1919: Megrémült a békekonferencia

A helyzet az, hogy ha a szovjet csapatok igazán megkezdik az előnyomulást Magyarországba, nem lehet ántánt-csapatokat küldeni ellenük

A Párizsban összegyűlt békekonferencia dermedt ijedtséggel szemléli az eseményeket és azok fejleményeit. Párizsból jelentik, hogy a francia lapok egyhangú véleménye szerint a magyar proletárforradalom mint bomba, úgy csapott le a békekonferencia kellős közepére, Clemenceau, a francia imperializmus legvadabb képviselője, állítólag megsebesülése miatt, a valóságban pedig a magyarországi események és Wilsonnal támadt feszültsége miatt le akar mondani. A kamara folyosóin, mint a „Corriere della Sera" értesül, Briand-t emlegetik utódjául.

Az ántánt tízes tanácsában Foch és a legfölsőbb haditanács szerdán tettek jelentést a magyarországi eseményekről és ugyanott határoznak a teendő lépésekről. Természetesen azt szeretnék, ha katonai erővel tudnák eltiporni a proletárságot, bár nem sok reményt fűzhetnek az ilyenfajta intézkedésekhez. Erre vall a ,,Figaro"-nak nyilvánvalóan Franchet d'Espéreytől eredő közleménye is. A tábornok sajnálatosnak mondja, hogy az ántánt hadereje Budapest és Odessza között, nem számítva némi kevés és rosszul fölszerelt román csapattestet, mindössze három olyan hadosztály áll, amely nem is harcképes.

Egy svájci diplomata szerint a helyzet az, hogy ha a szovjet csapatok igazán megkezdik az előnyomulást Magyarországba, nem lehet ántánt-csapatokat küldeni ellenük.

Azok az ántánt-csapatok, amelyek Dél-Oroszországhan, különösen Odesszában operálnak, orosz előnyomulás esetén teljes megsemmisülésnek volnának kitéve. A lengyel hadsereg sokkal fegyelmezetlenebb, semhogy számba jöhetne, a cseh hadsereg pedig gyönge.

Népszava 1919. március 27.