A genetika tényleg megnehezíti a fogyást, de nincs minden veszve

Publikálás dátuma
2019.04.02. 14:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan irigykedve figyelik azokat, akik bármit és bármennyit ehetnek és esznek is, nem híznak. Kiderült, ennek a szerencsés állapotnak genetikai okai vannak.
Az elhízás genetikai hátterével már sok kutatás foglalkozott, a mostani, amelyről a Science Alert számolt be, azonban azt vizsgálta, milyen genetikai oka lehet annak, ha valaki nem hízik. Az eredmények szerint valóban létezik „vékonyságért” felelős gén, illetve hiányozhatnak az elhízásért felelős gének, ráadásul örökölhetően – írta a Dívány.
A szerencsésebbeknek a genetikai hátterük segít vékonynak maradni, másoknak ehhez többre van szükségük. A közelmúltban végzett kutatás az elsők között vizsgálta, mi az oka annak, hogy egyesek különböző étkezési zavarok és betegségek nélkül is vékonyak maradnak, bármennyit és bármit is esznek. A vékony embereknek alacsonyabb a génterhelése, ami alapesetben az elhízást segítené – mondta Sadaf Farooqi, a Cambridge-i Egyetem kutatója. 
„Könnyű az embereket a testsúlyuk miatt kritizálni, de a tudomány jelenlegi állása szerint a súlyunkat sokkal kevésbé tudjuk befolyásolni, mint azt eddig gondoltuk”

– tette hozzá a professzor.

A kutatók három csoportot vizsgáltak: az első 1622 alacsony testtömegindexű (1,9-es BMI), a második 10 433 normál testsúlyú, míg a harmadik 1985 súlyosan elhízott emberből állt. A résztvevők DNS-ének összehasonlításával a kutatók különböző mintákat fedeztek fel. A genetikai vizsgálatok mellett kiszűrték az olyan embereket is, akik valamilyen betegséggel, például étkezési zavarokkal küzdenek.
Az eredmények szerint a túlsúlyos embereknek sokkal magasabb kockázati tényezőt jelent a genetika, a vékonyaknak jóval kevesebb olyan genetikai variánssal rendelkeznek, ami az elhízásért tehető felelőssé. Az ismert tényezőkön kívül újabb összefüggéseket találtak a genetika és az elhízás, valamint a magas vérnyomás kialakulása között. A vékony emberek génjei alapján megállapították, hogy közel háromnegyedüknek szintén vékony és egészséges emberek alkotják a családjukat. A kutatás folytatásával a tudósok még több gént és biológiai mechanizmust szeretnének azonosítani, amelyek később segíthetnek az embereknek az egészséges testsúly megtartásában.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy – az anyagcserénk sebességén, az edzéseink számán és a kedvenc ételeinken kívül – sok minden befolyásolja a testsúlyunkat, ez a vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a genetikának is jelentős szerepe van. Nemcsak a genetikán múlik, hogy ki mennyit hízik, de
„megnehezíti a túlsúllyal küzdő emberek életét”

- hangsúlyozta Inês Barroso, a kutatók egyike.

Tudni kell, hogy minden ember szervezetére másképp hatnak a különböző tényezők, de a helyes étrend és a testmozgás – testsúlytól függetlenül - mindenkire jó hatással van. Ha sikerül megtalálni a megfelelő géneket, új módszerek kifejlesztésével megakadályozható lehet az elhízás, ez pedig segíthet a kevésbé szerencsés genetikával rendelkező embereknek, és az akár komoly betegségek megelőzésében is. 
Szerző

