében mély együttérzését fejezte ki a Christchurchben történt terrortámadás miatt - levelében úgy fogalmazott: Magyarország és kormánya elítéli az erőszak minden formáját, és a továbbiakban is támogatja a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek visszaszorítására tett nemzetközi erőfeszítéseket.
Orbán részvéttávirata több szempontból is ambivalens: amennyiben a határokról szóló megjegyzését komolyan gondolja, maga vallja be, hogy teljesen értelmetlenül fordított több mint 270 milliárd forintnyi közpénzt a déli határkerítésre – ami nem csak a terroristákat, de a Nyugat felé tartó átvándorlást sem állította meg.
Másrészt, arról nem tesz említést hogy christchurchi terrortámadásban ötven embert agyonlövő, további ötvenet megsebesítő terrorista szélsőjobbos ausztrál állampolgár, aki
  • a többek között középkori magyar hadvezérekért is rajongott, mint az iszlám hódítás megfékezőiként,
  • A tömegmészárlás előtt kiáltványából idézett, és bevándorlásellenességéről beszélt, ami a magyar kormány fő kampánytémája is,
  • „inspirációs útjai” során pedig megfordult Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is.
Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 14:29

Bangóné a belügyminiszterhez fordul, hogy kiderüljön, hogy tűnhetett el 3500 ember Csepelen

Publikálás dátuma
2019.03.18. 13:18

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vajon választási csalás készülődik vagy ténylegesen annyira rossz Csepelen élni, hogy tömegével menekülnek el a lakosok? – tette fel a kérdést.
A belügyminiszterhez fordul az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, hogy kiderüljön, milyen okból csökkent egy év alatt 3500 fővel Csepel lakossága. A szocialista országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján feltette a kérdést: vajon választási csalás készülődik vagy ténylegesen annyira rossz Csepelen élni, hogy tömegével menekülnek el a lakosok. Mint mondta, az elmúlt 10 év adatai szerint Csepelen a lakosok száma stabilan 75-76 ezer fő körül mozgott, a Központi Statisztikai Hivatal 2018 januári felmérése 76 182 csepeli lakosról szólt, ugyanakkor a helyi választási iroda idén januári hivatalos adata szerint 72 ezer főre csökkent Csepel lakossága. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy egy év alatt 3500 csepeli lakos tűnt el, így 14-ről 12-re csökken az egyéni körzetek száma és hat kompenzációs lista helyett csak öt lesz, vagyis három képviselővel kevesebbet választanak idén a csepeli önkormányzatba. Kinek az érdeke, hogy ez megtörténjen? – tette fel a kérdést a képviselő. Emlékeztetett arra, hogy a 2018-as országgyűlési választáson Csepelen egy kivételével minden körzetet az ellenzék nyert. Bangóné Borbély Ildikó közölte: írásbeli kérdéssel fordul Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kiderüljön, mi történt Csepelen, illetve arra is választ vár, hogy országosan melyek azok az önkormányzati körzetek, ahol szintén drasztikusan csökkent a lakosságszám.
Szerző

Nyaralni küldik haza a gyerekeket a külföldön élő magyarok

Publikálás dátuma
2019.03.18. 12:13
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az eddig leadott jelentkezések közel ötöde olyan magyar gyermek táborozására szól, aki nem Magyarországon él.
Egyre több külföldön élő magyar család küldi haza a gyereket táborozni – derül ki a Táborfigyelő közleményéből, a hírt a hvg.hu vette észre. Tóth Béla, a Táborfigyelő gyermektábor-összehasonlító portál vezetője kiemelte: az eddig leadott jelentkezések közel ötöde olyan magyar gyermek táborozására szól, aki nem Magyarországon él. „Azaz a külföldön élő magyar családok is hazaküldik csemetéjüket táborozni, aminek oka lehet egyrészt az itthoni táborok egyre jobb minősége, másrészt az, hogy törekednek arra, hogy gyermekeik Magyarországra továbbra is otthonukként tekintsenek” – fogalmazott. Kiderült az is, hogy egyre több meghökkentő tematikájú tábor indul – ilyen például a jobb agyféltekés rajztábor, szabaduló szobás nyomozótábor, okostelefonos animációs tábor, kangoo tábor, de foglalható agykontroll tábor, vagy épp önismereti-stresszoldó tábor is.
Szerző