Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20. 00:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. 
– Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.22. 15:33

Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Publikálás dátuma
2019.03.19. 21:10
Illusztráció
Fotó: MOLNÁR ÁDÁM
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.

A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.

Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
a változtatások pedig gyakorlatilag monopolpiac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban.

A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Végezetül megállapították azt is, hogy sem a szülőknek, sem a diákoknak nem származott semmiféle valódi hasznuk az új rendszerből.

Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.

A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.

Reagált az EMMI: a kormány kitart az új rendszer mellett

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, amelyről az Emberi Jogok Európai Bírósága immár jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ezt azzal indokolta, hogy a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett, ráadásul a tankönyvellátás megújult rendszere tette lehetővé a ingyenes tankönyvprogramot is.

Frissítve: 2019.03.19. 21:26

A médiahatóság a kormányzati kommunikáció legfőbb fegyverét készül felszámolni

Publikálás dátuma
2019.03.19. 19:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az NMHH hadat üzent az álhíreknek, és ha a harcot sikerrel vívná meg, az bizonyos értelemben éppen a Fidesz számára lenne a legnagyobb csapás. Vagy ez a gondolatmenet is csak fake news lenne?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a most zajló médiaműveltség európai hete alkalmából fiataloknak szóló infografikákat, és ezekhez is kapcsolódó, iskolai használatra alkalmas óraterveket állított össze az álhírekről - olvasható a szervezet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében. Mint írják, a félretájékoztatással szembeni harcban a médiaműveltség fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú.

A cél tehát világos: küzdelem a - közkeletű angol kifejezéssel élve - "fake news" ellen. És miközben ezzel maximálisan egyet kell érteni, azért az ember eszébe jut: ha tényleg nem lennének többé álhírek, és azokat terjesztő médiumok,
mégis mire hivatkozva bújna ki a kellemetlen kérdések alól Orbán Viktor?

A miniszterelnöknek ugyanis a közelmúltban már-már szokásává vált - talán Donald Trumptól ellesve a módszert -, hogy a számára kényelmetlen témákat ezzel a bűvös kifejezéssel zárja rövidre. Tavaly például az Index stábjának kérdését hárította el annyival, hogy "az egy fake news-gyár, oda nem nyilatkozom." A jelenet az alábbi videóban 00:15-től látható:
De szinte ugyanígy járt korábban a - még a "visszafoglalás" előtt álló - Hír TV is. A lenti felvételen 1:05-től:
Ugyan nem tudjuk, hogy jelenleg a választók hány százaléka számára megfelelő ez a "válasz" (a felvételeken Orbán körül állók mindenesetre elég jól szórakoznak rajta), de
ha sikerülne az NMHH törekvése, és mindenki számára világos lenne, hogy nincsenek többé álhírek, az bizony jókora léket ütne a kormányzati kommunikáció hajóján, amely kis túlzással minden neki nem tetsző hírt és véleményt ebbe a kategóriába sorol.

Visszatérve a projektre, a Médiaértés-oktató Központ honlapján meg is lehet nézni az iskolások számára - három különböző korosztályra bontva - összeállított segédanyagokat, amelyeket a pedagógusok figyelmébe ajánlanak, például egy osztályfőnöki óra erejéig. Az útmutatóhoz természetesen példatár is tartozik, amelyben a legfelkapottabb álhír-terjesztő oldalak mellett egy az Index portálról hozott esetet is találni. Hogy ez mennyire szerencsés választás, ahhoz talán elegendő adalék, hogy az átlátszó.hu összesítése alapján
az Index a tavalyi esztendőben 7 helyreigazítási pert vesztett, vagyis ennyi alkalommal mondták ki róla, hogy valótlanságot állított. Ugyanez a szám az Origo esetén 34.

Az adatok szerint egyébként a górcső alá vett, a kormány által rendszeresen támadott szerkesztőségeket 14-szer marasztalta el a bíróság 2018-ban, míg a vizsgált kormányközeli médiumokat összesen 109 alkalommal.

Kinek is üzentek hadat?

Imént már említettük a "legfelkapottabb álhír-terjesztő oldalakat", amelyeknek most szintén hadat üzent az NMHH. Ezekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az oxfordi egyetem közelmúltbeli, általunk is ismertetett kutatása - amely azt vizsgálta, hogy világszerte a kormányok, politikai szereplők hogyan manipulálják a közvéleményt a közösségi médián keresztül - megállapította:
Magyarországon jelen van "egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom, ami a hivatalos kormánybarát médiával szoros szimbiózisban működik."

A kutatók szerint a hazai szervezett közösségimédia-manipuláció 2010-ig nyúlik vissza, és egyedül a kormány csinálja nagyban.
Ha ez igaz, akkor bizonyos értelemben azzal, hogy az NMHH megpróbál minél többeket felvértezni az álhírekkel szembeni küzdelemre, csúnyán hátba támadja a kormányt.

Még a végén holnapról ők is fake news lesznek?

"Bábeli zűrzavar, ahol a közmédiának kell példát mutatnia"

Nem először hallunk mostanság állami berkekből a fake news elleni harcról, Dobos Menyhért a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ugyanis a közmédia által újonnan alapított, és saját dolgozóinak kiosztott nyolc díj átadásán azt mondta: „bábeli zűrzavarban élünk, az álhírek világában, ebben a helyzetben a közmédiának példát kell mutatnia és ez óriási felelősséget jelent”.

Ezt a "példamutató", "felelősséggel teli" képet árnyalja némileg a német Spiegelben nemrég közölt cikk, kifejtve, hogy "a közmédia és a Fidesz-párti sajtótermékek következetesen csúsztatnak és hazudnak a németországi állapotokról". Példaként azt hozták fel, hogy a tavalyi magyarországi választások napján elkövetett münsteri támadáskor - ahol egy elmebeteg rántott fegyvert a városban - az itthoni közmédia órákig egy iszlamista terrortámadást sejtetett, azután is, hogy már világos volt, nem erről van szó.

Szerző
Frissítve: 2019.03.19. 20:01