Árthat a szívnek a szénhidrátmegvonás

Publikálás dátuma
2019.04.01. 17:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bár a fogynivágyók legnagyobb ellensége a szénhidrát, most kiderült, a megvonását sem célszerű túlzásba vinni, ugyanis növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát - hívta fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
A tavasz a diéták időszaka, ilyenkor elégelik meg ugyanis a legtöbben a tél során felkúszott plusz kilókat. A fogyáshoz rengeteg módszer közül lehet választani, a legújabbak, és a talán leglátványosabb eredménnyel járók - például a paleó, a ketogén vagy az atkins - a legnagyobb mumus, a szénhidrát drasztikus megvonásán alapulnak. A Magyar Kardiológusok Társasága egy új kutatás nyomán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szénhidrát tartós hiánya hosszútávon komoly veszélyt jelenthet a szívünkre, ezért nem célszerű sokáig megvonni. 
A kutatás szerint, amelyet dr. Xiaodong Zhuang, a kínai Sun Yat-Sen Egyetem kardiológusa az American College of Cardiology kongresszuson március 16-án New Orleans-ban hozott nyilvánosságra, azoknál, akiknek a napi kalóriabevitelüknek rendszeresen kevesebb, mint 45 százaléka áll szénhidrátból 18 százalékkal nagyobb az esély a pitvarfibrilláció kialakulására, mint azoknál, akiknél ez az arány 45-52 százalék között van. Azt már korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezt a rizikót nem befolyásolja az sem, hogy milyen fehérjével vagy zsírral pótolták a szénhidrátot. Ennek alapján az biztos: 
kerülni kell a szélsőségeket, azaz nemcsak a túlzott fogyasztás, de a drasztikus megvonás sem tesz jót a szervezetnek.

„A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar. Olyankor a szív szabályos ütemét biztosító szinuszcsomó működése kiesik, és egy, a pitvarokból eredő, kaotikus elektromos tevékenység veszi át a szívösszehúzódások vezérlését. Ennek következtében a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Mivel a szív nem szivattyúzása nem megfelelő, vérrögök képződnek. Ha egy ilyen felszabadul, és eléri az agyat, legsúlyosabb következményként stroke-ot okozhat" - mondta dr. Gellér László egyetemi tanár, tanszékvezető helyettes. 
Bár a jelenlegi vizsgálat nem mutatott közvetlen ok-okozati kapcsolatot a diéta és a betegség kialakulása között, az tény, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend negatív következményekkel járhat. Bár gyors fogyást eredményez, felgyorsítja a folyadékvesztést, a dehidratáció pedig zavart okozhat a szívben; a víz- és elektrolit háztartás rendellenessége befolyásolhatja a szívritmust”- magyarázta a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője. Bármennyire is szeretnénk gyors eredményeket elérni, a szívünk védelmében óvakodjunk a szélsőséges fogyókúráktól – hangsúlyozta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja. 
A mostani vizsgálat megállapította azt is, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrendet követők általában kevesebb gyulladáscsökkentő hatású zöldséget, gyümölcsöt és gabonát fogyasztanak. A szervezetben kialakult gyulladás pedig szintén növeli a pitvarfibrilláció kockázatát. 

Arany középút

Akkor is a szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott étrend követése javasolt, ha gyorsan szeretnénk formába hozni magunkat - hangsúlyozta Gellér László a Magyar Kardiológusok Társaságának közleményében.
Szerző

"2 pohár/nap, de azt se minden nap" - Kampány indult a túl sok ivás ellen Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.04.01. 12:12
Illusztráció
Fotó: VOISIN / AFP
Kampányt indítottak a hatóságok, mert a felmérések szerint túl sok alkoholt isznak a franciák.
A statisztikai adatok szerint a franciák negyede túl sokat iszik, ezért a hatóságok tájékoztató kampányt indítottak. Az akció mottója: "Egészsége érdekében legfeljebb két pohár alkoholt igyon egy nap, de azt se minden nap" - írta az Euronews
A célcsoportot két részre osztották, a "két pohár/nap" elsősorban a fiataloknak szól, a "ne minden nap" rész pedig az idősebb korosztályt célozza. Az ismeretterjesztő anyagok azt hangsúlyozzák, hogy már egy pohár alkohol elfogyasztása is fokozza a súlyos betegségek - magas vérnyomás, agyvérzés, rák - kialakulásának kockázatát.  Az elkerülhető halálokok között évek óta első helyen állnak az alkoholhoz köthető esetek, a becslések szerint ezek 41 ezer ember halálát okozzák évente.
Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 12:35