Előfizetés

„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem dolgozhat egy magyar nő az állami szervnél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.28. 13:04

Fotó: VOISIN / AFP
„Az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – emelte ki a Helsinki Bizottság ügyvédje.
„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, a nő 2015-től töltötte be az állást, és a másfél éves szerződését aztán gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő édesanya jogviszonyának hosszabbítását kérte, de most már elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit, csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé főnökei. Azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki. De a tavaly őszi pályázaton sem járt sikerrel. Amikor rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta: valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később pedig egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka. A közlemény szerint kiderült az is, hogy két másik kismama is éppen így járt. Figyelemreméltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt. Azóta újabb kellemetlenség érte: egykori munkahelye megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként – teszik hozzá. A nő a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy a civil jogvédő szervezet képviselje őt a peres eljárásban. Azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelük jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. „Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – jelentette ki.

Az MSZP szavazói a legelkötelezettebbek - Egyre többen elégedetlenek az ország állapotával

Népszava
Publikálás dátuma
2019.03.28. 12:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nőtt az ország állapotával elégedetlenek aránya, a pártpreferenciák érdemben viszont nem változtak márciusban – derül ki a Publicus Intézet felméréséből. Kivéve a történelmi mélypontra süllyedő LMP esetében.
Öt százalékkal nőtt azok aránya, akik „inkább nem elégedettek” azzal, ahogy a dolgok mennek az országban – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb elemzéséből, amit a Népszava felkérésére készítettek. A februári adathoz képest 28-ról 26 százalékra csökkent az inkább elégedettek aránya (mindkét hónapban 15-15 százalék volt a „teljes mértékben elégedettek” aránya), míg 30-30 százalék volt mindkét hónapban egyáltalán nem elégedett. Nem meglepő módon a Fidesz szavazóinak 75 százaléka elégedett, míg az MSZP-t támogatók 74, a Jobbik szimpatizánsainak 88 százaléka elégedetlen. Magas ugyanakkor a szavazói kedv, különösen az MSZP támogatói körében, 95 százalékuk biztosan elmenne, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások. Ugyanez az aránya Fidesznél 82, a Jobbiknál 86 százalék. (A többi ellenzéki párt adatait a felmérés ezen szakaszában nem részletezték.) Továbbra is a 60 évesnél idősebb, diplomás végzettségű nyugdíjasok a legaktívabbak, 80 százalékuk szavazna vasárnap. A szavazói kedv egyébként – kisebb kilengésekkel – 2015 tavaszától folyamatos emelkedést mutat a Publicus szerint.
A pártpreferenciák érdemben nem változtak februárhoz képest, a Fidesz támogatottsága az összzes megkérdezett körében 26 százalék, ez egy százalékos emelkedés februárhoz képest. Az MSZP-re az összes megkérdezett 11 százaléka szavazna (2 százalékpontos emelkedés februárhoz képest), a Jobbikra szintén 11 (+1 százalék). Nem változott a Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum támogatottsága, 2-2 százalékon állnak. Márciusban a DK-t is ennyire mérték, de ez 1 százalékos csökkenés a februári eredményükhöz képest. Az LMP szintén egy százalékot rontva viszont sok éves mélypontra, 1 százalékra süllyedt. Ugyanezek a számok a biztos szavazók körében márciusban: Fidesz 37%, MSZP 13%, Jobbik 13%, DK 3%, MKKP 2%, LMP 2%, Momentum Mozgalom 2%. Külön mérte a Publicus az EP-választással kapcsolatos szavazói attitűdöket. Arra a kérdésre például, hogy „Ön mennyire tartja valószínűnek, hogy a májusi Európai Parlamenti választásokon” az MSZP-re szavaz, a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy biztosan, további 20 százaléknyian el tudják ezt képzelni. A megkérdezettek 16 százaléka szerint ez nem valószínű, míg 45% biztosan nem a szocialistákat választja majd. A DK esetében ugyanezek a számok: biztosan 3%, el tudja képzelni 15%, nem valószínű 11%, biztosan nem 54%. A Jobbiknál 10-13-10-52 százalékos arányok jöttek ki.
Ez EP-választásokat tekintve mérsékeltebb a szavazói kedv mint egy „most vasárnapi” parlamenti választást illetően, de itt is a szocialista szavazók a legaktívabbak, 67 százalékuk biztosan elmegy majd szavazni. A Fidesz-hívek 60, a Jobbiké viszont csak 45 százalékban mondták ugyanezt. Nem meglepő módon ebben az esetben is a nyugdíjas diplomás 60 fölöttiek a legaktívabbak. A pártpreferenciákat tekintve az EP-választásokon a mostani állás szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz 29 százalékot szerezne, a biztos szavazók 37 százaléka választaná a kormánypártot. Az MSZP esetében ezek a számok 11 és 13%, a Jobbiknál 12-14, a DK és a Momentum esetében egyaránt 4-5, míg az LMP-nél 1-2 százalék.

