A kudarc után Izrael újabb holdszondát épít

Publikálás dátuma
2019.04.15. 09:09

Fotó: JACK GUEZ / AFP
Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz - jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember.
"Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót"

- nyilatkozta az első űrszondaépítési programot 40 millió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.
A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A Beresit héberül a Biblia első, Teremtés című könyvének, vagyis a Genezisnek a héber neve.
A csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Röviddel később azonban végleg eltűntek a jelei, a meghibásodás okát még keresik.

Hibás műszer okozhatta

Az űrszonda állását mérő eszköz meghibásodása és az ezt követő láncreakció okozhatta a zuhanást - mondta Pacher Tibor Tamás egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. A Puli Space Projekt vezetője szerint a műhold hajtóművének leállása miatt csapódott a Hold felszínébe a szonda.

Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap közölte, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta. 
Eddig három országnak sikerült landolni a Holdon: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak és Kínának. Izrael lehet a negyedik ország, amely képes végrehajtani a küldetést, ráadásul jelentősen kisebb összegből, ugyanis a Beresit mindössze százmillió dollárba került, amit túlnyomó részben magánemberek adtak össze, és ami töredéke a nagyhatalmak űrprogramokra költött összegeinek.
Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 09:22

Nem az agyból, hanem a gyomorból indul a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.04.13. 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A belekben kezdődik a Parkinson-kór kialakulása, innen terjed át az agyra – igazolta egy friss kutatás.
Az, hogy a Parkinson-kór és a különböző emésztőrendszeri problémák, például a székrekedés kialakulása között összefüggés van, nem újdonság, de egy újabb kutatás azt is bebizonyította, hogy a betegség nem az agyban, hanem a bélrendszerben kezdődik – írta a ScienceAlert alapján nemrégiben a Dívány.
A svédországi Karolinska Intézet munkatársai által nemrégiben publikált kutatás egyik tudósa, Bojing Liu epidemiológus szerint minél jobban megértjük, mi a kapcsolat a vastagbelünk és az agyunk között, annál sikeresebben harcolhatunk a Parkinson-kór ellen. A betegség egyes tünetei, például a székrekedés, akár évtizedekkel korábban is jelentkezhetnek, ami egyértelműen arra mutat, hogy „odalent” kezdődnek a gondok.
A kutatók negyven év orvosi statisztikáit böngészték át, amelyek alapján több mint kilencezer vagotómián - a gyomorfekély kezelése érdekében elmetszik az emésztőrendszert és az agyat összekapcsoló bolygóideget - , átesett páciens adatait hasonlították össze majdnem négyszázezer egészséges ember leleteivel. 
Az első, felületesebb vizsgálatban a kutatók nem találtak különösebb eltérést a két csoport esetében a Parkinson-kór kialakulásának arányát tekintve, de miután azt is figyelembe vették, hogy a kérdéses kilencezer személy közül hány esetben végeztek teljes vagotómiát, és hány esetben történt csupán részleges műtét, rögtön kiütköztek a lényeges különbségek. Kiderült ugyanis, azon pácienseknél, akiknek bolygóidegét teljes egészében átmetszették, mindössze kilenc esetben jelentkeztek a Parkinson-kór tünetei a műtétet követő öt éven belül, míg azoknál, akiken csak részleges vagotómiát hajtottak végre, hatvan személy esetében diagnosztizálták a betegséget.
A Parkinson-kór kialakulásának oka az agyi idegsejtek elhalása, amelynek következtében kézremegés, izommerevség és lassult mozgás jelentkezik. Azt azonban még nem tudni, hogy ez a folyamat hol és hogyan kezdődik. A kutatás szerint a vastagbél fehérjéinek meghibásodása indítja el a folyamatot, amely a bolygóidegen keresztül fokozatosan, sejtről sejtre terjed az agyba. Ezt a feltételezést több, hasonló vizsgálat is igazolja. Három évvel ezelőtt például amerikai tudósok egereken végzett vizsgálatokkal mutattak ki összefüggéseket a bélflóra egészsége és a Parkinson-kór kialakulása között, míg egy évvel később, szintén az Egyesült Államokban, emberi páciensek esetében is hasonló következtetéseket vontak le kutatók.
A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei megfelelő kezeléssel kordában tarthatók.

Egyre gyorsabban terjed

Egy másik kutatás szerint, amelyről szintén a Dívány írt, a társadalom fokozatos öregedésével a Parkinson-kór elterjedése. A statisztikák szerint világszerte jelenleg mintegy 6,1 millió diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Az előrejelzések szerint a társadalom fokozatos elöregedésének következtében húsz év múlva már 12 millió körül lehet az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
Szerző
Témák
Parkinson-kór

Megfejthették honnan származnak a Tejútrendszer barna törpéi

Publikálás dátuma
2019.04.12. 10:10
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Új irányt vehet a Tejútrendszer mintegy 100 milliárd barna törpéjének fejlődése, miután a Heidelbergi Egyetem csillagászai felfedezték, honnan eredhetnek.
A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók, két nagyon különböző csillagászati objektum közötti átmenetet képviselik. A kutatók eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre. 
Felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók. A tudósok eredményeikről az Astronomy & Astrophysics című szaklapban számoltak be. 
A barna törpék vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Legalább 13-szor nagyobb tömegűek, mint a Jupiter, ez a tömeg elegendő ahhoz, hogy legalább ideiglenesen energiát generáljon a magban magfúzió révén. Ugyanakkor ez nem elég nagy tömeg ahhoz, hogy lángra lobbantsa a magban lévő hidrogént, ebből kifolyólag nincs saját fénye. A csillagászok helyüket hő alapján tudják meghatározni, amelyet a kialakulásuk után továbbra is sugároznak magukból. 
A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe "lakik" a Tejútrendszerben. 
A Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának munkatársai Andreas Quirrenbach vezetésével elemezték a Nu Ophiuchi radiális sebességének változásait. Amerikai és japán teleszkópok segítségével 11 éven át figyelték a csillag radiális sebességét. A csillag tömege 2,5-szer nagyobb, mint a Napé és a Földtől mintegy 150 fényévnyi távolságra található a Kígyótartó csillagképben. 
A heidelbergi kutatócsoport az adatokban észrevett egy mintázatot, hasonlót ahhoz, amelyet keringő bolygók vagy kettős csillagok esetén lehet észlelni. Az adatok alapján megállapították, hogy a Nu Ophiuchi körül két barna törpe kering, amelyek keringési periódusa 530, illetve 3185 nap. A közelebbi barna törpe tehát hatszor megkerüli a csillagot, mialatt a távolabbi barna törpe csak egyszer - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. 
A felfedezés teljesen új fényt vet a barna törpék fejlődésére. A 6:1-hez együttható miatt jóval valószínűbb az a forgatókönyv, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben. Csak az előbbi esetben tud az újonnan kialakult barna törpe keringése ráállni egy stabil pályára az évmilliók során - fejtette ki Quirrenbach. Erre utal a Nu Ophiuchi rendszerének elemzése. Ez a szuperplanetáris rendszer az első olyan, amely határozottan azt az elképzelést erősíti, miszerint a barna törpék a protoplanetáris lemezben formálódnak - emelte ki Quirrenbach.
Szerző
Témák
Tejútrendszer
Frissítve: 2019.04.12. 10:27