Eltiltották Trumpot az alaszkai olajmezőktől

Publikálás dátuma
2019.03.31. 08:52
Illusztráció
Fotó: Jean-Pierre Sylvestre / Biosphoto
Szembe ment az elnöki rendelettel, és betiltotta az olajkitermelést egy bíróság az Északi-Jeges-tenger térségében.
Egy alaszkai szövetségi bíró pénteken felfüggesztette Donald Trump elnök rendeletét az olaj-, és gázkitermelés engedélyezésére az Északi-Jeges-tenger térségében és visszaállította az előző elnök, Barack Obama által életbe léptetett tiltást - számolt be a hírről szombaton az amerikai sajtó. Sharon Gleason bíró szerint
Trump túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor engedélyezte a part menti kitermelést az Északi-Jeges-tenger nagy térségeiben és az Atlanti-óceán mintegy tucatnyi vízalatti kanyonjában.

Döntése érvelésében a bíró hangsúlyozta: Barack Obama olaj-, és gázkitermelésre vonatkozó, 2015-ben és 2016-ban hozott elnöki rendeleteinek megfogalmazása azt jelzi, hogy
az előző elnök "korlátlan időre terjesztette ki" a tiltást, következésképpen "csakis a kongresszus vonhatja vissza ezeket".

A bíró leszögezte, hogy Barack Obama tiltást kimondó rendeletei érvényben maradnak mindaddig, amíg a kongresszus másként nem dönt.
Donald Trump 2017 áprilisában vonta vissza elnöki rendelettel elődje két rendelkezését. Obama összesen 15 ezer 377 négyzetkilométeres területet nyilvánított védetté, a tengeri emlősök, a mélytengeri korallok, értékes halpopulációk és cetek, és nem utolsó sorban alaszkai őslakosok településeinek megóvása érdekében.
A Trump-kormányzat nemcsak Alaszkánál, hanem az Egyesült Államok más part menti vidékein is szorgalmazza az offshore-kitermelések megindítását. Ám miközben több, part menti tagállam ellenzi a kitermelést, az alaszkai politikai vezetők körében a terv széleskörű támogatást élvezett, a helyi politikusok ettől remélték a gazdaság motorjának újraindítását.

Alázatról beszélt Szlovákia első női elnöke

Publikálás dátuma
2019.03.31. 08:41

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A liberális Zuzana Caputová meggyőző fölénnyel nyert a kormánypárt emberével szemben.
Jelentős előnnyel megnyerte az ötödik szlovákiai elnökválasztást Zuzana Caputová, az ellenzéki liberális pártok jelöltje (a szavazatok 97 százalékát dolgozták fel eddig). Zuzana Caputová a voksok 58,27 százalékát kapta. Ellenfele, Maros Sefcovic, akire a választók 41,72 százaléka szavazott, elsőként gratulált ellenfele győzelméhez - aki Szlovákia történetének első női elnöke lesz. Peter Pellegrini szlovák kormányfő bízik benne, hogy az új államfővel konstruktív együttműködést tud majd folytatni az ország problémáinak megoldásában. Caputová a voksolást követő első nyilatkozatában azt mondta: a győzelmet alázattal fogadja, és úgy véli, az országnak változásra van szüksége. Bejelentette: első államfői útja Prágába vezet majd. (Megjegyzendő: Capotová az elitellenes retorikájával szerzett népszerűséget.)  Szlovákiában az ország történetében most ötödik alkalommal tartottak közvetlen államfőválasztást. A választáson országszerte csaknem 5940 választóhelyiségben mintegy 4,45 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár adhatta le voksát a második fordulóba továbbjutott két államfőjelöltre. A voksolás hivatalos végeredményt a tervek szerint vasárnap délben jelenti be a központi választási bizottság. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 12:54

Az internet szabályozását kéri a Facebook alapítója a világ kormányaitól

Publikálás dátuma
2019.03.31. 08:17
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója - illusztráció.
Fotó: JOSH EDELSON / AFP
Mark Zuckerberg olyan törvényeket sürgetett, amelyek nemcsak politikusokra és választásokra lennének érvényesek, hanem "megosztó témákra" is.
Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében. Zuckerberg szerint
a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el.

Zuckerberg, aki jelenleg a Facebook 28,2 százalékának tulajdonosa, nemcsak a kártékony tartalmakat kívánná törvényi úton ellenőrizni. Emellett további három területen tartja fontosnak, hogy a különböző kormányok törvényi szabályozást vezessenek be:
  • a választások biztonságossága és tisztességessége;
  • a magánélet sérthetetlensége és
  • az adathordozhatóság terén.
A Facebook mindhárom területen súlyosan kudarcot vallott az elmúlt néhány évben, több ízben is. Naponta jelennek meg hírek a vállalattól kiszivárgó újabb felhasználói adatokról, vagy annak szegényes adatvédelmi eljárásairól. A közösségi platform pedig kiváló felületet nyújt az autoriter rezsimek internetes "troll"-seregeinek, melyek álprofilokkal terjesztenek álhíreket, hozzájárulva olyan eseményekhez, mint a  rohingják elleni népirtás, vagy olyan szélsőjobboldali nézetek terjedése, mint amilyenek az új-zélandi mészárlás elkövetőjét is motiválták.
"A törvényhozók gyakran mondogatják nekem, hogy túlságosan nagy a hatalmunk a szólásszabadság befolyásolásában, és ebben egyet is értek velük"

- fogalmazott a nyílt levélben. Hozzáfűzte, hogy a vállalat létrehozott egy önálló testületet, amelynél a felhasználók előterjeszthetik panaszaikat és vitathatják a közösségi portál vezetőinek és működtetőinek egy-egy tartalom törlésére vonatkozó döntéseit.
A milliárdos vállalkozó megfogalmazott egy sor olyan szabályt is, amelyet szerinte valamennyi tech cégnek be kellene tartania, mert ha ezeket valamennyi internetes portálon tiszteletben tartják, akkor jóval könnyebbé válik az egyébként rendkívül gyorsan terjedő káros tartalmak kiszűrése. Zuckerberg szerint a szabályait valamennyi közösségi oldalnak el kell fogadnia, azok betartását pedig külső testületre, vagy szervezetre kell bízni.
Javasolta, hogy valamennyi nagy tech vállalat háromhavonta hozzon nyilvánosságra úgynevezett átláthatósági jelentést, csatolva hozzá pénzügyi jelentést is. Az erőteljesebb törvények szerinte világszerte védelmet nyújtanának a választások tisztaságának biztosításához, már csak azért is, mert a portálok által betartott szabályok lehetővé tennék a politikai szereplők azonosítását is.
Zuckerberg olyan törvényeket sürgetett, amelyek nemcsak politikusokra és választásokra lennének érvényesek, hanem "megosztó témákra" is. A törvényeket szerinte nem csupán választási és kampányidőszakokban kell alkalmazni, hanem ezeken kívül is, a politikai kampányok idején pedig új és széles körben érvényes szabályok szerint kell ellenőrizni a közösségi média adatainak felhasználását. A Facebook-vezető hangsúlyozta: "közös globális keretekre" van szükség, világszerte azonos - és nem egyes országokban lényegileg eltérő - törvényeket kell hozni.
A nyílt levelet az internetes közösségi platform vezetője néhány nappal azt követően tette közzé, hogy a Facebook az új-zélandi Christchurchben történt mészárlás után bejelentette, betiltja a fehér nacionalizmus és a fehér szeparatizmus megnyilvánulásait, az ilyen tartalmakat dicsérő vagy támogató bejegyzéseket.