Megállíthatatlan a drágulás: az élelmiszerek és a szolgáltatások kerültek a legtöbbe márciusban

Több, mint egy évtizede nem tapasztalt áremelkedés volt márciusban, a fogyasztói árindex 3,7 százalékkal nőtt.

A márciusihoz hasonló magas áremelkedési ütemre 2008 óta nem volt példa. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint az év harmadik hónapjában az évesített fogyasztói árindex 3,7 százalékos volt. A jegybank márciusi inflációs jelentésében utalt arra, hogy az infláció rövid távon változékony marad, és értéke továbbra is a 3 százalékos cél körül ingadozik. Sőt azt is jósolta, hogy a most látott index átmenetileg tovább emelkedik, majd a nyári hónapokban ismét 3 százalék alá csökken. Ekkora kilengésre azonban sem a jegybanki, sem a független szakértők nem gondoltak. A Portfolio által megkérdezett banki elemzők legfeljebb 3,5 százalékra várták a márciusi pénzromlást, s a tényadatok birtokában úgy látják, a mostani érték volt az idei csúcs, őszre akár 3 százalék körüli szintre csökkenhet az áremelkedés mértéke. A lapunk által megkérdezett Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint decemberben már ismét elérheti a mostani értéket, így 2019 átlagos inflációja 3,1 százalék körül alakulhat.

Azt mindenki a saját pénztárcáján érezheti, hogy jelentősen felgyorsult a drágulás. Az idényáras élelmiszerek ára 21 százalékkal nőtt, ezek között is drasztikusnak mondható, hogy a burgonya márciusban majd' 83 százalékkal került többe mint egy esztendeje, a liszt ára "csak" 12, a péksüteményeké 10 a kenyéré mintegy 7 százalékkal lett magasabb, mint tavaly márciusban. ezzel szemben a tojás ára 12, a cukoré pedig 4 százalékkal mérséklődött. A feldolgozott tej áfájának 27 százalékosról 5 százalékosra történt csökkentését csak részben érvényesítették áraikban a kereskedők, amikor 7 százalékkal kértek kevesebbet ezért az alapvető élelmiszerért. A rendszeres jövedékiadó-emelés miatt a szeszes italok és a dohányáruk is jelentős mértékben drágultak. A chipsadó kiterjesztése az égetett szeszes italokra még tovább növelte az árakat. Kiemelkedő volt még a palackos gáz 13 százalékot meghaladó drágulása is, amitől alig maradtak el a lakásjavítási és karbantartási költségek. Sokakat érintett kellemetlenül az is, hogy az üzemanyagok átlagosan 3,7 százalékkal drágultak egy év alatt. Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt e körben 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak emelkedése, valamint a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását.

A Magyar Nemzeti Bank a megugrott inflációra valószínűleg reagálni sem fog - mondta Németh Dávid. Legközelebb a június Inflációs jelentés alkalmával léphetnek, amikor is az egynapos betét kamatát (-0,05-ről) a pozitív tartományba emelhetik.

A Portfolio véleménye szerint a kedvezőtlenebbé váló nemzetközi környezet már hónapok óta visszaköszön az MNB kamatdöntéseit kísérő közleményekben is, a márciusi dokumentum szövegében azonban még hangsúlyosabban szerepel. A jegybank szerint a külső környezet olyannyira elromlott, hogy ennek a hazai inflációra gyakorolt "hűtő" hatása szemben áll a hazai folyamatokkal, idővel pedig felül is kerekedhet a dinamikus bérnövekedés és erős belső kereslet által hajtott belső inflációs folyamatokon. Felidézik, hogy Nagy Márton jegybanki alelnök ezzel indokolta, hogy "adatvezérelt üzemmódba" kapcsolt az MNB, vagyis, hogy a jövőbeli adatok függvénye, hogy lesz-e újabb szigorító lépés.

Ugyanakkor elgondolkodhatnak azon, hogy az adószűrt maginflációs index értéke a februári 3,2 százalékról márciusban 3,5 százalékra nőtt, a maginfláció pedig 3,8 százalékra. (Ennek kiszámításakor az idénytermékek és a hatósági áras szolgáltatások áralakulását figyelmen kívül hagyják.)

Németh Dávid megemlítette, hogy az emelkedő bérek növelik a keresletet, amelyre a kereskedők és a szolgáltatók a fogyasztói árak növelésével reagálnak. Azonban nincs egyenes összefüggés a kettő között, mint ahogy az is változó, hogy a termékek és a szolgáltatások árában a bérhányad mekkora arányt képvisel.