Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában az európai főügyészi posztra esélyes Laura Codruta Kövesit

Publikálás dátuma
2019.03.28. 20:07
Laura Codruta Kövesi
Fotó: ADRIAN CATU / AFP
A román korrupcióellenes ügyészség volt vezetője lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat, amelyekkel szerinte meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését.
Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva csütörtökön a román hírügynökségek. Az ország korrupcióellenes ügyészségének (DNA) volt vezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki csütörtökön a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségen (SIIJ). Távozásakor Kövesi nem erősítette meg a hatósági felügyelet elrendeléséről szóló médiaértesülést, csak annyit közölt:
megtiltották számára, hogy ügyéről a sajtóval kommunikáljon.

A SIIJ februárban hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást Kövesi ellen egy korrupcióváddal bíróság elé állított volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján. Március elején a SIIJ azt közölte Kövesivel, hogy újabb ügyben vált gyanúsítottá, amelyben a DNA ploiesti-i részlegének ügyészeit vádolják túlkapásokkal és bizonyítékok hamisításával.
Kövesi ellen több fegyelmi eljárást is kezdeményezett a bírák és ügyészek tevékenységét ellenőrző Igazságszolgáltatási Felügyelet: két ilyen fegyelmi ügyben hétfőn jogerősen felmentette Kövesit a legfelsőbb bíróság.

Kövesi korábban megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat, amelyekkel szerinte meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését. Ahogy arról mi is írtunk, a DNA korábbi vezetőjét március elején választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre csütörtökön az Európai Parlament.
Az EP illetékes bizottsága akkor a három bennmaradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta legalkalmasabbnak a posztra.

Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy ő is lesz a működését a tervek szerint 2021-ben megkezdő Európai Ügyészség vezetője, hiszen hiába az EP támogatása, a tagországok nagyköveteinek korábbi titkos szavazását például Jean-Francois Bohnert francia ügyész nyerte 50 ponttal, Kövesi 29 pontot ért el, holtversenyben a német Andres Ritterrel.

A bukaresti kormány kezdetektől hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Maga az érintett tehát azt állítja, a mostani bűnvádi eljárás is része ennek a nyomásgyakorlásnak.

A leendő európai főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel várhatóan áprilisban fogják kinevezni.
Frissítve: 2019.03.28. 20:27

15 évre eltiltják közhivatal viselésétől a Madurot kihívó venezuelai ellenzéki vezetőt

Publikálás dátuma
2019.03.28. 20:06

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Juan Guaidot a könyvelésében talált ellentmondásokra, és a keresetét meghaladó költésekre hivatkozva büntették meg.
Venezuela ellenzéki ellen-elnökét, a nemzetgyűlés elnöki tisztségét betöltő Juan Guaidot 15 évig eltiltják mindenfajta közhivatal viselésétől, írja a Reuters. Mint Elvis Amoroso könyvvizsgáló csütörtökön nyilatkozta, ez a törvény által jelen esetben maximálisan kiszabható legnagyobb bírság.
Guaido a venezuelai alkotmányra hivatkozva januárban deklarálta, hogy leváltja az országot vezető Nicolas Madurot. A könyvelésében talált ellentmondásokra, és a keresetét meghaladó költésekre hivatkozva marasztalták most el.
Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 21:54

