Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28

Egyiptom elnöke hosszú távra tervez

Publikálás dátuma
2019.04.22 19:41
Egyiptom lakói az alkotmánymódosítással esz-Sziszit tartják hatalmon
Fotó: AFP/ Mohamed Mostafa
Nem vesztegették sokat az időt Egyiptomban: azok után, hogy múlt kedden a parlament elsöprő többséggel megszavazta az alkotmánymódosítási javaslatokat, négy napra rá már referendumot is tartottak a kérdésben. „Döntsön helyesen! Szavazzon!” - hirdették a sebtében kiragasztott plakátok, Abdel Fatáh esz-Sziszi elnök képével és az igenek mellé behúzott zöld pipával, ha valaki esetleg elbizonytalanodna, mi is a „helyes”. A referendum legfőbb kérdése az volt, hogy meghosszabbítsák-e az egyiptomi elnök mandátumát a jelenlegi négyről hat évre? Mivel esz-Sziszi ciklusa elméletileg 2022-ben lejárna, és a törvények értelmében nem indulhatna harmadjára, az alkotmánymódosítás viszont most kiskaput teremt számára. Egyrészt így jelenlegi mandátuma kitolódik 2024-ig, majd mivel az eddigi rendszer „újraindul”, ismét megmérettetheti magát, és győzelme esetén akár 2030-ig is hatalomban maradhat. Pártolói szerint szó sincs a most 65 éves tábornok hatalmának bebetonozásáról, hiszen 2024-ben bárki legyőzheti az elnökválasztásokon. Tekintve azonban, hogy legutóbb, 2018-ban több mint 97 százalékot gyűjtött be egyetlen „kirakat” ellenjelöltjével szemben, öt év múlva sem igazán lehet más eredményre számítani. Az alkotmánymódosítás ráadásul további jogköröket adna az elnök kezébe - például bírók és ügyészek kinevezését - és növelné a hadsereg már amúgy is jelentékeny szerepét. „A hadsereg a nép oldalára állt, mikor 2011-ben eltávolították Hoszni Mubarakot, majd 2013-ban is, mikor elűzték Muhammad Morszit. A változások nem új valóságot teremtenek, hanem a meglévőt erősítik. A hadsereg mindig a nép óhaja szerint cselekszik” - vélekedett ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva Abu Hamed egyiptomi képviselő. A népszavazás ezen kívül döntött a kétkamarás rendszerhez való visszatérésről, valamint olyan valóban előremutató reformokról, mint a nők 25 százalékos kötelező képviselete a törvényhozásban, vagy például a fiatalok és kisebbségek (így kopt keresztények) arányának növelése. A háromnapos népszavazás előtt már csak az idő rövidsége miatt is kampányra nem sok lehetőség nyílt. Az ellenzék panaszai valamint emberi jogi szervezetek jelentései alapján erre azoknak főleg nem hagytak semmi teret, akik arra buzdítottak volna, hogy nemmel voksoljanak. Közben médiajelentések szerint - amit hivatalosan nem erősítettek meg - a szavazókat szervezetten szállítottak, és ingyen ételt, kuponokat is osztogattak a szavazóknak. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy nyertek az igenek: esz-Sziszinek nincs alternatívája, és a kaotikus térségben stabilitást, és viszonylagos fejlődést hozott. Eredmények öt nap múlva várhatók, a kérdés csupán a részvételi arány: sok szavazóval lehet bizonyítani a változások szükségességét.

Ukrajna történelmet írt - De vajon kire számíthat Zelenszkij?

