Lejárt a határidő, az Orbán-kormány nem kárpótolta a rokkantnyugdíjasokat

Publikálás dátuma
2019.04.01. 17:51

Fotó: Népszava
Alkotmányellenesen vonták el több tízezer rászoruló juttatásait, de a kormány nem törődik az Alkotmánybíróság vagy a Kúria figyelmeztetésével.
Az Orbán-kormány megbélyegezte, majd az árokparton hagyta a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportját, rokkantnyugdíjasokat, most pedig az Alkotmánybíróság döntésének ellenében, még az árokba is rúgja őket– erről beszélt  hétfőn Korózs Lajos, az MSZP képviselője,  a Tordai Bencével (Párbeszéd) közösen tartott sajtótájékoztatón. 
 A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy március 31-én lejárt az a határidő, amit az Alkotmánybíróság szabott meg az Országgyűlésnek, hogy rendezzék a megváltozott munkaképességűekről szóló szabályozást – mégsem történt semmi.  
Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint nem is lehetett másra számítani a Fidesztől, hiszen Orbán Viktor rendszerében csak azok számítanak, akiknél a pénz és a hatalom van, a kiszolgáltatottak nem. Úgy véli, hogy a multik és az oligarchák tíz- és százmilliárdos adókedvezményeket kapnak, azok pedig semmit, akik az ő üzemeikben rokkannak bele a munkába. Az elmúlt években a Fidesz munkatörvénykönyvének következményeként a munkahelyi balesetek száma 17 erről közel 24 ezerre emelkedett; egyre rosszabb helyzetben vannak a munkavállalók, és rokkantságukban sem számíthatnak segítségre, hiszen a a Fidesz államából kiveszett a szolidaritás - mondta Tordai.
Korózs Lajos bejelentette, az MSZP-Párbeszéd szövetség határozati javaslatot nyújtott be, hogy az Alkotmánybíróság döntésének érvényt szerezhessenek és igazságot szolgáltathassanak a rokkantnyugdíjasoknak. A javaslat célja, hogy az érintetteket visszahelyezzék eredeti jogaikba továbbá, hogy a kormány kárpótolja őket vagy az örököseiket: a pártszövetség tervei szerint az évek alatt elvont különbözetet egy összegben, kamatostól kell visszafizetni a károsultaknak, vagy ha ők már nem élnek, akkor az örököseiknek.

Százalékokon múltak emberéletek

A jogsértő helyzetet Orbán-kormány 2011-es döntése alapozta meg, mellyel a rendszer pazarló voltára hivatkozva eltörölte a rokkantnyugdíjt, és helyettük rehabilitációs és a rokkantsági ellátási formát vezetett be. Az új ellátási rendszer részeként folyamatosan felülvizsgálták a jogosultak állapotát is, és százalékszámítás, nem pedig egyéni élethelyzet alapján döntötték el, hogy ki meddig jogosult a támogatásra. Az alkotmánybíróság tavaly novemberben állapította meg, hogy ez az eljárás alkotmányellenes, hiszen nem a tényleges állapotot veszi figyelembe– rádásul, sokaknál jócskán megnyirbálja a korábbi rokkantnyugdíj összegét 
Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult.  Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel. 
Más esetben havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett egy rokkant személy ellátása a felülvizsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyeknek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből

 A KSH 2016 elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma. A helyzet visszásságára a korábban Kúria is figyelmeztetett, amikor kimondta, hogy az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)  Az Alkotmánybíróság egy precedens értékű per során végül megállapította az elvonások alkotmányellenességét. Jelenleg az Országgyűlés, vagyis inkább a fideszes kétharmad térfelén pattog a labda, az állam azonban magánperek ezreire számíthat az AB döntése nyomán.
Szerző

Fekete ruhás különítmény „sétálgatott” a fóti romatelepen, a belügy nem lát problémát

