A szakmai érdekvédő szervezet kétévente megvizsgálja, hogy egyes szakrendelőkben mennyit kell várakozniuk a pácienseknek, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Álláspontjuk szerint ahhoz, hogy rövidülhessenek a sorok a szakrendeléseken a kormányzatnak változtatnia kellene a finanszírozási szabályokon. Egyebek mellett javasolják havi betegellátási kvóták eltörlését, a receptírási szabályok megváltoztatást. Most ugyanis például a krónikus ellátásra szoruló szív-, és érrendszeri betegek gyógyszereinek jó részét a háziorvos nem, csak szakorvos írhatja fel. Így minden egyes újabb adagjukért időpontot kell kérniük a szakrendelőbe
Két év alatt átlagosan két és fél nappal hosszabbodott a szakrendelésekre való bejutás – derül ki a 2018. novemberében rögzített és a két évvel korábbi adatok összehasonlításából. A járóbeteg ellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. A sebészeten, a fül-orr-gégészeten, a gyermekgyógyászaton már 3-4 nap alatt bárki elérhet egy szakorvost, de például angiológiára, szemészetre, kardiológiára, endokrinológiára, bőrgyógyászatra, diabetológiai rendelésre több mint egy hónapot kell várni.
Ha a trendeket és a változásokat akkor a vizsgált 21 szakterület felében 3 vagy annál kevesebb nap, azaz alig változott.
A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, őket követik azok, akiknek diabetológusra van szükségük, az ilyen betegeknek átlagosan 37 napot kell várakozniuk. A harmadik hely az angiológiai páciensekké, erre a szakrendelésre 36 nap a várakozás.
