Webernek inkább nem kellenek a Fidesz szavazatai a bizottsági elnökséghez

Publikálás dátuma
2019.03.30. 08:19
Manfred Weber
Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP
„Ha Európa jövőjéről van szó, akkor világossá akarom tenni, hogy a közép a domináns” – mondta az EPP csúcsjelöltje.
A német közszolgálati tévé péntek esti adásának a vendége volt Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és csúcsjelöltje. Amikor azt kérdezték, mit tenne, ha csak a populista Fidesz szavazataival szerezhetné meg az Európai Bizottság elnöki posztját, Weber azt mondta: akkor inkább nem vállalja a tisztséget, mert nem akarja, hogy jobbról válasszák meg, a középet akarja képviselni – vette észre a 444.hu. 
„Ha Európa jövőjéről van szó, akkor világossá akarom tenni, hogy a közép a domináns. Nem a baloldali szélsőségek, a kommunisták, és nem a jobboldali szélsőségek, a nacionalisták”

– jelentette ki.

A műsor másik vendége Katarina Barley német igazságügyi miniszter, a német szociáldemokraták európai parlamenti listavezetője volt, aki az MSZP meghívására nemrég Magyarországon járt, a vele készült interjúnkat itt találja. Manfred Weberrel is beszélgettünk, ezt itt olvashatja.

Az államtitkár szerint Weber vérig sértette a magyar választókat

A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára is felfigyelt a ZDF Weberrel készített interjújára. Varga Judit a Facebook-oldalán úgy reagált: szerinte Weber vérig sértette a magyar választókat. „Manfred Weber ma este a német közszolgálati televízió vendégeként azt nyilatkozta, hogy amennyiben a FIDESZ szavazataival tudna csak bizottsági elnökké válni, akkor nem fogadná el a megbízatást. Hozzátette, nem szeretne jobboldaliak szavazatával nyerni, ő középről akarja Európa jövőjét alakítani. Az ilyen nyilatkozat megengedhetetlen. Manfred Weber vérig sértette a magyar választókat, akik Európa többi polgárához hasonlóan egy demokratikus választás során fognak képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe. Ismét bebizonyosodott, hogy Weber a bevándorláspárti baloldal túszává vált.

Szerző

Az elit ellen kampányol - a konzervatív szlovák társadalom liberális államfőt emelhet pajzsra

Publikálás dátuma
2019.03.30. 07:30

Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
A választás második fordulója nyomán liberális elnöke lehet az országnak. Zuzana Caputová szerint a társadalom átalakítható egy konzervatív államban is.
Miközben Közép- és Kelet-Európa, beleértve a visegrádi országokat, hajlamos belesüppedni a populizmus és nacionalizmus mocsarába - Magyarország és Lengyelország e tekintetben mondhatni éllovas -, Szlovákia üdítő kivételt jelenthet. Zuzana Caputová, akit szombaton minden bizonnyal az ország elnökének választanak meg, mindenféle szélsőség ellen fellép - az ellen is, amilyet például egykor Robert Fico volt miniszterelnök képviselt. Védelmébe veszi a kisebbségeket és a homoszexuálisokat, elutasítja a művi terhességmegszakítás tilalmát. Szinte egy csapásra vált a szlovákiai belpolitika csillagává, és a felmérések szerint legalább 60 százaléknyian rá szavaznak, ami némiképp meglepetésnek számít, mert ezek az elképzelések nem feltétlenül előnyösek egy hagyományosan inkább konzervatív társadalomban. Azzal azonban, hogy a fennálló elittel szemben lép fel, ráadásul hiteles személyiségnek is tartják, akit nem fertőzött meg a korrupció, a mutyizások világa, hetek alatt a legnépszerűbb szlovák politikussá vált. Caputová teljes változást követel az államigazgatásban. Ahogyan a pozsonyi Új Szónak nemrégiben adott interjújában fogalmazott, éveken keresztül szemlélte, hogy a dolgok rossz irányba tartanak, ezért döntött úgy, hogy a politikában folytatja pályáját. Bár tisztában van azzal, hogy az elnöki jogkörök korlátozottak, úgy véli, az államfőnek is léteznek erős jogkörei, és jobban tudja befolyásolni a dolgokat, mint egy egyszerű parlamenti képviselő. Szlovákiában a köztársasági elnök nevezi ki az általános bíróságok bíráit, az alkotmánybírókat, illetve a főügyészt. „Az államfő, pozíciójánál fogva nagyon fontos játékos lehet a rendszerszintű változásoknál, ha erős társadalmi témává teszi azokat, ha a változásokhoz hozzájárul saját javaslataival, illetve ha ismeri a saját jogköreit, és képes azokkal hatékonyan élni” – jelentette ki Caputová. Az igazságszolgáltatással kapcsolatban elsősorban azt kifogásolja, hogy egyes döntések nem mindenkire egyformán vonatkoznak, és hogy évekbe telik, amíg egy ügyben döntés születik. Programjában fontos szerepet szán a környezetvédelemnek. Ez ügyben már korábban is kivételes aktivitást mutatott, az ő nevéhez fűződik a bazini szemétlerakó elleni harc, amellyel 14 év alatt végül sikert ért el. Fellép továbbá a szociálisan veszélyeztetettekért, beleértve az időseket.  Zuzana Caputová személyében Szlovákiának első ízben lehet női államfője. Korábban Iveta Radicová egykori miniszterelnök már indult a tisztségért, őt azonban nem választották meg. Caputová egyébként a Progresszív Szlovákia nevű parlamenten kívüli tömörülés színeiben indul a voksoláson a kormány legerősebb pártja, a Smer színeiben induló Maros Sefcoviccsal szemben. Utóbbi esélyei minimálisak, egyetlen közvélemény-kutató szerint sem éri el támogatottsága a 40 százalékot. Ráadásul a két héttel korábbi első fordulóban Caputová végzett az élen az összes megyében, támogatottsága azonban Pozsony megyében volt a legmagasabb, ahol 60 százalék voksolt rá. Sefcovic a fővárosban mindössze 14 százalékot kapott. A kormánykoalícióban egyébként némi feszültséget keltett, hogy a Bugár Béla által fémjelzett Híd-Most párt nem az egykori uniós biztos Sefcovic, hanem Caputová támogatására szólította fel híveit a második körben. Szlovákiában néhány napja kampánycsend van érvényben, így közvélemény-kutatásokat sem lehetett közölni. A legutóbb, március 19-én közzétett kutatás szerint azonban a Median ügynökség Caputovát 60,5, Sefcovicot pedig 39,5 százalékon látta. Caputová népszerűségének gyors növekedését jelzi, hogy február első felében a Focus még Sefcovic elsőségét hozta ki a két politikus közvetlen összehasonlításában.  

