biztosítás;egészségügy;kutatás;Závecz Tibor;

2019-04-02 06:30:00

Fél a magyar az állami egészségügytől, de ragaszkodik hozzá

A többségnek lesújtó véleménye van az orvosi ellátásról, tart a betegségtől, de azért nem szívesen adna pénzt magánbiztosításra – derül ki egy friss felmérésből.

Bár a magyarok többségének legnagyobb félelme az, hogy megbetegszik, egészségügyi ellátását nem bízná magánbiztosítóra – derült ki egy, a Medical Tribune napokban tartott konferenciáján ismertetett felmérésből. A Závecz Research – reprezentatív, ezer ember megkérdezésével, márciusban készült – kutatása arra is rámutatott: sokan nem csak saját maguk, hanem az egészségügy állapotáért is erősen aggódnak.

Az ellátások színvonalát alig „kettes fölé”-re értékelték a kérdezettek. A mostani adatokat összevetve a 2017-es, Hír Tv-nek készült kutatással kiderül: két év alatt mindössze két tized százalékkal javult az állami egészségügyi szolgáltatások megítélése. Ez az enyhe javulás főként azoknak a 18 és 49 év közöttieknek köszönhető, aki még ritkábban veszik igénybe az orvosi szolgáltatásokat. A gyakori rendelő- és kórházlátogatók az elmúlt két évben sem érzékeltek pozitív változást az állami egészségügyben. Závecz Tibor kutató szerint az egészségügy romló körülményei annyira rögzültek a köztudatban, hogy a kisebb, pozitív változások, mint például a várólisták rövidülése, már fel sem tűnik az embereknek.

Az ellátás színvonala miatti erős aggodalom ellenére is csak minden hatodik ember vásárolna magán egészségbiztosítást. A felmérés szerint minél iskolázottabb valaki annál erősebb volt a késztetése az öngondoskodásra. A döntő többség – 42 százalék – nemet mondott a kiegészítő biztosításra. További 41 százalék nem tudta, hogy élne-e egy ilyen eszközzel. A magán egészségbiztosítás vásárlását tervezők közül is csak minden negyedik szánna a szolgáltatásra valamennyit. Harmaduk legfeljebb havi ötezer forintot, további harmaduk öt-tízezer forintot, és csak egyhatoduk fizetne ennél többet. Pénzükért cserébe viszont az állami szolgáltatás jó minőségű alternatíváját várják el.

A felmérés megállapításai azért is meglepőek, mert az állami ellátórendszerben jó ideje esetleges, hogy ki milyen elbánásban részesül, a vizsgálatokra való hosszú várakozás, a bánásmód, az ellátás körülményei miatt mind nagyobb a kereslet a magánszolgáltatók iránt. A két legnagyobb magánellátó – a Budai Egészségközpont és a Medicover szolgáltatás szervező – bevétele már tavaly elérte a 6-7 milliárdot. A szolgáltatók mind gyakrabban ismertetnek olyan kutatásokat, amelyek szerint robbanásszerűen nő a piacuk. Arról a fórumon Sinkó Eszter közgazdász beszélt, hogy az egészségügyi költéseknek már az egyharmada magánkiadás, és ennek a 88 százalékát a betegek ad-hoc módon zsebből fizetik. Ez a fajta finanszírozás a lakosság 5,9 százalékát súlyosan el is szegényíti.

Szakemberek szerint a betegeknek és a szolgáltatóknak is jobb lenne, ha a vizsgálatok, kezelések díját nem zsebből, hanem magánbiztosításból fedezhetnék a rászorulók. Becslések szerint most a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint – ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Ha az állam adókedvezményekkel ösztönözné kiegészítő biztosításokat, úgy ez a 16 milliárdos piac rövid időn belül 80-100 milliárdra nőhetne.