Háromszorosára nőhetett a szerencsejáték-függők száma Magyarországon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.28. 12:26

Fotó: Népszava
Ma már 300-360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek hazánkban.
A 2018-as szerencsejáték-függőségi térkép alapján három év alatt többszörösére nőtt a szenvedélybetegnek tekinthető játékosok száma – vette észre a Világgazdaság. A játékszervező két-háromévente vizsgálja a túlzásba vitt szerencsejáték-használat társadalmi méretét. A kutatás során összesen 4000, 15 év feletti személyt kerestek meg, 2000-et online és 2000-et személyesen. A március végén nyilvánosságra hozott legfrissebb, tavaly nyáron felvett adatok szerint
  • a magyar felnőtt lakosság 4 százaléka tekinthető szerencsejáték-függőnek,
  • 10 százalék mérséklet rizikófaktorú,
  • és további 17 százalék az alacsony rizikófaktorú csoportba tartozik.
A szenvedélybetegek mellett tehát a magyar felnőttek több mint negyede veszélyeztetett játékosnak tekinthető. A magyarok nagyobb részének nem okoz problémát a szerencsejáték (41 százalék), további 28 százalék pedig azt állította, hogy nem játszik szerencsejátékot. A Szerencsejáték Zrt. a felnőttek mellett a 15-17 év közötti fiatalok játékszokásait is megvizsgálta. A cikk szerint a fiatalok 4 százaléka küzd a betegséggel, további 25 százalékuk pedig veszélyeztetett – 14 százalék mérsékelt, 11 százalék pedig alacsony rizikófaktorúnak számít. Ezek az arányok nagyjából egybevágnak a 18 év felettiek attitűdjeivel, mégis fenyegetőbb a fiatalok függőségi helyzete, ugyanis többségük (58 százalék) a felnőttekkel ellentétben egyáltalán nem játszik. Akik viszont játszanak, nagyobb arányban válnak függővé, mint a felnőttek, hiszen azok körében, akik kapcsolatba kerültek valamilyen szerencsejátékkal, a 18 év alattiak 69 százalékának okoz valamilyen problémát, míg a felnőtteknél 43 százalék ez az arány. A lap kiemeli: a friss adatok tükrében elmondható, hogy az utóbbi években jelentősen romlott a társadalom játékfüggőségi helyzete. A Szerencsejáték Zrt. előző, 2015-ös felmérése szerint a 15 évesnél idősebbek között 1,34 százalékban volt kimutatható a szerencsejáték-függőség. Vagyis alsó hangon is
háromszorosára nőtt a függők aránya, ami azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti körülbelül 100-120 ezer fő helyett ma már 300-360 ezren lehetnek játékszenvedély-betegek Magyarországon.

Nemcsak a függők, hanem a veszélyeztetett játékosok aránya is nőtt a 2015-ös és a 2018-as adatok összevetése alapján. Négy évvel ezelőtt még a 15 év felettiek 17 százaléka tartozott az alacsony, vagy mérsékelt rizikófaktorú csoportba, tavaly már a felnőttek 27 százaléka, a 15-17 éves fiataloknak pedig pontosan a negyede.