egészségügy;várólista;járóbeteg szakrendelők;

Illusztráció

- Itt tartunk: átlagosan több mint 50 napot kell várni egy kardiológiai szakrendelésre

Az átlagos betegnek három hetet, de a szív- és ér- valamint a cukorbetegnek, a hormonrendszer problémáival küszködőknek még ennél is hosszabban kell várniuk, ha szakorvosi vizsgálatra van szükségük – derül ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség friss felméréséből.

A szakmai érdekvédő szervezet kétévente megvizsgálja, hogy egyes szakrendelőkben mennyit kell várakozniuk a pácienseknek, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Álláspontjuk szerint ahhoz, hogy rövidülhessenek a sorok a szakrendeléseken a kormányzatnak változtatnia kellene a finanszírozási szabályokon. Egyebek mellett javasolják havi betegellátási kvóták eltörlését, a receptírási szabályok megváltoztatást. Most ugyanis például a krónikus ellátásra szoruló szív-, és érrendszeri betegek gyógyszereinek jó részét a háziorvos nem, csak szakorvos írhatja fel. Így minden egyes újabb adagjukért időpontot kell kérniük a szakrendelőbe

Két év alatt átlagosan két és fél nappal hosszabbodott a szakrendelésekre való bejutás – derül ki a 2018. novemberében rögzített és a két évvel korábbi adatok összehasonlításából. A járóbeteg ellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. A sebészeten, a fül-orr-gégészeten, a gyermekgyógyászaton már 3-4 nap alatt bárki elérhet egy szakorvost, de például angiológiára, szemészetre, kardiológiára, endokrinológiára, bőrgyógyászatra, diabetológiai rendelésre több mint egy hónapot kell várni.

Ha a trendeket és a változásokat akkor a vizsgált 21 szakterület felében 3 vagy annál kevesebb nap, azaz alig változott.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, őket követik azok, akiknek diabetológusra van szükségük, az ilyen betegeknek átlagosan 37 napot kell várakozniuk. A harmadik hely az angiológiai páciensekké, erre a szakrendelésre 36 nap a várakozás. 

A házszabályi rendelkezések szövegéből az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető, vagy hogy ne lehetne olykor kártya nélkül szavazni.