Weber megvonná a támogatást az EU-ellenes pártoktól

Publikálás dátuma
2019.03.27. 12:27

Fotó: AFP/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Azok a pártok, amelyek az Európai Unió szétzúzására törekednek, nem kaphatnak uniós támogatást – közölte a Die Welt című német napilapban Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) listavezetője.
A német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa név szerint említette a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlését (RN), illetve a német jobboldali radikális Alternatívát (AfD). Weber hozzátette, természetesen szabad bírálni az Európai Uniót, s minden párt előállhat az Unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseivel.
„Ám nem létezik a világon olyan intézmény, amely olyan naiv lenne, hogy saját ellenfeleit finanszírozza. Az Európa-ellenes pártok az Európai Unió adófizetőinek pénzéből fizetik választási kampányukat, plakátjaikat, akcióikat, amelyekkel az EU tönkretételét kívánják elérni”

– fogalmazott Manfred Weber.

Az EPP listavezetője azt követelte, változtatni kell azon is, hogy jelenleg EU-n kívüli államok finanszíroznak európai pártokat.
„Riasztó, hogy olyan pártok léteznek Európában, amelyek egy harmadik állam pénzügyi támogatásai révén hagyják befolyásolni magukat”

– közölte Weber.

Hozzátette, az Uniónak meg kell akadályoznia, hogy az orosz, az iráni, vagy akár a venezuelai vezetés befolyásolja Európa politikáját. Kifejtette, az EU-nak saját kezébe kell vennie a sorsát. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az egyes pártok közzétegyék: honnan tettek szert pénzügyi támogatásra.
„Törvényileg kell megtiltanunk, hogy az európai pártok bármiféle pénzügyi támogatást kapjanak az EU-n kívüli erőktől”

– jelentette ki.

Marine Le Pen pártja 2014-ben kapott pénzügyi segítséget egy orosz gyökerű pénzintézettől. Az észt titkosszolgálat néhány héttel ezelőtti jelentése szerint pedig a Kreml olyan képviselőket kíván bejuttatni a következő Európai Parlamentbe, akik nyíltan támogatják politikáját. A Die Welt megjegyzi: súlya van annak, amit Manfred Weber mond, hiszen az ő esélyei a legjobbak arra, hogy a májusi európai parlamenti választást követően az Európai Bizottság elnökévé válasszák meg.
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 18:44

Japán tovább küzd az öngyilkossággal

Publikálás dátuma
2019.03.27. 11:00
Aokigahara, az „öngyilkosok erdeje” a Fudzsi vulkán lábánál húzódik
Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Még mindig sok fiatal vet véget saját kezével életének. Iskola, család, párkapcsolatok - a jelenség mögött számos tényező állhat.
Az öngyilkosság a vezető halálok a 10 és 14 év közötti gyerekek között Japánban – figyelmeztetett az aggasztó jelenségre a tokiói kormány demográfiai jelentése. A statisztikák szerint 2017-ben az ebben a korosztályban életüket veszítő fiatalok 22,9 százaléka lett öngyilkos, 22,7 százalék rákban, 11,7 százalék balesetben halt meg. A vizsgálatból az nem derült ki, hogy miért vetettek véget életüknek ennyien. A jelenség ugyanakkor nem új keletű. A rendőrség 2016-os évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy 2016-ban például 320 általános és -, középiskolás diák lett öngyilkos, de közülük „csak” 116-an az iskolához köthetők ügyek, például rossz jegyek (34) és erőszakoskodás, piszkálás miatt (6). Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a vizsgálatok mennyire hitelesek, fel lehet-e pontosan tárni, mi az indítéka egy elkeseredett tinédzsernek? Az oktatási hivatal statisztikái szerint 2015-ben például rekordszámú, több mint 224 ezer „erőszakoskodást” regisztráltak a japán iskolákban, de ez csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen az effajta esetek túlnyomó részére sosem derül fény. Beszédes az is, hogy közben az iskolák 40 százaléka azt jelentette, náluk soha nem fordult elő ilyesmi, ami a gyakorlatban teljesen elképzelhetetlen. Japánban a sok öngyilkosság az egész társadalomban problémát jelent. Még akkor is, ha sikerült visszaszorítani a jelenséget: míg 2003-ban még több mint 34 ezren vetettek véget életüknek önkezükkel, addig 2017-ben már csak valamivel több mint 20 ezren. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Ázsiában Dél-Koreát követően Japánban a legrosszabb a helyzet, minden százezer lakosra 18,5 öngyilkosság jutott (összehasonlításképpen, Magyarországon 19,1). Az elmúlt évek összevetéséből az is kiderült viszont, hogy miközben az idősebb korosztályban javulnak a mutatók, addig a 19 év alatti fiatalok esetében stagnálnak, sőt, még romlanak is. Három évvel ezelőtt a japán kormány programot indított, hogy még jobban visszaszorítsa az öngyilkosságot, a cél a 30 százalékos csökkentés. Ennek részeként például minden iskolába tanácsadót küldenének, megdupláznák az oktatási intézményekben dolgozó szociális munkások számát, a már működő telefonos segélyvonal mellé egy éjjel-nappal elérhető internetes fórumot is biztosítanak, és felvilágosításokat szerveznek, hogyan lehet felismerni az aggasztó jeleket. Arra sincs magyarázat, hogy mi az oka a magas öngyilkossági hajlamnak. Az ENSZ 2019-es úgynevezett boldogság indexe alapján Japán a középmezőnyben van, az 58. Egyes vélemények szerint közrejátszhat a kemény munkakultúra, és hogy sokan szégyenlenek segítséget kérni. Yoshitomo Takahashi öngyilkosságra szakosodott pszichiáter a Japan Times-nak ugyanakkor úgy nyilatkozott, a médiának is megvan a maga felelőssége a problémában. Szerinte például nagyon káros, hogy a média minden évben szeptember elsején, azaz a nyári szünet végén, iskolakezdéskor felhívja a figyelmet arra, hogy ilyenkor megnő az öngyilkosságok száma. Ezen kívül arra figyelmeztetett, a híradások azt a hamis látszatot keltik, hogy az öngyilkosságok mögött legtöbbször az erőszakoskodás, piszkálás áll, holott számos oka lehet annak, hogy egy fiatal idáig jut. A WHO egyébként iránymutató kézikönyvet is készített az újságírók számára arról, hogyan tudósítsanak az öngyilkosságokról. Ebben például arra hívják fel a figyelmet, hogy tartózkodni kell a módszer ismertetésétől, kerülni kell a szenzációhajhász címeket és előadást, valamint lehetőleg meg kell jelölni, hogy hol kaphatnak segítséget a rászorulók.
Szerző

Robbanás volt Stockholmban, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2019.03.27. 09:48
A kép egy 2018-as robbanásnál készült
Fotó: Atila Altuntas / AFP
Két ember kórházba került, a rendőrség nyomoz az ügyben.
Legkevesebb öt ember megsérült egy robbanásban Stockholmban szerdán, a kora reggeli órákban. Két ember kórházba került – írja az Euronews. Az eset a svéd főváros nyugati részén történt. A környékbeli épületekben betörtek az ablakok és több autó is megrongálódott. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, a rendőrség még vizsgálja a történteket. Senkit sem vettek őrizetbe.
Szerző