Ferenc pápa: a párbeszéd nem divat és nem hívőszám-növelő stratégia

Marokkó szuverén muzulmán ország, de garantálja a szabad vallásgyakorlást.

Példának nevezte Marokkót a vallások békés egymás mellett élése kapcsán az észak-afrikai országban vizitáló Ferenc pápa, aki vasárnap délelőtt a helyi székesegyházba látogatott.

A pápát rendkívüli lelkesedéssel fogadták a jelenlévő szerzetesek és apácák, ami nem is csoda, hiszen utoljára több mint három évtizeddek korábban járt katolikus egyházfő az országban. Jelen voltak továbbá a helyi ökumenikus tanács képviselői.

A pápa beszédében rámutatott, az egyház nem azért törekszik párbeszédre más vallásokkal, mert ez afféle divat, még csak nem is stratégia, hogy a hívők számát növeljék. Felszólította a helyieket, ne folyamodjanak a hívők erőszakos toborzására. Utalt arra, hogy ennek a veszélyeire már XVI. Benedek is figyelmeztetett. Az egyháznak kell úgy fellépnie, hogy azzal vonzóvá váljék mások számára. Kifejtette, nem gond, hogy a katolikus közösség kisszámú Marokkóban. „Jézus nem azért választott ki minket, hogy többségben legyünk. Küldetést adott számunkra” – fejtette ki a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa felebaráti szeretetre kérte a katolikus közösség tagjait. „Nem az a baj, ha kevesen vagyunk, hanem ha jelentéktelenek” – emelte ki. Utalt arra a dokumentumra, amelyet februárban írt alá az Arab Emírségekben az Al Azhar Egyetem nagyimámjával. Mint mindta, ebben elutasítják a vallási fanatikusok gyülölet- és félelemkeltésát. Mint nagy taps közepette elmondta: ahol sikeressé válik a gyűlölet kultúrája, ott instabillá válik az egész társadalom.

Ferenc pápa külön köszöntötte a 95 éves Jean-Pierre Schumachert, a tibhirine-i trappista közösség egyetlen túlélőjét, aki jelenleg egy észak-marokkói kolostorban él. Társait az iszlamisták 1996-ban elrabolták és meggyilkolták. Tavaly decemberben a boldogok sorába emelték a mártírhalált halt szerzeteseket.

A pápa este befejeződő marokkói útján is kiemelt szerepet szán a menekültkérdésnek. Szombaton este felkereste a helyi Caritas központját, ahol bevándorlókkal cserélt eszmét. Egy Jackson nevű menekült számolt be sanyarú helyzetéről, ám – jelezvén, hogy az afrikai néplélek mindenen átsegíti – táncot lejtett a pápa előtt. Ferenc kifejtette, a 21. század legnagyobb sebét az jelenti, hogy sokan kényszerülnek elhagyni lakóhelyüket. Ez egy „égbekiáltó seb” fejtette ki. Ezért nem lehet a jelenség láttán hallgatni, vagy érzéketlenséget tanúsítani.

A látogatás során többször is szóba került, mennyire befogadó a marokkói társadalom, s mindenki szabadon gyakorolhatja hitét. A pápa szombati, a királyi palotánál lévő Esplanade téren is példának nevezte az észak-afrikai országot vendéglátója, az uralkodó, VI. Mohamed király jelenlétében. A helyi társadalom nagyon is büszke erre. Az alkotmány kimondja, Marokkó szuverén muzulmán ország, de garantálja a szabad vallásgyakorlást. A lakosság 99 százaléka szunnita muzulmán, a zsidók aránya rendkívül alacsony, a lakosság kevesebb mint egy százalékát teszi ki. Nagy részük századokkal ezelőtt telepedett le az országban, de sokan Izraelbe vándoroltak a zsidó állam megalakulását követően.