Környezetvédelemmel foglalkozott

Caputová 1973-ban született, a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán végezte tanulmányait. Ezután a Bazini Városi Hivatalban dolgozott különféle funkciókban. Tagja lett a környezetvédelemmel foglalkozó ügyvédek világszervezetének, az ELAW-nak. Később a civil szférában dolgozott, 2010-től a Via Iuris nevű polgári társulás ügyvédje volt. A jogvédő csoport 2016-ban megkapta a „környezetvédelmi Oscart”. Caputová 2019 januárjában adta le az elnökválasztáson való induláshoz szükséges aláírásokat

Témák
Szlovákia

Tíz év után kikerülhet az uniós túlzottdeficit-eljárás alól Spanyolország

Publikálás dátuma
2019.03.29. 20:39
María Jesús Montero a spanyol parlamentben
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
2011-ben még 24 uniós tagállamot érintett a gazdasági válság nyomán bevezetett szankciós eljárás, mára egyedül Spanyolország maradt.
Spanyolország az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma által előírt 3 százalékos küszöbérték alá csökkentette költségvetési hiányát tavaly, ami lehetővé teszi, hogy kikerüljön az egy évtizede tartó túlzottdeficit-eljárás alól - közölte a spanyol pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón Madridban pénteken.
María Jesús Montero elmondta: 2018-ban a költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékára, mintegy 31,8 milliárd euróra rúgott.
A 2008-as pénzügyi világválság óta először sikerült a 3 százalékos szint alá csökkenteni a deficitet.

A 2,6 százalék meghaladja ugyan a Brüsszel által elvárt 2,2 százalékos tavalyi hiánycélt, de kisebb a kormány által jelzett 2,7 százaléknál. A spanyol kormány erre az évre 2 százalékos deficitcélt tűzött ki - tette hozzá a pénzügyminiszter, aki szerint az adatok tanúsítják Spanyolország elkötelezettségét az uniós költségvetési szabályok teljesítése iránt.
A dél-európai ország azután került a szigorú európai kontrollt jelentő eljárás alá, hogy a gazdasági válság hatására 2009-es költségvetési hiánya 11,4 százalékra ugrott. 2011-ben még 24 uniós tagállamot érintett a szankciós eljárás, mára egyedül Spanyolország maradt. A spanyol gazdaság tavaly 2,6 százalékkal növekedett, ami 2014 óta a leggyengébb ütemet jelenti. 2017-ben 3,0 százalékkal gyarapodott Spanyolország GDP-je.