Nem akarták megtapsolni Kövér Lászlót, inkább kivonultak a svájci képviselők

Publikálás dátuma
2019.03.20. 17:22
Kövér László beszédet mond a berni magyar nagykövetségen rendezett ünnepi fogadáson 2019. március 18-án.
Fotó: Országgyûlés Sajtóirodája / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Kínos incidens kísérte a házelnök berni látogatását, amikor ugyanis a Nemzeti Tanácsban köszöntötték, gyakorlatilag két teljes frakció kivonult az ülésteremből a Fidesz politikája elleni tiltakozásként.
Botrányt okozott Kövér László házelnök látogatása a svájci parlamentben - írja a svájci Blick nevű lapra hivatkozva az Index. A beszámoló szerint, amikor a nemzetgyűlés elnöke, Marina Carobbio Guscetti üdvözölte a magyar delegációt, így az Országgyűlés fideszes elnökét a látogatói karzaton, a szociáldemokrata frakció, valamint a Zöldek gyakorlatilag valamennyi képviselője - a magyar kormány politikája ellen tiltakozásul - kivonult a svájci szövetségi törvényhozás üléséről és nem tapsolták meg Kövért.

A szociáldemokrata frakcióvezető, Roger Nordmann maga is meglepődött, elmondása szerint képviselőtársai spontán akciójáról volt szó, mert, mint mondták,
Orbán Viktor autokratitus hatalomgyakorlását nem hagyhatták szó nélkül.

A Zöldek is azt állították, nem volt előzetes megbeszélés, inkább csak kimentek a teremből. Balthasar Glattli frakcióvezető szerint ugyanis az egyértelmű volt, hogy nem köszönthetik vagy épp tapsolhatják meg Kövér Lászlót,
és ez volt még a legdiplomatikusabb út az Orbán Viktor és a Fidesz szerinte emberellenes, illiberális politikája elleni tiltakozásra.

Az interneten fellelhető információk szerint a 200 tagú Svájci Nemzeti Tanácsban 43 szociáldemokrata és 11 zöldpárti képviselő foglal helyet.

Azt pedig, hogy a magyar kormány politikája innen ezer kilométerre is megosztja az oldalakat, jól jelzi, hogy a Svájci Néppárt frakcióvezetője, Albert Rösti sértésként és a diplomácia alapvető szabályainak figyelmen kívül hagyásaként értékelte képviselőtársai akcióját. Sőt arról beszélt, hogy inkább hálásnak kellene lenni Magyarországnak azért, mert legalább ez az egy ország betartotta a dublini szerződést, és megvédte Európa küldő határait a migránsoktól.

Az incidensről egyébként a Magyar Távirati Iroda (MTI) nem tett említést a Kövér László berni látogatásáról szóló hírében.


Szerző

Áprilisban tárgyal a CEU és a bajor egyetem

Publikálás dátuma
2019.03.20. 17:04
Florian Herrmann kancelláriaminiszter
Fotó: PETER KNEFFEL / AFP
A Müncheni Műszaki Egyetem közlése szerint április 11-én egyeztetnek az együttműködésről.
Elsőként a 444.hu számolt be arról, hogy kedden – egy nappal a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntés előtt – Orbán Viktor levelet írt a bajor kormánynak, amiben a magyar kormány nevében biztosította őket arról, nem fog keresztbe tenni annak, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban. Florian Herrmann kancelláriaminiszter a Süddeutsche Zeitungnak a levélről azt mondta: a magyar miniszterelnök ebben garantálta, hogy a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. Lapunk érdeklődésére a CEU kommunikációs osztálya ezzel kapcsolatban közölte: sajtóhíreket nem szeretnének kommentálni, továbbra is tényeket, konkrét jogi garanciákat várnak a magyar kormány részéről. Most a hvg.hu a bajor egyetemtől megtudta: a CEU rektora és döntéshozó szerve április 11-én találkozik a bajor egyetem rektorával és döntéshozó szervével, hogy az együttműködés mikéntjéről tárgyaljon. Manfred Weber, aki múlt héten a Fidesz EPP-tagságának ügyében utazott Magyarországra, fontos problémának nevezte a CEU ügyét. Azt mondta, olyan lehetőséget keresnek, amely garantálja: Budapesten a jövőben is hozzá lehet majd jutni amerikai diplomához. Közölte: ezért tárgyalt a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a BMW-vel és amerikai egyetemekkel, hogy új tanszékek finanszírozásával Budapesten maradhasson a CEU – európai fenntartókkal az uniós jog értelmében ugyanis EU-s intézménynek számítana az amerikai alapítású egyetem, így nem vonatkozna rá a magyar felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítása, ami ellehetetlenítette az egyetem amerikai képzéseit.
Szerző
Témák
CEU Orbán Viktor
Frissítve: 2019.03.20. 21:31

Életfogytiglanra ítélték Radovan Karadzicot

Publikálás dátuma
2019.03.20. 15:32

Fotó: PETER DEJONG / AFP
Súlyosbították a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott döntést.
Jogerősen életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt szerdán az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), súlyosbítva a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A magát ártatlannak valló, 73 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadzic abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették. A Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT szerdán hirdetett ítéletet a fellebbviteli eljárásban. A hágai bírói testület elutasította a védelem minden jogi érvét, és megerősítette, hogy Karadzic bűnös az ellene felhozott minden vádpontban, kivéve azt, amelyik alól első fokon is felmentették. Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy az elsőfokú verdikt „túl enyhe” volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és „módszeres kegyetlenségéhez” képest. Az ítélet szerint Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Kombóképen Karadzic elnökként, 2008-ban az elfogásakor és már megborotválkozva a bíróság előtt
Fotó: AFP
Többen is részt vettek a túlélők és az áldozatok hozzátartozói közül az ülésen, a bírói szavait taps fogadta. Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, egykori pszichiáter Karadzic a per során végig azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. A bíróság épülete előtt többtucatnyian tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen. A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere. Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.
Szerző
Frissítve: 2019.03.20. 15:59