Mellkasi fájdalmat nem csak szívbetegség okozhat

Minden, a mellkasban elhelyezkedő szerv – a szív, a szívburok, a tüdő, a mellhártya, a légcső, a nyelőcső és a fő verőér, vagyis az aorta – betegsége, de akár a háti csigolyák eltérései is állhatnak a mellkasi fájdalom hátterében.

A nyugalomban észlelt szorító mellkasi fájdalom jelezhet szívinfarktust. Kísérheti nehézlégzés, verejtékezés, halálfélelem, és a fájdalom kisugározhat a bal karba is. Ilyenkor a koszorúerek egyikében elzáródás keletkezik, amelyet általában vérrög okoz. A koszorúér gyors megnyitása életmentő lehet, hiszen minél előbb áll helyre a szívet ellátó vérkeringés, annál kisebb az elveszített szívizom mennyisége – mondta dr. Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont belgyógyász, kardiológusa a Népszavának.

Koszorúér-szűkület esetén fizikai terhelés vagy érzelmi stressz, amely nyugalomban megszűnik. Hátterében általában a koszorúér meszes szűkülete áll. Hasonló panaszt válthat ki szívbillentyű-betegség is. Az a beteg is tapasztalhat mellkasi fájdalmat, akinek éppen szívritmus-zavara zajlik, ezt a nyugalomban jelentkező, szapora szívverés jelzi, amelyet gyakran szédülés és akár eszméletvesztés is kísérhet.

Hirtelen, éles, késszúrásszerű fájdalmat okoz az aorta falának megrepedése, a tüdőembóliára pedig a hirtelen kialakuló nehézlégzés hívhatja fel a figyelmet, amelyhez a mellkasi fájdalom mellett gyakran vérköpés is társul.

Ne várjunk!

Magyarországon a leggyakoribb szívbetegség a koszorúér-szűkület, amelyet ha nem kezelnek időben, infarktus lehet a következménye. Idősebbeknél gyakoriak a különböző szívbillentyű-betegségek, fiatalabbak körében pedig a szívritmuszavarok. Fontos tudni, hogy gyenge szívpumpa-funkció esetén gyakran csak fáradékonyság, lábdagadás okoz panaszt – tette hozzá dr. Menyhárt Orsolya.

A szívbetegségek kialakulásában a szív-, érrendszeri rizikófaktoroknak kiemelt és kutatások által bizonyított hatása van; a dohányzás, az elhízás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód, a krónikus vesebetegség, a magas vérnyomás és a családi halmozódás is kockázati tényezői.

Célszerűbb lenne megelőzni, de a korai felismerése életmentő lehet. Minden mellkasi fájdalom alapos orvosi kivizsgálást igényel. Nyugalmi mellkasi panasz, ájulás esetén azonnal segítséget kell kérni, de a visszatérő tünetek kivizsgálásával sem érdemes sokat várni – hangsúlyozta a kardiológus.

Nem szívbaj

Pánikbetegség is okozhat mellkasi fájdalmat, amelyet szapora szívverés és légzés is kísérhet, ezért nem könnyű a szívbetegségektől megkülönböztetni, különösen első alkalommal, de a szívultrahang-, labor-, EKG- és a véroxigén telítettségének vizsgálata egyértelműsítheti a diagnózist, hiszen ez a probléma nem szervi eredetű. A tüdő- és a mellhártya betegségeinek következtében kialakuló mellkasi panaszok a légzéssel, míg a mozgásszervi eredetűek pedig bizonyos mozdulatokkal vagy testhelyzetekkel mutatnak kapcsolatot.

A nyelőcső eredetű mellkasi diszkomfort-érzés, amely például reflux esetén tapasztalható, általában vízszintes testhelyzetben, illetve étkezés, főleg nagyobb mennyiségű, vagy bizonyos ételek – kávé, tea, paradicsom - fogyasztása után jelentkezik, és általában égő, mellkasi vagy felhasi fájdalmat okoz. Ha a mellkasi fájdalom oka nem szívbetegség, a kardiológiait gasztroenterológiai, majd mozgásszervi, illetve tüdőgyógyászati vizsgálat kell, hogy kövesse – mondta a szakorvos.