Publikálás dátuma
2019.04.22 19:38

Fotó: Sputnik/ Stringer
Orosz anyanyelvű komikus színész aratott elsöprő győzelmet az ukrán elnökválasztáson. A politikai tapasztalat nélküli fiatal Volodimir Zelenszkij jelezte, az ország külpolitikájában nem lesz változás.
Nem hozott meglepetést az ukrán elnökválasztás második fordulója: a politikában újonc komikus színész, Volodimir Zelenszkij a számítottnál is fölényesebben, 73,22 : 24,45 arányban győzött. A pár hétig még hivatalban maradó Petro Porosenko elnök a választásokat tisztának, becsületesnek nevezte, azonnal elismerte vereségét és gratulációja mellé segítségét is fölajánlotta utódjának. Ukrajna a nemzetközi porondon tovább folytatja euroatlanti integrációs politikáját. Az új elnök véget akar vetni a keleti területeken folyó harcoknak, mindenekelőtt haza akarja hozni a hadifoglyokat, és tisztában van vele, hogy ehhez tárgyalásokra van szükség Oroszországgal. Ukrajna szuverenitása és területi épsége azonban számára sem lehet alku tárgya.    Mivel Ukrajna változatlanul a nemzetközi politika egyik fő témája marad, az új elnök színre lépésével mindinkább előtérbe kerül az is, mi változik és mi nem magán Ukrajnán belül. Volodimir Zelenszkij, ha egyelőre még csak a protokoll jóvoltából is, néhány órán belül a világpolitika sűrűjében találta magát. Telefonon hívta őt Donald Trump amerikai elnök, s mint ukrajnai képviselője, Krt Volker később elmondta, a gratuláción túl reményét fejezte ki, hogy folytatódik a két ország hatékony együttműködése. Az elsők közt gratulált Macron francia és Duda lengyel elnök, Juncker és Tusk, az Európai Unió vezető tisztségviselői. Valamennyien egyúttal köszönetüket és elismerésüket fejezték ki a távozó elnöknek, Petro Porosenkónak is következetes euroatlanti integrációs politikájáért. Angela Merkel német kancellár jókívánságait megtoldotta azzal, hogy mielőbb szívesen látná Volodimir Zelenszkijt Berlinben. Ha gratuláció nem is, de figyelemre méltó megjegyzés érkezett Moszkvából is: Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nem gratulált, azt mondta, Volodimir Zelenszkij sem vesz majd vissza a választási kampányban is használt oroszellenes retorikából, és bár nincsenek illúziói, a két ország viszonyában talán mutatkozhat esély a javulásra. Kétségtelen, Porosenko és Putyin személyesen is oly ellenszenvet táplált egymás iránt, hogy erre korábban komolyan még gondolni sem lehetett. Putyin orosz elnök sajtótitkára kijelentette, Moszkvában tisztelettel viszonyulnak az ukrán nép döntéséhez, annál is inkább, mert az eléggé nyilvánvaló. Arról viszont korai még beszélni, gratulál-e az orosz elnök Zelenszkijnek, vagy lesz-e valamiféle együttműködés - tette hozzá Dmitrij  Peszkov.  Zelenszkij ugyanakkor megerősítette, Ukrajna külpolitikai irányvonalában nem lesz változás: szoros kapcsolat az Európai Unióval és a NATO-val, az eddiginél hangsúlyosabban a G7-ekkel, az ország szuverenitását és területi épségét illetően alkunak helye nincs, viszont tárgyalni kell Oroszországgal: a keleti területeken békét kell teremteni, a legfontosabb pedig, hogy a hadifoglyok mielőbb hazatérhessenek szülőföldjükre. Ez pedig csakis tárgyalások révén érhető el. Porosenko az első exit poll eredmények nyilvánosságra kerülése után azonnal gratulált Zelenszkijnek, de nyomban kijelentette, csak az elnöki hivatalból távozik, a politikából nem. Zelenszkijnek kemény, következetes ellenzékkel kell számolnia, az első pillanattól kezdve - mondta. Utóbb viszont kelet-európai vidékeken szokatlan gesztust tett: fölkínálta segítségét utódjának, aki - fölocsúdva meglepetéséből - megígérte, ha szüksége lesz rá, bizony fölhívja őt telefonon, sőt, ha erre "társadalmi megrendelés" mutatkozik, akár tisztséget is kaphat.. Márpedig az új elnöknek, különösen az első időben, szüksége lehet elődje segítségére. A 450 tagú törvényhozásban Zelenszkij pár tucat képviselőre számíthat, mert hiába vezeti pártja, A Nép Szolgája a népszerűségi listát, új parlamentet csak október végén választ Ukrajna. Ugyan föloszlathatná a jelenlegit, és új választásokat írhatna ki, de ennek nagyon szigorú időbeli korlátai vannak; a naptár nem kínál rá lehetőséget. Ráadásul a közvélemény-kutatások alapján az emberek nagy része olyan kérdésekben vár gyors intézkedéseket Zelenszkijtől, amelyek nem elnöki hatáskörbe tartoznak (például rögtön az első helyen a kommunális szolgáltatások tarifáinak csökkentése). Ő maga a parlament ellenállását úgy gondolja kivédeni, hogy törvényi kezdeményezéseiről és azok parlamenti fogadtatásáról részletekbe menően értesüljön a közvélemény. Szerinte ez az őszi választások előtt nemcsak a szavazókat igazíthatja el, hanem hatásosan befolyásolhatja a képviselők hozzáállását is egy-egy kérdésben.          Az üzleti élet mindenesetre, és ez mindig pontos barométer, kedvezően reagált, s mint ugyancsak mindig, tele van igénynek is fölfogható várakozással, de ezt bizakodva és nem kétkedve fogalmazza meg.  

Kire támaszkodhat Zelenszkij?

A politikai elemzők számára a választások kimenetele már jó ideje nem volt kérdés. Annál inkább  az, hogy kikre támaszkodik az új elnök. Azok közül, akiket a múlt csütörtökön a tévé kamerák előtt bemutatott a nyilvánosságnak, többen máris közölték, miniszteri tisztséget nem vállalnak (vagy nem azt, amelyre az elnök gondolt), de mert területük elismert szakértői, az elnöki adminisztráció tagjaként fogalmazhatják meg véleményüket, tanácsaikat. Továbbra is kerestetnek azonban, akik majd mindazt végrehajtják, amiről pillanatnyilag amúgy nem sokat tudunk.