Trump: az Obamacare katasztrófa, túlontúl költséges

Publikálás dátuma
2019.03.28. 18:50

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Azt ígéri Donald Trump, hogy az Obamacare-nél minőségibb egészségbiztosítási rendszert fog létrehozni, feltéve, ha a Legfelső Bíróság engedi.
Az amerikai elnök az egészségügy témájára vetette rá magát, miután a hétvégén megszabadult az ellene és egykori republikánus kampánystábja ellen 22 hónapon át folytatott vizsgálat nyomasztó terhétől, a Moszkvával való összejátszás gyanújától. Az igazságügyi minisztérium már hétfőn kérte az illetékes szövetségi fellebbviteli bíróságot, hogy tiltsa meg a Barack Obama által 2010-ben keresztülvitt törvény alkalmazását, ami megfizethető egészségügyi ellátást tesz lehetővé mintegy 20 millió amerikainak. A Fehér Ház arra hivatkozik, hogy a törvénynek az a kitétele, amely bizonyos vonatkozásban kötelezően előírja egészségbiztosítási szerződés megkötését, az Egyesült Államok alkotmányába ütközik.  „Az Obamacare katasztrófa. Túlontúl költséges” - mondta szerdán Trump az Ovális Irodában újságírók előtt. Közölte, hogy ha a Legfelső Bíróság kidobja az Obamacare-t, akkor ők olyan tervvel állnak elő, amely sokkal jobb lesz a demokrata párti elnök által hátrahagyott szabályozásnál.  Donald Trump már elnökválasztási kampányában is azt ígérte, hogy újraszabályozza az egészségügyi ellátás rendszerét. Egyik 2016 októberi Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy az ő rendszere sokkal olcsóbb és jobb lesz. Miután 2017 januárjában beköltözött a Fehér Házba, felszólította a republikánus törvényhozókat, hogy töröljék el az Obamacare-t, de az erre irányuló próbálkozások sorra elbuktak, mert nem tudtak megállapodni abban, hogy milyen szabályokkal helyettesítsék az érvénytelenítendő törvényi előírásokat. A minap azonban már arról beszélt az elnök, hogy a republikánusokat hamarosan „az egészségügyi ellátás pártjának” fogják tekinteni.  A demokraták azonban azt mondják, nem véletlenül hódították el a képviselőházi többséget a tavaly novemberi félidős választásokon: szerintük az amerikaiak azt kívánták üzenni, hogy megvédik az Obamacare-t a republikánus támadásoktól. A demokraták azt remélik, hogy az egészségügyi ellátás kérdése segítheti őket megakadályozni Trump jövő novemberi újraválasztását. Ezért ellentámadásba mentek át, és már kedden javaslatokat nyújtottak be a Obamacare hatókörének még további kiterjesztése érdekében. „Ha a Republikánus Párt, Donald Trump szavaival élve, az egészségügyi ellátás pártja akar lenni, akkor Isten óvja a középosztályt” - mondta szerdán Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője. Tény ugyanakkor, hogy maguk a demokraták sem teljesen egységesek abban, meddig terjedjen az intézményesített módon egészségbiztosítottak köre. A „Medicare-t mindenkinek” megközelítést először Bernie Sanders szenátor hirdette meg, de most már osztja ezt a nézetet néhány olyan demokrata párti politikus is, aki pályázik arra, hogy ő legyen a párt elnökjelöltje 2020-ban. A kongresszusi republikánusok a maguk részéről nem sietnek. John Thune, aki a szenátusi republikánus csoport vezetőhelyettese, úgy nyilatkozott, hogy majd a Fehér Ház stábja fogja kitűzni a törvény megváltoztatásának az irányát. Charles Grassley republikánus szenátor ennél is visszafogottabb volt, amikor úgy vélekedett: „megfelelő módon” fognak eljárni, ha a Legfelső Bíróság kiiktatja az Obamacare-t, ám hozzátette azt is, elképzelhető, hogy a bírói úton csak jövőre születik végleges döntés. Grassley egyébként kétli, hogy a 2020-as elnökválasztási évben jelentősebb törvényalkotásba vágnának bele az egészségügyi ellátást illetően.  Amerikai politikai elemzők szerint Grassley a józanság hangján szól, hiszen az, hogy Trump túl költségesnek tartja az Obamacare-t, logikus módon arra utal, a változtatási tervek a spórolás jegyében születnének, márpedig választási évben kockázatos dolog lenne ilyesmivel előállni. Másfelől viszont tény, hogy Trump az Obamacare eltörlését is ígérte 2016-ban - és aztán elnökké választották, csak nem tudjuk, hogy ezt ezért vagy ennek ellenére tették-e az amerikai szavazó polgárok. Ami az Obamacare alkotmányosságát, lehetséges jogi sorsát illeti, e tekintetben a 2012-es, azóta konzervatív irányba eltolódott összetételű Legfelső Bíróság még úgy foglalt állást: az az előírás, hogy az egyének kötelesek biztosítási csomagot vásárolni, ellenkező esetben bírságot fizetnek, valójában egyfajta adókivetésnek minősíthető, márpedig adót kivetni van joga a kongresszusnak, a törvény tehát nem alkotmányellenes. Időközben azonban Trump másfél billió dollár összértékű adócsökkentési csomagot vitt keresztül a törvényhozáson, és abban eltörölte az említett bírságot is.  Egyes érvelések szerint ezzel a kötelező betegbiztosítás-kötési kérdésben megszűnt az adók kivetésére jellemző univerzalitás, vagyis az, hogy az előírás mindenkire vonatkozik valamilyen formában – vagy biztosítást köt, vagy bírságot fizet. Ha pedig az adójelleg eltűnt, akkor már nem lehet arra hivatkozni, hogy a kongresszus kivethet adókat, hanem marad egyszerűen egy olyan előírás, amely biztosítási szerződés megkötésére kötelezi a polgárokat – és ezen már lehet vitatkozni, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánnyal.