Többet költ védelemre a NATO

Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint tovább kell javítani a tagállamok közötti tehermegosztást.

A NATO megalapításának 70. évfordulóján tartott külügyminiszteri tanácskozáson mindegyik szövetséges ígéretet tett védelmi költségvetésének a növelésére, az arányosabb áldozatvállalásra – közölte Jens Stoltenberg, a katonai szövetség civil irányítója. A hangsúlyt a „mindegyik” szóra helyezte, mert a tanácskozás előtt Donald Trump amerikai elnök bírálta Németországot, amiért Berlin eddig nem volt hajlandó bruttó hazai termékének (GDP) az egy százalékánál többet fordítani védelmi kiadásokra. Stoltenberg szerint most már a németeknél is haladás mutatkozik, de – tette hozzá - az ígéreteket valóra is kell váltani.

Az Egyesült Államok a GDP több mint 4 százalékát fordítja katonai célokra. A NATO-n belül hosszú ideje beszélnek arról a politikai célkitűzésről, hogy minden tagországnak el kellene érnie a 2 százalékot, de ez eddig csak néhány szövetséges esetében valósult meg. Amerikai részről felvetették ugyan a 4 százalékos célszámot is, de ilyen tartalmú hivatalos ígéretet a külügyminiszterek nem tettek. A növelés szándékát mindenesetre valamennyien hangoztatták.

A NATO washingtoni külügyminiszteri találkozójának résztvevői úgy foglaltak állást, hogy Moszkvának ki kell vonnia katonáit Venezuelából, ahol Nicolas Maduro elnök rendszerének nyújtanak támaszt jelenlétükkel. Az Egyesült Államok és több mint ötven további ország a Maduróval szemben álló demokratikus erőket támogatja Venezuelában.

Az állásfoglalás újabb példája annak, hogy a NATO kiterjesztően értelmezi eredeti küldetését, az észak-atlanti térség biztonságának a megőrzését. Ilyen kiterjesztő értelmezés volt már az is, amikor a terrorizmus elleni harc jegyében Afganisztánban vetettek be NATO-erőket. Venezuela kérdésének a felvetése azt tükrözi, hogy a NATO saját feladatának tekinti Oroszország térfoglalási kísérleteinek a visszaszorítását, a konkrét földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül is.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott a tanácskozáson, hogy a szövetségnek szembe kell szállnia minden újonnan felmerülő fenyegetéssel, legyen az orosz katonai beavatkozás, ellenőrizetlen migráció, kibernetikai támadás, az energiabiztonság fenyegetése, a Kínával való stratégiai versengés – beleértve a technológiát és az 5G-t –, vagy bármi egyéb.

Stoltenberg a tanácskozás végén a tagállamok nevében felszólította Oroszországot, hogy engedje szabadon annak a három ukrán hadihajónak a legénységét, amelyeket tavaly novemberben foglalt le erővel az orosz parti őrség a Fekete-tengeren, a Moszkva által bekebelezett Krím félszigetet a tőle keletre eső orosz területekkel összekötő kercsi híd közelében.

A főtitkár elmondta: a tagországok megállapodtak egy sor olyan intézkedésben, amellyel erősítik Ukrajna és Grúzia támogatását, növelik a NATO fekete-tengeri jelenlétét. Így egyebek közt fokozzák a felderítést, kiképzést nyújtanak a két említett ország parti őrsége és haditengerészete tagjainak, közös gyakorlatokat hajtanak végre, információkat osztanak meg velük, kikötői látogatásokat tesznek.

A rakétatémával kapcsolatban Stoltenberg megerősítette: az atlanti szövetségnek nem áll szándékában szárazföldi telepítésű rakétákat hadrendbe állítani Európában.

A főtitkár Moszkva destabilizáló lépéseként értékelte, hogy az oroszok az egyik új rakétatípusuk kifejlesztésével megsértik a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket tiltó, 1987-es INF-megállapodást. Az Egyesült Államok emiatt közölte: a nyáron felmondja a megállapodást, ha Moszkva nem hagy fel szerződésszegő magatartásával. A NATO válasza azonban – mondta a főtitkár – nem az oroszok eljárásának lesz a tükörképe, hanem a mértéktartás jellemzi majd.