Visszaesett a hazai energiafogyasztás, de ez nem a kabinet érdeme

Publikálás dátuma
2019.04.10 09:30

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Tavaly némiképp visszaesett a teljes magyarországi energiafogyasztás. Ez azonban kevéssé az Orbán-kormány hatékonysági intézkedései, sokkal inkább a melegebb időjárás számlájára írható.
Tavaly csökkent a teljes magyarországi energiafelhasználás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal havi nyilvántartásából. Eszerint tavaly az ország 1107 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 1,25 százalékkal áll a 2017-es érték alatt. (Az érték az energiatermelés-szállítás saját erőforrás-szükségletét is tartalmazó, úgynevezett primer fogyasztás.) A visszaesés az általunk megkérdezett szakértőket rendre meglepte. A gazdaság fejlődik (bár eme érzületben jelentős részt képvisel a kedvező adatokat sulykoló, annak árnyoldalait elfedő kormánypropaganda), illetve az áram- és üzemanyagforgalom is emelkedik. Az adat ilyetén alakulásában ugyanakkor minden bizonnyal jelentős részt képvisel a gázigények tavalyi, elsőként lapunk által feltárt, mintegy 5 százalékos esése. A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértői e változásban szinte kizárólag a magasabb átlaghőmérséklet hatását vélték felfedezni. A mostani energiafogyasztás-visszaesés tehát kevésbé tudható be a kabinet takarékossági intézkedéseinek, semmint az - amúgy nem kívánatos - éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásának. Mindkét szempontból fura, hogy ehhez képest az Orbán-kabinet egyre-másra újabb gázszállítási útvonalakat tervez, esetenként közpénz-beruházást is kilátásba helyezve. A leginkább vitatott kérdéskör mégis a három-hatezer milliárdnyi közpénzt igénylő paksi atomerőmű-bővítés, ami az - amúgy szintén hibahatáron belül - emelkedő áramfogyasztás ellenére úgyszintén megkérdőjelezhető elképzelés. Egyelőre beláthatatlan például a napelemek robbanásszerű terjedésének határa, ami hosszú távon a - központilag szinte számszerűsíthetetlen - önellátás jelentőségét is egyre inkább előtérbe helyezi. A magyar kormány az EU, illetve - a mostani adatot egyelőre nem véleményező - Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. szerint is elmaradást mutat az általa vállalt energiahatékonysági intézkedések végrehajtásában. Ezt példázza, hogy a csökkenés utáni, tavalyi, 1107 PJ-s adat szinte megegyezik a 2020-ra vállalt 1110 PJ-s primer energiafogyasztási értékkel. Az Orbán-kabinet kétarcúan áll a kérdéshez, hisz a gazdasági növekedés kapcsán gyakorta bővülő energiafogyasztást jósol és ezt sulykolják szakértőik is. Ugyanakkor az is tény, hogy történelmi távlatból nézve az elmúlt harminc év során ennél gyakorta állt már magasabban az érték: 1990-ben például 1211 PJ energia fogyott. Általánosságban ezt támasztja alá az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott, témába vágó jelentése is. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos például a megújuló energiaforrások elterjedésének biztosítása mellett Európa-szerte további erőfeszítéseket látna szívesen az energiatakarékosság növelése érdekében. Célként fogalmazzák meg a tiszta energiára való, társadalmilag igazságos, hatékonyabb és demokratikusabb átállást is. Lépéseket sürgetnek az olyan jövőbe mutató fejlesztések irányába, mint például az akkumulátorgyártás. Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök minden tagállam feladatául tűzte ki, hogy kövesse a példát, és gyorsan hozzon az energiát, az éghajlatot, a mobilitást és a kapcsolódó területeket érintő nemzeti intézkedéseket annak érdekében, hogy Európa az évszázad közepére a klímasemlegesség úttörőjévé váljon. Szerintük az egységes, összekapcsolt, biztonságos és fenntartható energiaunió – így például a határokon átívelő, egymás szolidáris kisegítését lehetővé tevő, „intelligens” hálózatok - már megvalósultak. Az átmenetet ugyanakkor igyekeznek mindenki számára méltányossá, zökkenőmentessé tenni. Az adóztatáson keresztüli ösztönzés gyorsításában áttérnének a minősített többségű szavazásra.

Csúcson az áramigények

Tavaly 0,8 százalékkal újabb rekordszintre, 45,4 terawattórára (TWh) nőtt a hazai áramfelhasználás – idézi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minapi jelentése az áramrendszer egyensúlyáért felelős Mavir januárban közölt számait. Az egyidejű fogyasztási mérték, az úgynevezett rendszerterhelés szintén több alkalommal történelmi csúcsot döntött. (Sőt, a rekord januárban is kétszer megdőlt.) Az import némiképp tovább emelkedve átlag 31 százalékot tett ki. Több alkalommal előfordult, hogy a térségben nálunk állt a legmagasabb szinten az áram nagykereskedelmi ára.

Frissítve: 2019.04.10 15:22

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.