Publikálás dátuma
2019.04.01. 17:26
A mozgalom egy korábbi vonulása
Fotó: Facebook/Magyar Önvédelmi Mozgalom
A Magyar Önvédelmi Mozgalom erőt demonstrált a településen, a belügyi tárca „elmúltnyolcévezéssel” válaszolt, amikor a helyzettel szembesítették.
Februárban mintegy 20 fős, fekete bomberdzsekis csapat, a Magyar Önvédelmi Mozgalom kisebb különítménye jelent meg terepjárókkal Fót külterületén, a romatelepen, hogy „sétát tartson” a környéken. Az akcióról – amit a MÖM Facebook-oldalán is vállalt – Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció politikusa kérdezte meg levelében Pintér Sándor belügyminisztert.
Arató szerint a fekete ruhások fellépése megfélemlítette a helyi cigányságot: emlékeztetett Pintér 2010-es kijelentésére, miszerint 3 hét alatt elérik a közbiztonságot – illetve arra, hogy Pintér Sándor és Orbán Viktor is kijelentette: nem fogják tűrni a Magyar Gárdához hasonló félkatonai szervezetek működését. A DK-s politikus a rendőrség fellépését is kifogásolta a fóti esettel kapcsolatban, mivel a történtek egyik szemtanúja hiába hívta ki a rendőröket, azok úgy gondolták, hogy a MÖM tagjai semmilyen jogellenes cselekedetet nem követtek el. 

Bezzeg a Gyurcsány-kormány alatt

Arató arról kérdezte volna Pintért, hogy miért nézik tétlenül a szélsőjobboldali mozgalmak előretörését? Miért nem tiltják be ezeket a csoportokat, mint tették a Magyar Gárdával – és általában, miért nem lépnek fel erélyesen a kirekesztő, gyűlöletre uszító csoportok ellen. A belügyminiszter helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszolt – igaz, nem a feltett kérdésekre. Mint mondta, a Fidesz-kormány első intézkedései közé tartozott, hogy betiltsák a Magyar Gárdát, és a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig 3 év börtönnel is sújthatja a szélsőséges uszítást. Aztán belekezdett az „elmúltnyolcévezésbe”, az előző kormány bírálatába. „A 2010 előtti időszak volt az, amikor paramilitáris csoportok masírozhattak a magyar településeken, és sajnálatos módon a 2008-2009-es időszak volt a romagyilkosságok időszaka Magyarországon (…) éppen Önök voltak azok, akik képtelenek voltak gátat szabni a szélsőséges nézetek és az antiszemitizmus térnyerésének” - írta Kontrát.
Ebből csak az nem derül ki, hogy a belügy vagy a rendőrség fellép-e a Magyar Önvédelmi Mozgalommal szemben, akiknek tagjai jellemzően fekete ruhát, címeres egyenmellényt, katonai bakancsot viselnek, és rendszeresen tartanak demonstratív felvonulásokat, sétákat vidéken.

A MÖM honlapján egyes esetekben nem is emberekhez, hanem állatokhoz hasonlítják, nőstény, hím egyedeknek nevezik a problémásnak tartott cigányokat. A következmény nélkül maradt megfélemlítésről a Fidesznek is lenne mit mondania: Pócs Jánosról a napokban került ki egy 2008-as felvétel, amin begyújtással ijesztget egy kazánba ültetett roma férfit - ő maga viccnek, a kormánypárt pedig szerencsétlen helyzetnek tartja az egészet, de fel sem merült, hogy Pócsot ezért kizárják a pártból.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 17:50

Távozik a veszprémi kórház igazgatója

Publikálás dátuma
2019.04.01. 16:48

Fotó: Google Street View
Kásler Miklós indoklás nélkül mondott fel Dávid Gyulának, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatójának.
A főigazgatói posztot április 1-jétől Dr. Czinkotay Frigyes, a kórház eddigi orvos-igazgatója tölti be.   Lapunk úgy tudja, hogy Dávid Gyula minden indoklás kapta meg ma reggel a felmondásról szóló dokumentumot.
Megkeresésünkre reagált az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEÁK):
A Veszprémi kórház főigazgatójának jogviszonyát 2019. április 1-én munkáltatója, az Emberi Erőforrások Minisztere azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta, a mai naptól az intézményvezetői feladatokat a kórház Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében kijelölt személy, az intézmény orvosigazgatója látja el.

Noha a menesztett főigazgató korábban a belgyógyászaton, a sürgősségi és gasztroenterológiai osztályon is dolgozott, az orvoshiány ellenére szakorvosként sem számítanak rá a jövőben.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 19:18