Kenny Garrett, az ikonikus altszaxofonos

Publikálás dátuma
2019.03.29. 12:30

Fotó: Jimmy Katz
A Get Closer Jazz Fest meghívására Budapesten, a MOMKultban lép színpadra napjaink legkiválóbbnak tartott altszaxofonosa, az amerikai Kenny Garrett. A detroiti születésű művész írásban válaszolt néhány kérdésre.
„Charlie Parker óta a leginkább csodált altszaxofonos” – írta róla a The New York Times kritikusa. A Washington Post pedig így fogalmazott: „Kenny Garrett koncertjei előtt viharjelzést kellene fellőni”. A szerző így utalt arra a fékezhetetlen energiára, ami Garrett kompozícióiból és játékából árad. Az 58 éves Kenny Garrett most ünnepli pályafutásának negyvenedik évfordulóját. Karrierjét az 1978/79-es szezonban, a Duke Ellington zenekarban kezdte. „Duke akkor már öt éve nem volt közöttünk, mégis úgy érzem, ez az együttes maga volt az élő jazztörténelem. Ekkor még nem voltam szólista: a big band szaxofon-szekciójában játszottam, de ezekben az években tanultam a legtöbbet a zenéről és az életről” – vélekedik Garrett. Hamarosan a trombitás legenda, Miles Davis együttesébe került, ahol már szólisztikus szerephez jutott. „Miles is példakép számomra, de teljesen másképp. Nehéz természetű ember volt, sértődékeny, senkit nem engedett közel magához, viszont felfedezte bennem a tehetséget, és több kompozíciójában kifejezetten nekünk írt trombita-szaxofon duókat. Nem kell magyaráznom, hogy ez is milyen fontos iskola volt.” Garrett az 1980-as évek közepén kezdte szólókarrierjét, és hamarosan sikerült kialakítani a saját „soundját”. Egyéni stílust, hangzásképet formált, és a műfaj kedvelői már néhány ütem alapján felismerik játékát. Nem véletlen, hogy Miles Davis után olyan sztárok hívták meg vendégszólistának, mint a gitáros John McLaughlin, Pat Metheny és John Scofield, a zongorista Herbie Hancock, a basszusgitáros Marcus Miller vagy a dobos Art Blakey. Rendszeresen közreműködött Sting lemezein és turnéin, míg a Grammy-díjat a 2009-es Five Peace Band című lemez hozta meg számára, amelyen Chick Corea, John McLaughlin, Christian McBride és Vinnie Colaiuta voltak a partnerei. Szólólemezt viszonylag ritkán készít. „Csak akkor megyek stúdióba, ha tényleg eredeti gondolatokat tudok közvetíteni. Századszor eljátszani ugyanazt az örökzöldet teljesen értelmetlen” – vallja Kenny Garrett. A mostani budapesti koncerten – néhány újabb kompozíció mellett – 2016-ban megjelent, Do Your Dance című albumát mutatja be zongora-bőgő-dob-ütőhangszerek összeállítású kvintettjével.    Infó:  Get Closer Jazz Fest 2019 Március 29-31. MOMKult 

Barber és a kubaiak

A Get Closer Jazz Fest második napján, szombaton a kortárs jazz egyéni stílusú, költői ihletettségű, „különutas” énekesnője, Patricia Barber lesz a főszereplő, aki ezúttal triójával érkezik Budapestre. Vasárnap pedig két nagyszerű kubai muzsikus, a zongorista Omar Sosa és az énekes-hegedűs Yilian Canizares mutatja be Aguas című lemezét; Gustavo Ovalles venezuelai ütőhangszeres közreműködésével. Mindhárom napnak lesz egy-egy magyar fellépője is: pénteken Tóth Viktor szaxofonos és Mahasimbadavi Players nevű formációja; szombaton Mózes Tamara énekes-zongorista, vasárnap Tóth Evelyn és zenekara játszik.  

