Nem lesz újabb narancsos forradalom

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:52

Fotó:
Petro Porosenko népszerűsége látványosa és homályos módon egyre nő.
Julija Timosenko beletörődött a vasárnapi elnökválasztás első fordulóján elszenvedett vereségébe. A harmadik államfőjelölti kudarcát elszenvedő volt miniszterelnök és stábja ugyan az első exit-pollok megjelenése óta következetesen állította, hogy saját méréseik szerint ő, nem pedig a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko jutott a második fordulóba, kedden mégis közölte, nem fordul bírósághoz választási csalás miatt. Timosenko nyíltan választási csalással vádolta az elnököt, ami a 2004-es választás tapasztalatai alapján nem ígért társadalmi békét Ukrajnának. A Batykivscsina (Haza pártja) elnöke úgy lett az ukrán narancsos forradalom egyik szimbóluma, hogy Viktor Juscsenko elnökjelölt oldalán szállt szembe az elcsaltnak tekintett választás miatt a nyertesnek kikiáltott Viktor Janukoviccsal. Vélhetően az akkori forradalom emlékezete miatt jelezte hétfőn az első forduló győztese, a komikus színész Volodimir Zelenszkij is, hogy bármi legyen a második forduló eredménye, ő elfogadja azt, nem tervez semmiféle tiltakozást, nem áll szándékában lesátorozni a Majdanon, és csatlakozásra szólítani fel híveit. Bár nehéz elképzelni, hogy Zelenszkijt tiszta választáson le tudja győzni Petro Porosenko április 21-én, a hivatalban lévő elnök támogatottságának látványos emelkedése a kampány során akár meglepetést vagy szoros eredményt is hozhat. Az első forduló tegnap összesített végeredménye alapján mindenesetre eldőlt, hogy Timosenko kiesett, a humorista pedig kétszer annyi szavazatot kapott, mint a "csokoládékirály" elnök. Zelenszkij 30,24 százalékkal vezet, Porosenko támogatottsága a korábbi részadatokhoz képest, amikor 16 százalék fölött mérték, kissé csökkent, 15,92 százalékra. A 13,39 százalékkal harmadik helyen végző Timosenko a tsn.ua ukrán portál beszámolója szerint a pereskedéstől való elállással egy időben azt is közölte, egyik jelöltet sem támogatja a második fordulóban, csapatával együtt azon lesz, hogy a második fordulóban megakadályozza az elnökválasztás eredményeinek meghamisítását. Az előzetes felmérések azonban azt jelezték, hogy a Timosenkóra szavazók 47,4 százaléka a második fordulóban Zelenszkijre fog voksolni. Ugyancsak a showmant támogatja majd az oroszbarátnak tartott Jurij Bojko szavazóinak 49,2, illetve Anataloj Hricenko volt védelmi miniszter támogatóinak 91,7 százaléka. 

Külföldön Porosenko nyert

A külföldön élő ukránok többsége, 38,93 százaléka Petro Porosenkót támogatta az elnökválasztás első fordulójában, számolt be a külföldön leadott voksok összeszámolása után az Unian ukrán hírügynökség. Zelenszkij itt 26,01 százalékot kapott, Anatolij Hricenko végzett a harmadik helyen 10,64 százalékkal, Timosenkóra csupán 4,21 százalék voksolt.  

Szerző
Témák
Ukrajna

Újra nekifuthatnak a Brexit-megállapodásnak

Publikálás dátuma
2019.04.02. 20:52

Fotó: - / AFP
Alaposan leszűkítik Theresa May miniszterelnök lehetőségeit az egymás torkának eső miniszterek és a háborúskodó parlamenti képviselők, de még mindig minden nyitott.
A brit kormány és a parlament látszólag bénultan várja, hogy elérkezzen az Európai Unióból tervezett távozás következő határideje, április 12-e, amikorra vagy el kell fogadni az eddig háromszor visszautasított megállapodást, amit Brüsszellel dolgoztak ki a kilépés feltételeiről , vagy pedig alapos okokra hivatkozva újabb hosszabbítást kell kérni az Európai Uniótól. A pillanatnyi jogi helyzet szerint a szigetország EU-tagsága jövő péntek este megegyezés és mindenfajta átmeneti időszak nélkül, egycsapásra megszűnik.  A képviselők egy csoportja a tervek szerint szerdán újra megragadja a kezdeményezést, hogy „kizuhanás” helyett meghosszabbítsák az EU-tagságot. Yvette Cooper vezető munkáspárti politikus, a törvényjavaslat egyik benyújtója, kijelentette: „legalábbis meg kell próbálni” késleltetni a kilépést. A házelnök, John Bercow ehhez hozzátette, hogy a törvénytervezetet, elfogadása esetén, „a dolgok rendkívüli állása miatt” akár két nap alatt el lehet juttatni a királyi szentesítésig. A képviselők a múlt szerdán és most hétfőn összesen tizenkét módosító indítványról szavazhattak egy alkotmányos újításnak minősített folyamat keretében, melyben nem a kormány, hanem a saját maguk által kialakított napirendet követték. A hétfői négy előterjesztés mindegyike “puhább” Brexitet vázolt fel - vámuniót, egységes piacot, illetve bármilyen megállapodás népszavazással való megerősítését -. de mindegyik alulmaradt. Az ülés fináléja drámai pillanatot hozott. A konzervatív Nick Boles volt államtitkár bejelentette: nem tudja tovább képviselni pártját. A honatya ezután kisétált az ülésteremből, hírek szerint függetlenként folytatja, tovább rontva a kormány szempontjából a parlamenti aritmetikát.  Kedden a szokásosnál jóval hosszabb kormányülést tartottak, és a miniszterek arról vitatkoztak, miként lehetne a parlament többsége számára elfogadhatóvá tenni a brüsszeli megállapodást. Szóba került az előrehozott parlamenti választás lehetősége is. A kormányban többen valóságos kamikaze akciónak tekintenék, hogy Theresa May legyen a konzervatív kampány frontembere.  Ha a kormányfő ismét belevág a brüsszeli egyezmény elfogadtatásába, azt azzal teheti vonzóbbá, hogy két munkáspárti képviselő javaslatát követve megígéri: a Brexit-tárgyalások következő szakaszában eleve nagyobb szerepet kap a parlament. A The Guardian című, baloldali liberális napilap szerint az euroszkeptikusok jobban tennék, ha feladnák ellenállásukat, mert ellenkező esetben előrehozott választás, második népszavazás vagy “puha” Brexit lehet a büntetésük. Friss közvélemény-kutatások munkáspárti fölényt jeleznek.

Mint a régi szép hidegháborús időkben: az orosz fenyegetéssel foglalkozik a NATO

Publikálás dátuma
2019.04.02. 20:20

Fotó: Stringer / Sputnik
A Fekete-tengeren is farkasszemet néz az oroszokkal az észak-atlanti szövetség, amely korához képest egészen energikus állapotban ünnepli 70. születésnapját.
A Washingtoni Szerződés aláírásának április negyedikei kerek évfordulójára az eredeti helyszínen gyűlnek össze a tagállamok külügyminiszterei, nem csupán az ünneplés végett, hanem - miként az Jens Stoltenberg főtitkár előzetes sajtótájékoztatóján elhangzott - azért is, hogy döntéseket hozzanak az orosz fenyegetés elleni határozott fellépés jegyében – csakúgy, mint a régi hidegháborús időkben –, továbbá hogy megvitassák a terrorizmus elleni harc, valamint a védelmi terhek elosztásának a kérdéseit. Ami az oroszokat illeti, az utóbbi időben a Fekete-tenger térsége került a feszültség földrajzi centrumába, hiszen a Krím bekebelezése, majd a félszigetet az orosz szárazfölddel keleten összekötő kercsi híd megépítése erős konfliktusgerjesztő hatással járt, és a Fekete-, illetve az Azovi-tengeren időnként tesztelik egymás toleranciaszintjét az oroszok és az ukránok. Az atlanti szövetség ebben a helyzetben időszerűnek látja, hogy nyomatékot adjon Ukrajna melletti kiállásának, és erősítse haditengerészeti jelenlétét ezeken a vizeken. Így például fokozza – egyébként nem csupán Ukrajnának, hanem Grúziának is nyújtott - támogatását a parti őrség képzése, valamint az információmegosztás terén.  A külügyminiszterek politikai döntését már meg is előzte bizonyos cselekvés: számos NATO-ország hadihajója – köztük a Toronto kanadai és a Santa Maria spanyol fregatt kelt át a Dardanellákon és a Boszporuszon, hogy közösen gyakorlatozzon az ukránokkal. A feszültségélező válasz nem is maradt el: fokozott készültségbe helyezték a fekete-tengeri orosz flottát.  Az orosz fenyegetés másik, sokat vitatott eleme a közepes hatótávolságú rakéták tilalmának a megsértése, ami miatt az Egyesült Államok sem kívánja már tartani magát a szerződéses korlátokhoz. Most NATO-körben is megvitatják, hogy ez konkrétan mivel járjon. A terrorizmus elleni harc témakörében új nemzetközi helyzet állt elő az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet által korábban ellenőrzött szíriai, illetve iraki területek teljes felszabadításával – ami persze korántsem jelenti még a terrorizmus gyökereinek az elpusztítását, miként korábban az Al-Kaidára mért csapások sem számolták fel az iszlám radikalizmus veszélyét.  A tehermegosztási vita háttere, hogy az Egyesült Államok lényegében a kezdetektől fogva egymaga állja a NATO-országok által védelemre fordított pénz oroszlánrészét – az amerikaiak részaránya az utóbbi években a kétharmad és a háromnegyed között mozgott. Ezt az egymást követő washingtoni kormányzatok már jó ideje szóvá teszik, és nógatják az európaiakat, hogy „ne csak fogyasztói, hanem szolgáltatói is legyenek saját biztonságuknak”, vállaljanak több terhet.  A bruttó hazai termék 2 százalékának védelemre fordítása régóta „politikai elvárás” a NATO-ban, ami úgy értendő, hogy nem jogi kötelezettségvállalás, és a legtöbb tagállam máig nem tartja be. Az amerikai sürgetés hangneme azonban az elmúlt évtized folyamán egyre érdesebbé vált, majd Donald Trump hivatalba lépésével „szintet lépett”: a Fehér Ház lakója nem riadt vissza a kollektív védelem elvének a feltételes megtagadásától sem arra az esetre, ha hiába követelne több pénzt az európai szövetségesektől. Hivatalosan nem szerepel a napirenden, de óhatatlanul beárnyékolja a washingtoni NATO-külügyniniszteri találkozó hangulatát az amerikai-török fegyverkezési vita. Az Egyesült Államok értésére adta a NATO második legnagyobb létszámú hadseregét fenntartó Törökországnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Ankara Sz-400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásároljon. A török fél azonban eddig nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalásokat az orosz fegyverzet megvételéről. Washington ezért leállította az F-35-ös vadászgépek fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását Törökországnak.   Ez azonban csak a jéghegy csúcsa: természetesen nem a felszerelések és kézikönyvek, hanem a repülőgépek sorsa forog kockán. Amerikai részről közölték: ha Ankara továbbra is tárgyal Moszkvával, Washington felmondja a száz darab, „ötödik generációs” vadászbombázó eladásáról kötött megállapodást. Washington részben azzal érvel, hogy az orosz fegyverzet nem felel meg az észak-atlanti szövetség szabványainak, részben pedig azzal, hogy biztonsági fenyegetést jelent amerikai fegyverzet eladása olyan országnak, amely közben az oroszokkal folytat katonai együttműködést.
Témák
NATO
Frissítve: 2019.04.03. 11:41