Mészáros informatikai cége is beszáll a dohányiparba

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:27

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Konzorciumban fejleszti a 4iG a dohánylogisztikai ellenőrző rendszert.
A 4iG Nyrt. és a Sauviter Zrt. közösen fejleszti, és működteti a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. dohánytermék azonosító kibocsátó informatikai rendszerét (DAKIR)., miután megnyerte a nyílt közbeszerzési eljárást – közölte a 4iG hétfőn a tőzsde honlapján. A 4iG tulajdonosai között van a Mészáros Lőrinc vállalkozóhoz köthető Konzum PE Magántőkealap, a Konzum Nyrt.-hez tartozó KZF Vagyonkezelő Kft. és az Opus Global Nyrt. is.        A friss közleményben az áll, hogy a szerződés becsült értéke nettó 4 milliárd forint. Az MTI összefoglalója szerint a nyertes konzorcium a cigaretta és vágott dohány termékek valós idejű nyomon követésére alkalmas rendszer fejlesztését, adatközpontjának megvalósítását, illetve az adatok biztonságos tárolását végzi, emellett az informatikai-, ügyfélszolgálati- és szervizhátteret biztosítja majd az elkövetkező 5 évben az ND Zrt. számára. A DAKIR-t a szerződéskötést követő 31. napon kell üzembe állítania a fejlesztőknek. Közölték, hogy a 4iG Nyrt. és partnere felkészült a DAKIR a jogszabályi határidőnek megfelelő éles indítására, mivel uniós előírásnak megfelelően Magyarországon és az uniós tagállamokban 2019. május 20. után már minden egyes csomag cigarettának és vágott dohány terméknek azonosíthatónak kell lennie. Az informatikai rendszer bevezetésének célja az illegális dohánykereskedelem visszaszorítása az Európai Unió tagországaiban. A cigaretta és vágott dohány nyomkövetése azt jelenti, hogy május végétől minden doboz és tasak, illetve gyűjtőcsomagolás egyedi elektronikus azonosítót kap, aminek alapján a DAKIR rendszerben valós időben lehet majd a termékek útját követni a gyártástól, a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig. Emellett a rendszer feladata a gazdasági szereplők – gyártók, importőrök, nagy- és kiskereskedők – továbbá az összes létesítmény azonosítása, ahol dohánytermék gyártása, tárolása, értékesítése zajlik, és a DAKIR nyilvántartja és monitorozza a dohánytermék gyártására szolgáló gépeket is. Az azonosítóért díjat, kiszerelési egységenként várhatóan 2-5 forintot fizetnek a gyártók, és az importőrök az ND Zrt.-nek, a cég a befolyó összegből finanszírozza a rendszer fenntartását és teljes körű üzemeltetését. A dohánykereskedelmi társaság adatai szerint Magyarországon havonta 31 millió doboz cigarettát és szivarkát, valamint nagyjából ezzel a mennyiséggel megegyező, különböző kiszerelésű vágott dohányterméket értékesítenek – közölték.
Szerző

60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:25

Fotó: Népszava
Bajok vannak a nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételekkel.
Összesen 60 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.
Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését.
A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

