Álszent keresztényvédelem – Csak a lelkiismeretét akarja nyugtatgatni a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.26. 07:30

A keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság megalakulása óta csaknem ötmilliárd forintot költöttek el.
Úgy tűnik, csak a lelkiismeretét akarja nyugtatgatni a kormány azzal a csaknem ötmilliárd forinttal, amelyet a keresztényüldözés elleni harcra fordít. Ha ugyanis egy menekült keresztény a határon kopogtat, akkor valódi segítség vagy oltalom helyett uszítás és közöny fogadja. Ezt mutatja annak az egyiptomi kopt keresztény fiúnak az esete is, akit hazájában nemcsak verbális, hanem fizikai erőszak is ért, családtagjai közül pedig volt, akit meg is gyilkoltak. A támadásokat egyértelműen arra lehetett visszavezetni, hogy keresztény hívők voltak, ám amikor a fiú védelmet kért három évvel ezelőtt Magyarországon, a hatóságok nem érezték indokoltnak a menekültstáuszt. Pedig a magyar bíróság is felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy az akkor még 18 év alatti – egyébként mélyen vallásos, hitterjesztő – fiút üldözik hazájában. A 2018-ban lezárult ügyben a bíróság ítélete azért nem volt elegendő a döntés megváltoztatásához, mert a Fidesz és a KDNP úgy módosította a törvényeket az elmúlt években, hogy a bíróság csak javaslatot tehet, de nem bírálhatja felül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézőinek döntését. A Genfi egyezmény egyébként tiltja, hogy egy állam különbséget tegyen menekültek között vallás alapján, bár ugyanez a megállapodás azt is kimondja: az üldözötteket be kell fogadni. A kormány segítsége tehát kimerül abban, hogy különféle külföldön megvalósuló keresztény projekteteket támogat, méghozzá nem is kevés pénzzel. A lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszokból és a vonatkozó kormányrendeletekből ugyanis kiderül, hogy a keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság 2017-es megalakulása óta csaknem ötmilliárd forintot költöttek el ezen a jogcímen. Ebből az ötmilliárdos összegből fizették például azt a 643 millió forintot, amelyet a moszuli szír katolikus és szír ortodox érsekség projektjeinek támogatására költöttek, valamint azt az 505 millió forintot is, amelyet a "Nyitott Kórházak" elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezésre fordítottak. Iraki gyógyszerellátás támogatására 290 millió ment el, különböző helyeken épülő iskolákra pedig összességében csaknem egymilliárd forint. Az egyik legjelentősebb oktatási beruházás az aleppói volt, amely 620 millió forintba került. A kormány papnevelő szeminárium, templomépítés és újjáépítés céljára 143 millió forintot adott, míg Tell-Aszkuf megrongált lakóházainak újjáépítésére 580 millió forintot. Jelentős tétel – mintegy 750 millió forint - ment el keresztény fiatalok ösztöndíjprogramjára is, míg Pázmány Péter egyetem és a libanoni Szent Lélek egyetem együttműködése következtében 463 milliót költöttek templomok rekonstrukciójára. Vannak azonban a listán nehezebben meghatározható költések is, a libanoni Antiochiai Szír Maronita Katolikus Egyház „projektjeire”, valamint a szíriai egyházi „projektekre” összesen 620 milliót fordítottak. A keresztényüldözés ellen harcoló 47 minisztériumi alkalmazott egyébként igen jó körülmények között dolgozhat, a kormány ugyanis 2018 végén egy budai villába költöztette a helyettes államtitkárságot. (2017-ben az „átlagos” állományi létszáma a szervezetnek 11 fő volt.) Két éve 400 millió forint támogatás állt a helyettes államtitkárság rendelkezésére, amelyből 302 millió forintot fel is használt. A kiadási listán 77 olyan kiadás haladta meg a 200 ezer forintot, a legtöbbet, 101 millió forintot a Szijjártó Péter barátjaként emlegetett Kuna Tibor érdekeltsége a Trinity-Sprint Konzorcium kapta, a Világkonzultációs és éves jelentés kötetre. Ezen kívül egyebek mellett költöttek szállásra, fogadásokra, tolmácsolásra, valamint az utazási költségek rendezésére. A keresztényüldözésről nemzetközi konferenciát is szerveztek 2017 október 11 és 13 között, 450 résztvevővel. A Hungary Helps nevű programban 22 kiküldetést szerveztek különböző országokba. A részleg tavaly májusban a Miniszterelnökséghez került át, idén 920 millió forint közpénzből gazdálkodhat.

Nagyobb kiadást jelentő programok

  • Mexikói templomok felújítása: a 2017-es földrengés után a magyar kabinet 885,5 milliót, 2020-as időzítéssel pedig 1,1 milliárdot különít el a Hungary Helps program keretében. A pénzből jut majd a juárezi Jézus szíve templom részleges felújítására.
  • Az iraki Erbíli Szent József Kórház gyógyszerellátásának támogatása: 145 millió forint.
  • Az Erbíli Káld Katolikus Érsekség Alkos-i iskolaépítési projektjének támogatása: 261 millió forint.
  • Az "Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak" program 2018/2019-es tanév őszi félévének költségvetési támogatása: 300 millió forint.
  • A libanoni Antiochiai Szír Maronita Katolikus Egyház projektjei megvalósítását elősegítő kormányzati hozzájárulás: 310 millió forint.
  • A Szíria és Libanon Nemzeti Református Zsinat és a Szíriai Örmény Református Egyházak Közössége projektjeinek támogatása: 310 millió forint.
  • A "Nyitott Kórházak" elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezés támogatás: 505 millió forint.
  • A moszuli szír katolikus és szír ortodox érsekség projektjeinek támogatása: 643 millió forint.

Riogatás

A kormány menekültellenes riogatásában kiemelt szerep jut az Afrikából érkezőknek, holott a kontinens déli részén többségben vannak a keresztény vallásúak. - Afrika jelenti a legnagyobb migrációs veszélyt, ahonnan már ma is naponta ezrek érkeznek Európába, és hamarosan „több mint 60 millió ember indulhat el” – hangoztatták a kormányzati politikusok, azt is kiemelve, hogy mostanra „a szubszaharai térség vált az első számú kibocsátóvá, ők váltják fel a Közel-Keletről áramlókat”. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.26. 07:54

Életképtelen a lex Taigetosz - mentik a gyerekeket

Publikálás dátuma
2019.03.26. 07:15

Fotó: Artush
Kiskapukkal segítenek azokon a különleges bánásmódot igénylő gyerekeken, akik már tanulási nehézségeik ellenére sem kaphatnak felmentést a klasszikus tanórai értékelés alól.
– Ez a törvény nem segítség, hanem egy újabb akadály – nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, miután a köznevelési törvény tavaly szeptemberben életbe lépett, Taigetosz-törvényként elhíresült módosításának tapasztalatairól kérdeztük. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint a törvénymódosítás semmilyen problémát nem oldott meg, sőt csak tovább nehezítette a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek és szüleik, valamint a szakemberek helyzetét. A kormány 2017-ben fogadta el a lex Taigetoszt, melynek értelmében 2018 szeptemberétől a BTMN-es gyerekek már nem kaphatnak felmentést a klasszikus, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ez a kedvezmény csak a súlyosabb gondokkal küzdő sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak jár a továbbiakban. A törvény ellen szakemberek, civil szervezetek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak, utóbbiak az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordultak felülvizsgálatért. Az Ab múlt heti határozata kimondta: az Országgyűlés mulasztást követett el, miután úgy fogadta el a törvénymódosítást, hogy a mentesítésből kimaradó gyerekeknek nem nyújtanak más kedvezményeket – abban az esetben sem, ha azok egyéni szempontok, adottságok, képességek figyelembevételével és szakértői véleménnyel alátámasztható lenne. Az Ab június végéig adott időt a törvény korrigálására, ám Gyarmathy Éva szerint ennél jelentősebb beavatkozásra lenne szükség. A jogszabály-módosítás önmagában nem elegendő: sokkal több szakember, fejlesztőpedagógus, pszichológus kellene, az általános- és középiskolai tanárok felkészítésére is szükség lenne. – A Taigetosz-törvény egyik legszembetűnőbb hatása az volt, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett az SNI-s gyerekek száma. Ez egyértelműen azért van, mert a szakemberek próbálják menteni a menthetőt: a BTMN-es gyerekeket is SNI kategóriába sorolják, hogy továbbra is járjon nekik a kedvezmény – mutatott rá Gyarmathy Éva. Bár az SNI-s gyerekek száma folyamatosan nő a statisztikákban, a 2017-2018 közötti változás valóban kiugró. Míg korábban minden évben átlagosan 1500-2000-el több SNI-s diákot mértek, 2017 és 2018 között a számuk több mint 4 ezerrel nőtt. A szakpszichológus szerint egy másik „kiskapu”, amivel a BTMN-es diákok helyzetén próbálnak könnyíteni az iskolákban, hogy törvény ide vagy oda, a tanárok év végén akkor is átengedik őket, ha a teljesítményük egyébként azt nem tenné lehetővé.
– Ez valójában nem segítség, hiszen ettől nem kapnak megfelelő ellátást, fejlesztést. De az iskolák tudják, a törvénymódosítás miatt a gyerekek állapota nem változott, és ha valamit a tanulási problémái miatt egy BTMN-es diák nem tud, azt akkor se fogja megtanulni, ha még nyolc évig ott ül – mondta Gyarmathy. Egy harmadik menekülési útvonalat jelentenek a magánfoglalkozások, magánintézmények: a szakember tapasztalatai szerint egyre több szülő választja ezt a megoldást tanulási gondokkal küzdő gyermekének az állami közoktatás helyett. Gyarmathy hangsúlyozta: ő maga nem „felmentéspárti”, az lényegében egy „szükséges rossz”, amit a szakemberek és az iskolák jobb megoldás híján alkalmaznak. Az ideális az lenne, ha minden, nagyobb odafigyelést igénylő diákot személyre szabottan, saját képességeinek megfelelően taníthatnának, fejleszthetnének az iskolákban, ám ettől a magyar közoktatás még messze áll. Mindezt megerősítette Erdész Ferenc is. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoport alapítója szerint a lex Taigetoszt akárhogy kiegészíthetik, a jelenlegi rendszerszintű hiányosságok mellett sosem lesz belőle „jó törvény”. – Hosszú távú koncepció kellene, a jelek szerint ilyennel az oktatásirányítás nem rendelkezik – mondta.
Szerző
Témák
Lex Taigetosz

Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás - interjú a német igazságügyi miniszterrel

Publikálás dátuma
2019.03.26. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Bizarr megoldást szült, hogy az Európai Néppárt nem értékalapú, hanem politikai ügyként kezelte az Orbán-problémát – mondta lapunknak Katarina Barley, német igazságügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti listavezetője.
Ön szerint az Európai Néppártban (EPP) ki függesztett fel kit? A Fidesz szerint ők függesztették fel saját tagágukat. Ez egy meglehetősen bizarr eljárás volt. Az EPP-ben sokan éveken át kritizálták a Fideszt, fenyegetőztek, hogy felfüggesztenék tagságát, ám végül, soha nem léptek. És még azután is csak egy képlékeny kompromisszumra futotta, hogy Orbán már párttársukat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt támadta. Mivel magyarázható ez? A Néppártban egyfelől azt szeretnék, hogy csúcsjelöltjüket, Manfred Webert válasszák meg bizottsági elnökké, így kénytelenek voltak valamit lépni. Csakhogy szükségük van a Fidesz EP-képviselőinek szavazataira is. Ezért született ez a fura kompromisszum. Ezt az eljárást én erősen helytelenítem. Nem kritizálhatod szavakban a jogállam leépítését, miközben meghívod ugyanazt a pártot a pártrendezvényekre. Teljesen nyilvánvaló, most hirtelen csak azért változtak meg, mert azt akarják, hogy jelöltjük legyen az Európa Bizottság elnöke. A Néppárt három bölcsre, Wolfgang Schüsselre, Hans-Gert Pötteringre és Herman van Rompuyra bízza, hogy vizsgálja a magyar demokrácia állapotát. Ez valódi vizsgálat lesz? Ez az akció is a választási kampány része. És annak jele, hogy nem akarnak valódi lépéseket tenni, holott lett volna lehetőségük erre. A néppárti ultimátum után egy visszafogott, kompromisszumkész Orbánt láttunk. A Fidesz-tagság felfüggesztéséről döntő EPP-gyűlés után viszont hamar visszatért a régi kormányfő, a közrádióban már azt mondta, hogy a rezsi növekedéséről is Brüsszel tehet. Klasszikus menekülőútja a tagállami vezetőknek az, hogy ami rossz az országukban, az Brüsszel hibája. A média feladata is megmutatni azt, hogy kié a valódi felelősség és kié az eredmény. Például azt, hogy mennyi mindent finanszíroz Brüsszel Magyarországon. Ebből mindenki megértheti: Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás.

Katarina Barley

A német szociáldemokrata (SPD) vezető politikusa Angela Merkel negyedik kormányának igazságügy és fogyasztóvédelmi minisztere, korábban szociális és munkaügyi továbbá családügyi miniszter is volt. A brit-német családból származó, jogászvégzettségű Barley még 1994-ben csatlakozott az SPD-hez, jelenleg az Európai Parlamenti választásokon a pártja vezető jelöltje.

Témák
SPD