Megszületett a bérmegállapodás a BKV-nál

Publikálás dátuma
2019.04.03. 14:02
Népszava-fotó
Nem lesz sztrájk, Budapest fellélegezhet.
Sikeresen zárult a 2019-es bértárgyalás a BKV-nál, megállapodtak az idei emelés mértékéről - közölte a cég. A szerdán aláírt megállapodás szerint 8 százalékkal emelik a személyi alapbért április 1-től, a január 1-től március 31-ig tartó időszakra pedig egyszeri bruttó 105 ezer forintos kiegészítést kapnak a dolgozók. A megegyezés ezen felül tartalmaz még egy év végi egyszeri, 14 900 forint értékű kifizetést is. A cég emlékeztet: a BKV-nál 2017-től átlagosan 27 százalékkal emelkedtek a fizetések, a mostani megállapodással együtt pedig átlagosan 35 százalékkal magasabbak a bérek a 2016-os szinthez képest.  A megállapodással elhárult a sztrájkveszély, a szakszervezetek korábban már sztrájkbizottságot is alakítottak. A cég ugyanis sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy 5 százaléknál nagyobb emelést nem tudnak adni, a szakszervezetek viszont kétszámjegyű emelést követelt, konkrát számot, 15 százalékot viszont egyedül az Egységes Közlekedési Szakszervezet mondott. Végül a 8 százalékban állapodtak meg, amit az EKSZ ugyan nem fogad el, de tudomásul veszi. Így elhárult a sztrájkveszély a cégnél.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 14:11

Nem megy Orbán Salvinihez Milánóba, távol tartja magát a populista-szélsőjobbos formációtól

Publikálás dátuma
2019.04.03. 13:33

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Két Fideszes forrásunk is cáfolta, hogy a magyar miniszterelnök elfogadná a Liga elnökének meghívását a szélsőséges pártok hétfői randevújára Milánóba.
Népek és Nemzetek Szövetsége néven alakít hétfőn Milánóban új európai politikai formációt a szélsőjobboldali olasz Liga, és az eseményre Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a párt elnöke Orbán Viktort is meghívta – írta az osztrák Die Presse, a lap cikkét a Klubrádió szemlézte először. Csakhogy a Népszavának két egymástól független Fideszes forrás is azt mondta, Orbán Viktor nem utazik Milánóba, nem fogadja el a meghívást. Ez egyébként a Fidesz jelenlegi helyzetében logikusnak látszik: a Fidesz ugyan kritikus helyzetben van az Európai Néppárton belül, tagságát felfüggesztették (magyar olvasatban ez „önkéntesen” történt), mind Orbán Viktor, mind Manfred Weber a Néppárt frakcióvezetője azt mondta, az EP-választások után dől el, hogy szakítanak-e. Információink szerint ugyanakkor a Fideszben még úgy látják: amíg a Néppárt fő politikai erejével, a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) működő kapcsolatot lehet fenntartani, addig nem érdemes kiprovokálni a szakítást. Márpedig – mint egy Fideszes forrásunk fogalmazott – a pártban abban bíznak, az új CDU-elnökkel, Annegret Kramp-Karranbeuerrel határozottan konzervatív irányba fordul Angela Merkel időszakához képest a német kormánypárt, így a jövőben javulhat a viszony a Fidesz és a CDU között. A Die Presse szerint egyébként Milánóban olyan kifejezetten szélsőjobboldali politikai alakulatok lesznek jelen, mint a német AfD, Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Gyűlés, a holland Geert Wilders pártja, vagy éppen az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Kapcsolata ezek közül a Fidesznek csak az Osztrák Néppárttal (ÖVP) koalícióban kormányzó Szabadságpárttal van. Mivel a Népek és Nemzetek Szövetsége nyilvánvalóan a Néppárt riválisa lesz, Orbán jelenléte az EP-kampányban egyértelmű szakítást jelentene. Nem ez az első eset egyébként, hogy – akár személyes politikai szimpátiája ellenére is – politikai racionalitásból lemond egy hasonló találkozót a magyar kormányfő. 2015-ben például kifejezetten szeretett volna Bécsben tett látogatása alkalmával az FPÖ elnökével, Heinz-Christian Strachével találkozni, mert őt tekintette a „jövő politikusának” Ausztriában, de mivel éppen választási időszak volt az országban, az ÖVP-ből megüzenték a magyar miniszterelnöknek: választhat, vagy Reinhold Mitterlehner ÖVP-s alkancellárral találkozik, vagy Strachével, a kettő együtt nem megy. Orbán végül fogcsikorgatva bár, de lemondta a megbeszélését az FPÖ elnökével. Más kérdés, hogy a két akkori rivális azóta már koalícióban kormányozza Ausztriát és Strache belügyminiszterként alkancellári rangot is kapott.

Közzétette az ügyészség a kémügy kivonatát

Publikálás dátuma
2019.04.03. 12:26

Fotó: Népszava
Van az ügyben egy "magas beosztású, a nemzetbiztonság területén tevékenykedő személy", akit beszerveztek az oroszok.
Felülvizsgálta az ügyészség a 2011-ben indult és tavaly a gyanúsítottak felmentésével zárult, 2040-ig titkosított  kémügy minősítését, majd a minősítés törlése után közzétette az ügy kivonatát. Ebből kiderül, hogy az ügyészség mivel vádolta meg a „kémügy” érintettjeit, majd az is, hogy a bíróság végül bűncselekmény hiánya miatt mentette fel őket, azaz az ügyészség nem tudta bizonyítani a vádat. Az éveken át teljes titokban, zárt ajtók mögött tárgyalt kémügyre - melyről ugyanakkor a kormánysajtóhoz rendre beszállingóztak tendenciózusan összeválogatottnak tűnő, a vádat igazolni látszó részletek - tavaly májusban a Kúria tett pontot, elutasította az ügyészség felülvizsgálati indítványát a korábban már megállapított, jogerős felmentő ítélettel szemben.    Ekkor Polt Péter legfőbb ügyész jelezte, hogy a „nagyközönség hiteles tájékoztatása” érdekében felülvizsgálják a kémügy minősítését. Az ügyészség most a vádirat, illetve a bírósági ítélet kivonatát tette közzé, de sem dátumokat, sem a vádlottak nevét nem írta bele az összefoglalóba. Az ügyészség 2011-ben emelt vádat kémkedés és más bűncselekmények miatt Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, majd a poszton őt követő Laborcz Sándor, továbbá egy magánszemély ellen. Az ügyészségi vád szerint a vádlottak egy része, így az akkor titkosszolgálati miniszter és az NBH főigazgatója a Parlament épületében összebeszéltek az orosz nemzetbiztonság egyik ide delegált vezetőjével, hogy az oroszok állományába tartozó pszichológusokkal vizsgáltassák ki az NBH-vezetők egy részének a szavahihetőségét, mivel akkoriban rendre szivárogtak információk a polgári titkosszolgálattól. Azonban a vádiratban jelzett – nem tudni, hogy milyen információ alapján feltételezett – parlamenti megbeszélés ténye a bíróság szerint nem volt bizonyítható. Ugyan az orosz pszichológusok valóban jártak az NBH épületében az akkori NBH-főigazgató hívására, ám a poligráfos hazugságvizsgálós eljárás nyomán nem jutottak ki Magyarországra nézve érzékeny adatok a szolgálatoktól. Az NBH következő főigazgatója kivizsgálta az esetet és részletes jelentést tett a vizsgálatról a szakminiszternek. Az NBH előző, a poligráfos vizsgálatot az oroszokkal végeztető főigazgatóját már korábban eltávolították a testületből, illetve az új főigazgató javaslatot tett az „elszigetelésére”. Ennek ellenére az ügyészség később az új főigazgatót is megvádolta az ügyben. A kivonat legérdekesebb pontja az, hogy az új NBH-főigazgató „egy társ nemzetbiztonsági szolgálattól azt az információt kapta, hogy az Orosz Föderáció hírszerzése egy beszervezett forrásból Magyarországra vonatkozó információk birtokába jutott. A kapott információ szerint a beszervezett forrás egy magas beosztású, a nemzetbiztonság területén tevékenykedő személy.” A most közzétett kivonatból nem derül ki, hogy sikerült-e beazonosítani az oroszoknak fecsegő magyar titkosszolgát, illetve hogy mi lett a későbbi sorsa.
Frissítve: 2019.04.03. 13:10