Itt tartunk: átlagosan több mint 50 napot kell várni egy kardiológiai szakrendelésre

Publikálás dátuma
2019.04.09. 12:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az átlagos betegnek három hetet, de a szív- és ér- valamint a cukorbetegnek, a hormonrendszer problémáival küszködőknek még ennél is hosszabban kell várniuk, ha szakorvosi vizsgálatra van szükségük – derül ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség friss felméréséből.
A szakmai érdekvédő szervezet kétévente megvizsgálja, hogy egyes szakrendelőkben mennyit kell várakozniuk a pácienseknek, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Álláspontjuk szerint ahhoz, hogy rövidülhessenek a sorok a szakrendeléseken a kormányzatnak változtatnia kellene a finanszírozási szabályokon. Egyebek mellett javasolják havi betegellátási kvóták eltörlését, a receptírási szabályok megváltoztatást. Most ugyanis például a krónikus ellátásra szoruló szív-, és érrendszeri betegek gyógyszereinek jó részét a háziorvos nem, csak szakorvos írhatja fel. Így minden egyes újabb adagjukért időpontot kell kérniük a szakrendelőbe Két év alatt átlagosan két és fél nappal hosszabbodott a szakrendelésekre való bejutás – derül ki a 2018. novemberében rögzített és a két évvel korábbi adatok összehasonlításából. A járóbeteg ellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. A sebészeten, a fül-orr-gégészeten, a gyermekgyógyászaton már 3-4 nap alatt bárki elérhet egy szakorvost, de például angiológiára, szemészetre, kardiológiára, endokrinológiára, bőrgyógyászatra, diabetológiai rendelésre több mint egy hónapot kell várni. Ha a trendeket és a változásokat akkor a vizsgált 21 szakterület felében 3 vagy annál kevesebb nap, azaz alig változott. A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, őket követik azok, akiknek diabetológusra van szükségük, az ilyen betegeknek átlagosan 37 napot kell várakozniuk. A harmadik hely az angiológiai páciensekké, erre a szakrendelésre 36 nap a várakozás. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 12:53

Nőtt a bizonytalanok és a Fideszt választók száma is márciusban

Publikálás dátuma
2019.04.09. 12:47

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A biztos szavazó, pártot is választók között 1 százalékkal lett népszerűbb a kormánypárt, a bizonytalanok aránya 35 százalék.
A Fidesz–KDNP támogatóinak aránya a teljes felnőtt népesség körében márciusban – a februárihoz hasonlóan –maradt 31 százalék (nagyjából két és félmillió választópolgár), derül ki az IDEA Intézet 2019. március 29. – április 1. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása alapján

Az MSZP-t és a DK-t is ugyanannyian támogatták, mint egy hónappal korábban. A szocialisták 7 százalékos (nagyjából 550 000 – 600 000 támogató), a Demokratikus Koalíció 6 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében. A DK esetében ez 450 000 – 500 000 körüli támogatót jelent. A
A további pártokat tekintve, a Momentum Mozgalmat támogatja a teljes felnőtt népesség 4 százaléka (bő háromszázezres támogatói kör), amely egy százalékos növekedést jelent februárhoz képest. A vizsgált időszakban a teljes népesség körében az LMP-nek 3 százalékos a támogatottsága, azaz a pártnak mintegy negyedmillió támogatója van. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt 2 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében (bő 150 000 támogatóval), amely egy százalékos csökkenés az előző időszakhoz képest. A Párbeszéd 1 százalékos támogatottsággal bír, ez nagyjából 80 000 – 100 000 támogatót jelent. 
A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok aránya növekedett a vizsgált időszakban, a teljes népesség 35 százaléka nyilatkozott így.
Az EP-választás kampányának kezdetekor nem érdektelen megvizsgálni a biztos szavazó pártot választók véleményét. Ez az a választói kör, amelynek véleménye a legközelebb áll a mindenkori választás végeredményéhez. A Fidesz–KDNP-t februárban a biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka támogatta, egy hónappal később 1 százalékponttal növekedett választottsága, 48 százalékra. A Jobbikra az előző hónapi 17 százalék után március végén 14 százaléknyi biztos szavazó pártválasztó szavazna. Immár hónapok óta a biztos szavazó pártválasztók 10 százaléka az MSZP-t, 9 százaléka a DK-t, támogatná. A Momentum ennek a szavazói rétegnek a 6 százalékára számíthatna. Ezeknek a pártoknak nagy eséllyel lehet mandátuma az EP-választások során. Az LMP listájára a biztos szavazó pártválasztók 4 százaléka, a Párbeszéd listájára 2, míg a Magyar Kétfarkú Kutyapárt listájára a biztos szavazó pártválasztóknak 3 százaléka szavazna.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2019. március 29. – április 1. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.
Szerző

Irány a gyár, üzeni az Ab: mindent rendben találtak a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán

Publikálás dátuma
2019.04.09. 11:21

Fotó: Népszava
A házszabályi rendelkezések szövegéből az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető, vagy hogy ne lehetne olykor kártya nélkül szavazni.
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában. Januárban ellenzéki parlamenti képviselők,

az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek.

Az indítványban egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést. Többek között az üléstermi szavazógépek is „kártya nélküli” üzemmódban működtek, így nem lehetett pontosan megállapítani, hogy hány képviselő volt jelen az ülésen.
Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak. Felidézték, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Már csak az európai intézményekben lehet bízni

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért az MSZP-Párbeszéd az Alkotmánybíróság döntése miatt. Az Ab épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy "a fideszes pártkatonákkal feltöltött" Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint már csak az európai intézményekben bíznak.

Frissítve: 2019.04.09. 14:45