Nagy a fluktuáció a Magyar Nemzeti Balettnél

Publikálás dátuma
2019.03.31. 19:12

Fotó: Mikhail Ligvinov
Nem 25, hanem 21 külföldi táncost szerződtetett tavaly a Magyar Nemzeti Balett – reagált az Operaház a Nem hódoltak be Ókovács Szilveszternek című cikkünkre.
Tévedtünk abban, hogy múlt évben a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) végzősei közül egy sem kapott szerződést a Magyar Nemzeti Balettnél: a tavalyi évfolyamelső japán balerinát, Takamori Mijut ugyanis szerződtette a Magyar Állami Operaház balettegyüttese – azaz mégiscsak volt egyetlenegy szerencsés a végzősök között. „A Magyar Nemzeti Balett tavaly 25 új táncművészt szerződtetett, csak külföldit”, írtuk, ám a pontos szám 21 – hívta fel figyelmünket a Magyar Állami Operaház. Ebben a 21-es keretben benne vannak azok is, akik időközben távoztak – például Igor Cvirko. A Bolsoj Balett egykori szólistája múlt év nyarán érkezett Budapestre, nem maradt sokáig. Nagyságrendileg ugyanennyien távoztak is az együttestől – hangsúlyozták. „Volt olyan végzős, akit a moszkvai Bolsoj Balettben mégiscsak alkalmasnak bizonyult, mások Bécsben és Európa különböző társulatainál lettek táncosok” – írtuk arról, hogy az MTE-ről az utóbbi időben szinte lehetetlennek tűnik a nemzeti balettbe bekerülni. Az Operaház sajtósa erre úgy reagált: „Az megvan, hogy az elmúlt 8 évben, mióta Solymosi Tamás a balettigazgató, 30 MTF/MTE-n végzett táncos írt alá a baletthez? És jövőre is lesz, aki hazajön Svédországból?” Továbbá: „A moszkvai Bolsojban nincs magyar táncos, ellentétben a szentpétervári Mariinszkij Színházzal, csakhogy Lendvai Bíborka nem a Táncművészeti Egyetemről, hanem a Mariinszkij háttérbázisának számító Vaganova Akadémiáról került be a karba.” (Lendvai Bíborka egyébként korábban az MTE növendéke volt.) Az Operaház részéről nem kommentálták az MTE rektora, Bolvári-Takács Gábor állítását, amely szerint Ókovács Szilveszter 2018-ban kijelentette: az Operaház és az MTE közötti bármilyen együttműködés feltétele, ha Solymosi Tamás balettigazgatót nevezik ki az egyetem művészeti vezetőjének. A 62 éves együttműködést 2017-ben mondta fel az Operaház. Az MTE művészeti vezetőjének Volf Katalin Kossuth-díjas balerinát választották a napokban.

Tizenhárom milliárd forintért újítják fel az esztergomi bazilikát - 60-70 méter magasból hullik most a vakolat

Publikálás dátuma
2019.03.31. 15:22

Fotó: Kovács Attila / MTI
A biztonsági intézkedések garantálják, hogy egyetlen látogató se sérülhessen meg.
Négy év alatt több mint 13 milliárd forintból teljesen megújul Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház. A sürgős javítási munkákat már elkezdték, mondta Németh Tamás, a felújítást vezető építészmérnök. A bazilika állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná. A kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei potyogni kezdtek, a 60-70-méteres magasságból hulló vakolat veszélyes volt, ezért egy éve a teljes kupola alá hálót vontak. Emellett felállványozták az északi oldalhajót, ahol számos szakértő bevonásával radar- és nedvességvizsgálatokat végeztek, hogy felmérjék a fal és a stukkó állapotát. A kupoláról készített nagy felbontású képek azt mutatják, hogy a falfelület "kritikus állapotban van", "drótdarabokon lógnak vakolatcsomók, amelyek bármikor leeshetnek". A vakolathullásért egyrészt beázások, másrészt a több rétegben felvitt, egymáshoz nem eléggé tapadó vakolatrétegek elválása a felelős, de a három rétegű védőháló teljes védelmet biztosít az alatta tartózkodóknak. A kormánytól kapott 1,6 milliárd forint kevésnek bizonyult az állagmegóváshoz, így Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kérésére elkészítették a teljes külső-belső felújítás költségvetési és ütemezési tervét. Az ehhez szükséges több mint 11 milliárd forintot 2018 decemberében ítélte meg a kormány, és a négy részletben kifizetendő támogatás első két összegét, 4,2 milliárd forintot már át is utaltak a főegyházmegyének. Az építész elmondta: a már folyó munkák keretében megújul az északi oldalhajó, elvégeznek kisebb restaurálási munkákat és elkészül a lift, amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé válik a kincstár és a fölötte lévő panorámaterem. Az építkezés következő szakaszában, még az idén elkezdik a bejárat és környezete megújítását. A porticus, a lépcsők, a bejárat feletti timpanon felújítását szeretnék befejezni a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra - mondta. Ugyancsak idén ősszel elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Ez a munka legalább két évig tart majd. Kitért arra: várhatóan 2019 végén elkezdik a tetők, a több tíz méter magasságban lévő "belső udvarok" és a homlokzat egy részének felújítását is. Az utolsó nagyobb munkaszakaszban belső munkákat végeznek és az altemplomot szigetelik, végül kisebb restaurálásokat végeznek. A bazilika teljes felújítása a tervek szerint 2022-re készül el. A főszékesegyház a munkák teljes ideje alatt látogatható marad, egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül két és fél hónapig a tér használatát - tette hozzá a főépítész. Az esztergomi bazilikán kisebb javításokat a II. világháború után és a 70-es években végeztek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor. Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni. Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben. A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával. Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal. A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg. A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára. Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán. A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.
Szerző
Frissítve: 2019.03.31. 22:30

Mick Jaggernek orvosi kezelésre van szüksége, elhalasztja turnéját a Rolling Stones

Publikálás dátuma
2019.03.30. 18:40

Fotó: BORIS HORVAT / AFP
A frontember közölte: keményen dolgozik azért, hogy minél hamarabb visszatérhessen.
Mick Jagger betegsége miatt elhalasztja észak-amerikai turnéját a Rolling Stones. A hírt a legendás együttes szombaton tette közzé honlapján és a Facebookon. Arról nem közöltek részleteket, hogy mi baja van a 75 éves frontembernek. Azt írták csupán, hogy Mick Jaggernek azt tanácsolták: most ne turnézzon, mert „orvosi kezelésre van szüksége”. Az énekes frontember a Facebookon és a Twitteren is elnézést kért a kellemetlenségért.
„Sajnálom a történtek miatt az amerikai és kanadai rajongókat”

– fogalmazott Mick Jagger.

Hozzátette elkeseredett a turné elhalasztása miatt, de keményen dolgozik azért, hogy minél hamarabb visszatérhessen. A Rolling Stones áprilisban, májusban és júniusban számos egyesült államokbeli és kanadai helyszínen lépett volna fel. Az új időpontokat hamarosan közzéteszi a zenekar.
Szerző