Harc az agrárpénzekért

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:00

Fotó: Németh András Péter
Ha az Európai Bizottság (EB) gyökeresen megváltoztatná az uniós agrártámogatási rendszert, kevesebb pénz adva a szektornak. Az Európai Parlament (EP) másképp gondolja. Ez a hazai gazdaszervezeteket is megosztja.
Lehetetlen megmondani, milyen rendszerben és mennyi uniós pénz jut 2020-27. között a mezőgazdaság támogatására. A Bizottság csökkentené az agrárbüdzsét és egy új támogatási rendszert javasolt. Az Európai Parlament ezzel szemben a forrásokat érintetlenül hagyná. A Fidesz európai parlamenti (EP) frakciója nem támogatta ezt a javaslatot, pontosabban a szavazásnál tartózkodott. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a kormányközelinek tartott Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) –melynek elnöke a parlament fideszes alelnöke, Jakab István - és a fideszes országgyűlési képviselő Győrffy Balázs vezette Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) viszont gyakorlatilag az EP-javaslat támogatására, vagyis a támogatások csökkentése elleni petíció aláírására kérte tagjait. A két szervezet vezetői szerint a Magyarországnak jutó forrásokat meg kell őrizni. Az EB javaslata megnyirbálná 2020. után a Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit, s ez a mezőgazdasági támogatások valamennyi pillérét érintené. Például a mintegy 15 ezer forinttal csökkentené a közvetlen területalapú támogatást, vagyis a jelenlegi átlagos hektáronkénti 70 ezer forintos támogatás 55 ezer forintra olvadna – figyelmeztetett Győrffy Balázs. A NAK elnöke szerint pedig a magyar gazdák jövedelmi helyzete már most sem kielégítő. Ritka pillanata az elmúlt 10 évnek, hogy a fideszes agrárszervezetek és az MSZP azonos platformra került, de most ez történt. Ujhelyi István az ellenzéki párt EP-képviselője és Harangozó Gábor az MSZP agrárszakértője jogosnak tartja NAK és a Magosz petícióját aláíró gazdák követelését, és így közvetve e témában egyetért e szervezetek álláspontjával is. A magyar kormány is tehetne azért, hogy több pénz jusson az agráriumra, a vidékfejlesztésre, hiszen az uniós és a régiós 30 százalékos nemzeti támogatási aránnyal szemben az uniós vidékfejlesztési forrásokat alig 15 százalékos nemzeti önrésszel támogatja a kormány – jegyezte meg Harangozó Gábor. Ezért az MSZP egyebek mellett azt javasolja, hogy legyen egységesen 30 százalék a nemzeti hozzájárulás mértéke. A területalapú támogatást pedig sokkal szigorúbb környezetvédelmi előírások, például a mind kevesebb vegyszerhasználathoz kötné a Bizottság és ezzel az MSZP is egyetért. A megnövekedett költségeket, kisebb hozamokat viszont legalább hektáronként 100 ezer forinttal kellene elismerni. A szakember szerint át kell alakítani a területalapú támogatás rendszerét is. A jelenlegi a nagyüzemi növénytermesztést ösztönzi. Ezért a kifizetéseket foglalkoztatáshoz is kellene kötni, akár kiegészítő tevékenységhez. Természetesen differenciálni lehet, és termelési ágazattól függően, bizonyos birtokméret alatt nem lenne kötelező a foglalkoztatás. Brüsszelben olyan elképzelés is forog, hogy 250 hektár fölötti birtoktestre ne fizessenek területalapú támogatást. A magyar mezőgazdaság kibocsátásának háromnegyede azonban ennél nagyobb területű agrárvállalkozásokból ered, s ez versenyhátrányt jelentene, ezért elfogadhatatlan – mondta Harangozó Gábor. A környezet- és természetvédelem előtérbe kerülése helyes, de az ebből adódó bevételkiesést, költségnövekedést pótolni kell - mondta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Népszavának. Ezen kívül viszont nem sok mindenben értett egyet a rivális gazdaszervezettel, a kamarával és az MSZP politikusaival. Horváth szerint a legfontosabb vívmánya a Bizottság előtt lévő KAP javaslatnak az, hogy az bejelentve foglalkoztatott alkalmazottak bérét és közterheit elismeri az új támogatási rendszer és a mezőgazdasági béreket legalább közelíthetné a feldolgozóipari, szolgáltatói bérekhez. Erre egyre nagyobb szükség is lenne az égető szakképzett munkaerő hiánnyal küzdő ágazatban. Ez egyébként visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, a közmunkások „rabszolga” munkáját is. Ez sokaknak nem tetszik, főleg azoknak, akik eddig mindenféle ellentételezés nélkül tehették zsebre a területalapú támogatást. Ugyancsak lényeges változás, hogy a területalapú támogatás alapja nem lehet több 60-100 ezer eurónál. Ha a vállalakozónak a bérek, közterhek után még a 60 ezer euró (18,9 millió forint) fölött is járna területalapú támogatás, akkor a 60 ezer euró alaptámogatás fölött lépcsőzetesen csökkenő mértékben kaphat többlet támogatást, de maximum 100 ezer euróig (31,5 millió forint). A Bizottság javaslata alapján lazulna az a keretrendszer, amelyben a nemzetállamok támogathattak bizonyos, számukra fontos célokat. Az uniós forrásokat akár 50 százalékkal is megtoldhatják majd a kormányok. Nagyobb összeg juthat a precíziós gazdálkodás, az öntözés és más fejlesztési célokra. A MOSZ főtitkára a Bizottság javaslatát támogatja, ami a hibák kiszűrése után javíthat a vidék megtartó erején.

Brüsszeli menetrend

Brüsszeli információk szerint a KAP jogszabálytervezetéhez a 27 tagországból mintegy 2 ezer módosító indítvány érkezett. Ezek feldolgozása után fogadhatják el a javaslatot. Ha a Bizottságé lesz a befutó, akkor jön a munka java. A kormányoknak be kell nyújtaniuk a saját támogatási javaslataikat, hogy az uniós fő irányelvek alapján milyen nemzeti támogatási programot dolgoztak ki. A paramétereket is a nemzeti bürokráciának kell megalkotnia. Brüsszelben minden kormánynak egyenként el kell fogadtatni a programját. A KAP-ot az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is el kell fogadnia, vagyis kompromisszumra kell jutniuk. Az új rendszer valószínűleg 2022-2023 májusában, a gazdasági év kezdetén indulhat. Addig még a régi rend szerint kaphatnak támogatást a gazdák.

Szerző