MNB: csak öt bank maradhat

Publikálás dátuma
2019.04.11. 17:30
Fotó: Népszava
Túl sokan vannak, nem elég hatékonyak a magyarországi bankok és túlságosan drágák termékeik – ostorozta a felügyelete alá tartozó szektort a jegybank alelnöke.
Csúcsévet zárt tavaly a hazai bankszektor, ám nem lehet megpihenni, rengeteg feladat áll még a szféra előtt. Magyarország jelentősen „túlbankosodott”, ami a hatékonyságot is rontja – jelentette ki Nagy Márton, az MNB alelnöke a Hitelezés 2019 című konferencián. Mint mondta: Magyarországon ezer bankfiókra 13,2 százalék, ezer alkalmazottra pedig 0,8 százalék GDP-arányos hitel jut, miközben Szlovákiában 48,2 illetve 3,1 százalék az arány. Nagy Márton szerint ezért a bankfiókok számát csökkenteni kell, vagy átalakítani funkciójukat. Hosszú távon pedig elég, ha csak öt univerzális nagybank marad. Ez esetben 10-20 százalékkal is javulhatna a hatékonyság, azaz a költség/mérlegfőösszeg arány. (Pár hete Matolcsy György is kijelentette: a magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni.) Ez azonban magától nem fog végbemenni. Az elmúlt években számos tranzakció történt a szektorban, ami azonban lényegi változást – a takarékszövetkezeti integráció kivételével – nem hozott a bankrendszer konszolidációjában, hiszen újabb és újabb szereplők léptek be a piacra - folytatta az alelnök. A bankrendszer másik nagy kihívásának nevezte a digitalizációt, mivel nemzetközi összehasonlításban ebben  rosszul állunk. Még a nagybankok rendszereinek 46 százaléka is elavult komponenseket tartalmaz, így nehéz lesz azokhoz az új fintech megoldásokat hozzákapcsolni. Nagy Márton azt is kifogásolta, hogy Magyarországon a banki szolgáltatások ára még mindig nagyon magas és sok a drága termék. Amíg a hatékonyság nem javul, addig ez szerinte így is marad. A lakossági pénzforgalom költsége még a tranzakciós illetéktől megtisztítva is nagy; az értékpapírszámlák megnyitása és kezelése jövedelemarányosan is drága. Sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása is: ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog, miközben számos európai országban csupán 0,5 százalék, és vannak országok, ahol ez teljesen ingyenes. A meglévő lakossági hitelállomány 60 százaléka eközben még mindig változó kamatozású (azaz kockázatosabb, hiszen egy változó kamatkörnyezetben könnyen megugorhatnak a törlesztőrészletek). A jegybank célja, hogy a nem fix hitelek aránya hosszútávon 10-15 százalék körüli szintre süllyedjen, de ehhez kell a lakosság belátása is – fogalmazott Nagy Márton. A bankok hamarosan tájékoztató levelet küldenek ügyfeleiknek arról, milyen feltételek mentén lehet egy változó kamatozású hitelt rögzítettre váltani. Ezt a lehetőséget pedig minden évben fel fogják ajánlani. 
Nagy Márton
Fotó: Népszava
Nagy Márton a fenntartható gazdasági növekedés támogatására szólította fel a bankrendszert, amihez szerinte a hosszú távú hitelállomány évi 12-14 százalékos növelése szükséges. A Portfolio konferenciáján a hazai bankvezérek is reagáltak az elhangzottakra. Egyetértettek abban, hogy a hitelezés az elkövetkező években még bővülni fog mind a vállalati, mind a lakossági szektorban. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese azzal is egyetértett, hogy valószínűleg tényleg öt-hat magyar nagybank marad majd. Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: egészségesebb lenne, ha egy magyarországi döntési-központú nagyobb bank jöhetne létre. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója kijelentette: a CIB univerzális nagybankként képzeli el a jövőjét továbbra is. Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója pedig arról beszélt: ők folyamatosan konszolidálnak, és a végén csak egy maradhat, „mint a Hegylakó című filmben”. A Budapest Bank esetleges megvásárlásáról elmondta: van egy kormányzati akarat, ha ez komolyra fordul, ők is tudnak róla beszélni. „Inkább vadászok szeretünk lenni” – tette még hozzá. A Budapest Bankra egyébként a legfrissebb hírek szerint a Raiffeisen Bank is kész ajánlatot tenni – ezt a Raiffeisen International sajtófőnöke, Ingrid Krenn-Ditz is megerősítette a Világgazdaságnak. Mint mondta: a Raiffeisen Magyarországon a lakossági és a kis- és középvállalati üzletágban, s elsősorban a hitelezési oldalon igyekszik bővülni, ebbe jól beleillene a Budapest Bank eddigi stratégiája. Kemenztey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese ezzel kapcsolatban a konferencián azt mondta: fontos, hogy „transzparens és korrekt módon” történjen meg a Budapest Bank tulajdonosváltása. Tóth Viktor, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet kelendőségét firtató kérdésre úgy reagált: nagyon erős tulajdonosi szemlélettel vezetett bank az övék, nem futottak bele eddig nagy kockázatokba és a terveiket rendszeresen sikerül felülteljesíteniük.

Családbarát bankolást szeretne az MNB

 A reptereken előreengedik a kisgyerekes családokat, a bankfiókokban viszont nem – rótta fel a pénzintézeteknek Nagy Márton. A jegybank alelnöke azt szeretné, ha ez a gyakorlat megváltozna, és emellett játszósarkokat is kialakítanának a bankfiókokban. Azt is javasolta: dolgozzanak ki külön banki konstrukciókat, számla-ajánlatokat a gyerekes családoknak. Szerinte ez nem csak szemlélet, hanem üzlet kérdése is, hiszen ha így tesznek, később a gyerekek is náluk fognak bankolni.    

Szerző
Témák
Bank MNB konferencia
Frissítve: 2019.04.11. 17:45

A becsült árnál négymilliárddal többért dolgozhatnak Mészárosék

Publikálás dátuma
2019.04.11. 13:05

Fotó: Népszava
Hatmilliárd helyett csaknem tízmilliárdért építhetnek hulladékkezelő művet.
A Mészáros és Mészáros Kft. meg a West Hungária Bau Kft. nyerte el a megbízást a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megépítésére – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 444.hu. A beruházás eredetileg becsült ára 6 milliárd forint volt, ezt sikerült feltornászni 4 milliárddal többre, (áfa nélkül) 9,97 milliárd forintra.
Szerző

321,49 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:55
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 321,49 forinton állt az euró a szerda esti 321,41 forint után. A svájci frank jegyzése 284,64 forintról 284,43 forintra, a dolláré pedig 285,34 forintról 285,13 forintra módosult. Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1267 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1275 dollárt ért az euró.
Szerző
Témák
forint euró dollár