– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t.
Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök.
A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat.
– Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is.
Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna,
máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
