Visszaesett a hazai energiafogyasztás, de ez nem a kabinet érdeme

Publikálás dátuma
2019.04.10. 09:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Tavaly némiképp visszaesett a teljes magyarországi energiafogyasztás. Ez azonban kevéssé az Orbán-kormány hatékonysági intézkedései, sokkal inkább a melegebb időjárás számlájára írható.
Tavaly csökkent a teljes magyarországi energiafelhasználás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal havi nyilvántartásából. Eszerint tavaly az ország 1107 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 1,25 százalékkal áll a 2017-es érték alatt. (Az érték az energiatermelés-szállítás saját erőforrás-szükségletét is tartalmazó, úgynevezett primer fogyasztás.) A visszaesés az általunk megkérdezett szakértőket rendre meglepte. A gazdaság fejlődik (bár eme érzületben jelentős részt képvisel a kedvező adatokat sulykoló, annak árnyoldalait elfedő kormánypropaganda), illetve az áram- és üzemanyagforgalom is emelkedik. Az adat ilyetén alakulásában ugyanakkor minden bizonnyal jelentős részt képvisel a gázigények tavalyi, elsőként lapunk által feltárt, mintegy 5 százalékos esése. A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértői e változásban szinte kizárólag a magasabb átlaghőmérséklet hatását vélték felfedezni. A mostani energiafogyasztás-visszaesés tehát kevésbé tudható be a kabinet takarékossági intézkedéseinek, semmint az - amúgy nem kívánatos - éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásának. Mindkét szempontból fura, hogy ehhez képest az Orbán-kabinet egyre-másra újabb gázszállítási útvonalakat tervez, esetenként közpénz-beruházást is kilátásba helyezve. A leginkább vitatott kérdéskör mégis a három-hatezer milliárdnyi közpénzt igénylő paksi atomerőmű-bővítés, ami az - amúgy szintén hibahatáron belül - emelkedő áramfogyasztás ellenére úgyszintén megkérdőjelezhető elképzelés. Egyelőre beláthatatlan például a napelemek robbanásszerű terjedésének határa, ami hosszú távon a - központilag szinte számszerűsíthetetlen - önellátás jelentőségét is egyre inkább előtérbe helyezi. A magyar kormány az EU, illetve - a mostani adatot egyelőre nem véleményező - Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. szerint is elmaradást mutat az általa vállalt energiahatékonysági intézkedések végrehajtásában. Ezt példázza, hogy a csökkenés utáni, tavalyi, 1107 PJ-s adat szinte megegyezik a 2020-ra vállalt 1110 PJ-s primer energiafogyasztási értékkel. Az Orbán-kabinet kétarcúan áll a kérdéshez, hisz a gazdasági növekedés kapcsán gyakorta bővülő energiafogyasztást jósol és ezt sulykolják szakértőik is. Ugyanakkor az is tény, hogy történelmi távlatból nézve az elmúlt harminc év során ennél gyakorta állt már magasabban az érték: 1990-ben például 1211 PJ energia fogyott. Általánosságban ezt támasztja alá az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott, témába vágó jelentése is. Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos például a megújuló energiaforrások elterjedésének biztosítása mellett Európa-szerte további erőfeszítéseket látna szívesen az energiatakarékosság növelése érdekében. Célként fogalmazzák meg a tiszta energiára való, társadalmilag igazságos, hatékonyabb és demokratikusabb átállást is. Lépéseket sürgetnek az olyan jövőbe mutató fejlesztések irányába, mint például az akkumulátorgyártás. Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök minden tagállam feladatául tűzte ki, hogy kövesse a példát, és gyorsan hozzon az energiát, az éghajlatot, a mobilitást és a kapcsolódó területeket érintő nemzeti intézkedéseket annak érdekében, hogy Európa az évszázad közepére a klímasemlegesség úttörőjévé váljon. Szerintük az egységes, összekapcsolt, biztonságos és fenntartható energiaunió – így például a határokon átívelő, egymás szolidáris kisegítését lehetővé tevő, „intelligens” hálózatok - már megvalósultak. Az átmenetet ugyanakkor igyekeznek mindenki számára méltányossá, zökkenőmentessé tenni. Az adóztatáson keresztüli ösztönzés gyorsításában áttérnének a minősített többségű szavazásra.

Csúcson az áramigények

Tavaly 0,8 százalékkal újabb rekordszintre, 45,4 terawattórára (TWh) nőtt a hazai áramfelhasználás – idézi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minapi jelentése az áramrendszer egyensúlyáért felelős Mavir januárban közölt számait. Az egyidejű fogyasztási mérték, az úgynevezett rendszerterhelés szintén több alkalommal történelmi csúcsot döntött. (Sőt, a rekord januárban is kétszer megdőlt.) Az import némiképp tovább emelkedve átlag 31 százalékot tett ki. Több alkalommal előfordult, hogy a térségben nálunk állt a legmagasabb szinten az áram nagykereskedelmi ára.

Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 15:22

Megint drágább lett a tankolás, 400 forint felett a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2019.04.10. 08:03

Fotó: Népszava
A Mol Nyrt. bruttó 3 forinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán.
Az emeléssel a benzin literenkénti átlagára 395 forintra, a gázolajé 401 forintra nőtt. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin ára bruttó 6 forinttal, a gázolajé pedig 4 forinttal nőtt. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint. 

Drámai húsáremelkedésre készülhetünk

Publikálás dátuma
2019.04.10. 07:30

Fotó: Népszava
Elkerülhetetlen az áremelés sertéshús és húskészítmények körében, miután jelentősen drágult az alapanyag és az előállítás költségei is nőttek - derült ki a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) húsvét előtti sajtótájékoztatóján. Hátrányosan érinti a hazai feldolgozókat, hogy majd’ egyharmadával emelkedett az unióban sertéshús, itthon az élősertések ára, a bérek több mint 10 százalékkal nőnek, és a csomagolóanyagok költségei is 10 százalékkal lesznek magasabbak a 2018-asnál. Ez a feldolgozóipar termelési költségeiben óhatatlanul megjelenik, s fogyasztói árak is jelentős mértékben följebb kúsznak majd. Nagy kérdés, hogy a feldolgozók milyen mértékben tudják elismertetni a költségnövekedésüket a kereskedelemmel, hiszen óriási a verseny, a magyar fogyasztó pedig nagyon árérzékeny. A húsok, húskészítmények drágulásának mértékéről Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de nem cáfolta, hogy az áremelés elkerülhetetlen. Ezzel az 5 százalékos kedvezményes áfa jelentette fogyasztói árcsökkenés amúgy is egyre inkább láthatatlanná váló hatása – legalábbis egy időre – a múlté lesz. A sertéshúsárak emelkedésében nagy szerepet játszott, hogy a világ termelésének nagyjából felét adó Kínában is megjelent a sertéspestis és jelentős számú jószágot kényszerűségből levágtak. A hatalmas ázsiai ország amiatt elszívja a sertéshúst és -készítményeket a piacokról. Arra is volt példa, hogy német feldolgozók Magyarországon próbáltak alapanyagot vásárolni, ami azért megdöbbentő, mert Németországban évi 60 millió sertést vágnak a hazai 4,7 millióval szemben. A hazai sertésállomány évek óta nem csökken és idén is stagnálni látszik a tavalyi 2,8 milliós állatlétszám. Már ez is eredmény- fogalmazott Éder Tamás. A sertéshúsra, majd a tőkehúsra bevezetett kedvezményes áfa viszont az ágazatban a feketepiac arányát a korábbi nagyjából 25-30 százalékról minimálisra szorította le. Az elmúlt 3-4 évben, évi 1 millióval több sertést vágtak le legálisan. Éder lapunknak megjegyezte, továbbra sem tettek le arról, hogy a teljes termékpályára kiterjesszék az 5 százalékos áfát. Az ágazat azt reméli, hogy a következő áfacsökkentési körben a húskészítmények is benne lesznek. Az ÉFOSZ elnöke a Népszavának elmondta,: miközben az élősertés behozatal csökkent, a sertéshúsimport a 2017-es 150 ezer tonnáról tavaly 170 ezer tonnára nőtt. A legnagyobb sertéstartó Németországból is jelentős mennyiség érkezik, s az ottani árak, valamint a szállítási költségek emelik a feldolgozók alapanyagköltségét. Ráadásul a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása után 2018 volt az első teljes év, amikor érvényesültek a a készítmények összetételére, megnevezésére vonatkozó szigorítások, s a minőségi termékekben a magasabb hústartalom előírása is növelte a költségeket. A sertéspestis tavalyi megjelenését követően több távol-keleti ország embargót vezetett be a magyar kivitelre is. Ennek a fontos piacnak az elvesztése 8,6 százalékos exportcsökkenést okozott. Igaz, az utolsó negyedévben az új piacoknak, mint a környező uniós országoknak, illetve néhány távol-keleti partnernek köszönhetően, amelyek feloldották az import tilalmat, az előző évi szintre emelkedett a kivitel. A mennyiség terv ugyan teljesült, de a korábbinál nyomottabb áron tudták a hazai feldolgozók értékesíteni a termékeiket. A centralizáció elkerülhetetlen a versenyképesség javításához a húsiparban is, hiszen a hazai vágóhidak és feldolgozóüzemek jelenleg a régióban a legdrágábban állítják elő a termékeiket - hangzott el a tájékoztatón. A készítményekkel, vagy azokkal is foglalkozó vállalkozások minimális nyereséggel, stagnáló bevételekkel számolhatnak idén. A csak vágásra és értékesítésre specializálódott cégek viszont szinte biztosan veszteséggel számolhatnak, mivel a vágás Európában mindenhol koncentrálódik. A készítmények gyártása viszont a márkázott, speciális, helyi ízeket tartalmazó termékek miatt, a kisebb méret és magasabb költségek mellett is lehet nyereséges – mondta lapunknak Éder Tamás. 
Szerző