Témák
Jazz

Weininger, az utolsó magyar bauhausos

Publikálás dátuma
2019.03.29. 11:00

Fotó: Mónus Márton / MTI
Sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a Bauhaus mesterei és tanítványai között milyen nagy számban voltak magyarok − Hubertus Gassner művészettörténész, a hamburgi Kunsthalle vezetője csütörtökön ekképp dohogott a Magyar Nemzeti Galéria új kamaratárlata, az Absztrakt Revü megnyitója előtt. Világhírnevének köszönhetően Moholy-Nagy László és Breuer Marcell munkásságát persze el tudjuk helyezni, ám Walter Gropius éppen száz éve alapított iskolájának, a Bauhausnak legalább húsz magyar oszlopos tagja volt. Mint azt a 2010-es pécsi nagy Bauhaus-kiállítás is bemutatta: mintegy a felük Baranyából érkezett Weimarba, majd Dessauba. Pécsi volt a kicsit német, kicsit horvát, kicsit magyar építész-festő-formatervező, Weininger Andor is, aki osztálytársa, Martyn Ferenc révén került kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel és a festészettel, majd egy másik, későbbi bauhäsler festőművész barátját, Molnár Farkast követve Budapesten tanult építészetet. Molnárral, Stefán Henrik és Johan Hugó festőművésszel együtt 1921-ben nyert felvételt a weimari Bauhausba, Vaszilij Kandinszkijnál és Carl Schlemmernél tanult falfestészetet. A Bauhaus nemcsak a modern képzőművészet, formatervezés és építészet egyik bölcsője volt, hanem a színházé is: így nem vették rossz néven Weiningertől, hogy 1923-ban a hamburgi Die Jungfrau (A szűz) kabarénak tervezett színpadképeket, jelmezeket. És csinált még sok mást is. „Weininger zongorázott, énekelt, konferált, szerelmi üzenetek közvetítője volt és szívtipró gavallér. De közben − elsősorban − festett, festett és festett. Meg, ha lehet, még ennél is többet álmodozott. Nemigen lehet ma olyan színházi és filmes kísérletekkel foglalkozó igényes könyvet találni, amelyikben ne foglalkozna Weininger Mechanikus revüjével önálló bekezdés vagy fejezet” – írta halálának évében, 1986-ban „az utolsó magyar bauhausosról” Antal István Juszuf, aki annak idején még portréfilmbe is belefogott Weininger Andorról. A Bauhaus talán legsokoldalúbb művésze a totális színház jegyében többek között azon gondolkodott, miként lehetne újfajta optikai, akusztikai és pszichológiai kapcsolatok teremteni a színházban: így gömbszínházat tervezett. (Az elképzelés szerint a nézők a gömb belső felületén foglalnak helyet, hogy mindenki át tudja tekinteni a tér egészét.) Másik terve a Mechanikus színpad – absztrakt revü, amelynek lényege egy mozgó absztrakt formákkal benépesített színpad. Ez a terve a bauhausos kasseli főiskolán csak 1986-ban valósult meg, Hubertus Gassner szorgalmazására. Gassner és Bajkay Éva művészettörténész az 1980-as évek közepe óta fáradozik a kissé elfelejtett, ám remek Bauhaus-művészek, így Weininger Andor munkásságának a bemutatásán. Több magyarországi kiállítás is volt már, ám most a Magyar Nemzeti Galéria tárlatán látható először az a film, amely az absztrakt revü kasseli bemutatását rögzítette. De van itt még sok minden, ami a Németországból Hollandiába, Kanadába, majd New Yorkba települt művész hagyatékából fennmaradt és látni érdemes. Tanulságos: Weininger a tiszta színek és az egyszerű geometriai formák tiszta rendjének utópiájából élete végéig nem ábrándult ki.    Infó: Bauhaus100. Absztrakt Revü − Válogatott művek Weininger Andor hagyatékából Kurátor: Bajkay Éva Magyar Nemzeti Galéria, július 28-ig   

Szerveződik az új Baumgarten-díj

Publikálás dátuma
2019.03.29. 10:00

Fotó: Draskovics Ádám
Kukorelly Endre író egy hete tette közzé a felhívást, amelyben a Baumgarten-díj társadalmi összefogással való újraélesztésének gondolatát fogalmazta meg, és felajánlott egymillió forintot e célra. Az író lapunk megkeresésére elmondta, az elmúlt napokban több százan fejezték ki hozzájárulásukat: kapott egymillió forintos ajánlatot egy Hollandiában élő antropológustól, félmilliós ígéret is érkezett, és sokan ajánlottak kisebb rendszeres támogatást is. Úgy véli, bár jó lenne, ha egy ember, vagy szervezet fizetne be egy nagyobb összeget, mégis az lenne az igazán eredményes, ha minél több ember hozzájárulna és magáénak érezhetné a díjat. Ezidáig összesen körülbelül ötmillió forintra van ígéret, fontos lenne azonban, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a befizetések – hangsúlyozta, hozzátéve a díj a Münchhausen báró effektus remek példája: ahogy a báró a mocsárból saját hajánál fogva húzza ki magát, jelenleg úgy kell a művész-író társadalomnak a korrekt elbánás hiányában önsegélyező módon működnie és segítenie magán. Bár még az út elején járnak, Kukorelly Endre mégis optimista az eddigieket látva, s kijelentette, bárhogy is alakul, jövő év január 18-án (Baumgarten Ferenc Ferdinánd halálának évfordulóján) valamilyen formában mindenképp szeretnék átadni a díjat.

A Kalligram felkarolta a kezdeményezést

A Kalligram Kiadó vezetője, Mészáros Sándor rendelkezésre bocsátott egy alszámlát, oda várják a hozzájárulásokat. A  kedvezményezett neve rubrikába a Kalligram Kiadót kell beírni, a közleménybe pedig azt, hogy Gyümölcsöskert (vagy Baumgarten-díj), valamint, hogy a támogató hozzájárul-e neve föltüntetéséhez. A befolyt összegről és minden továbbiról a Gyümölcsöskert - Baumgarten-díj Facebook csoportban tájékozódhatnak.  Számlaszám: OTP 11709002 20611963 IBAN HU31 1170 9002 2058 6098 0000 0000 BIC (SWIFT) KÓD OTPVHUHB

Szerző
Frissítve: 2019.03.29. 12:23