A kudarc után Izrael újabb holdszondát épít

Publikálás dátuma
2019.04.15 09:09

Fotó: AFP/ JACK GUEZ
Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz - jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember.
"Eljutunk a Holdra, és kitűzzük rajta az izraeli zászlót"
- nyilatkozta az első űrszondaépítési programot 40 millió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.
A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A Beresit héberül a Biblia első, Teremtés című könyvének, vagyis a Genezisnek a héber neve.
A csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Röviddel később azonban végleg eltűntek a jelei, a meghibásodás okát még keresik.

Hibás műszer okozhatta

Az űrszonda állását mérő eszköz meghibásodása és az ezt követő láncreakció okozhatta a zuhanást - mondta Pacher Tibor Tamás egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. A Puli Space Projekt vezetője szerint a műhold hajtóművének leállása miatt csapódott a Hold felszínébe a szonda.

Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap közölte, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta. 
Eddig három országnak sikerült landolni a Holdon: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak és Kínának. Izrael lehet a negyedik ország, amely képes végrehajtani a küldetést, ráadásul jelentősen kisebb összegből, ugyanis a Beresit mindössze százmillió dollárba került, amit túlnyomó részben magánemberek adtak össze, és ami töredéke a nagyhatalmak űrprogramokra költött összegeinek.
Szerző
Frissítve: 2019.04.15 09:22

Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/ Alberto Ghizzi Panizza
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”
– mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Frissítve: 2019.04.18 18:18

A késői vacsora és a reggeli kihagyása nehezíti a szívroham utáni felépülést

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18

Fotó: Shutterstock
A megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a szívroham utáni felépülési esélyek javításának.
A késői vacsora és a reggeli kihagyása négy-ötszörösére növeli a halál, egy újabb szívroham vagy az angina pectorisnak nevezett mellkasi fájdalom esélyét a szívinfarktuson átesett embereknél a kórház elhagyását követő 30 napban - állapították meg a szakemberek a European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban. A kutatás elsőként vizsgálta ennek a két egészségtelen táplálkozási szokásnak a hatását akut koronária szindrómával (ACS) küzdő pácienseknél - írja az Eurekalert tudományos hírportál. A vizsgálat 113 ember bevonásával készült. Az átlagosan 60 éves alanyok 73 százaléka férfi volt. A résztvevők 58 százalékára a reggeli kihagyása, 51 százalékára a késői vacsora volt jellemző, és 41 százalékuknál mindkét rossz szokás megfigyelhető volt.
A tanulmány készítői a reggelit kihagyók csoportjába sorolták azokat, akik legalább heti háromszor nem ettek semmit ebéd előtt, leszámítva például a kávét és a vizet. A késői vacsorázók csoportjába pedig azok tartoztak, akik hetente legalább háromszor a lefekvést megelőző két órában ettek.
A brazíliai Sao Pauló-i Állami Egyetem munkatársa, Marcos Minicucci megjegyezte, hogy a késői vacsora nem feltétlenül jelent késő éjszakai étkezést, noha ennek a csoportnak csaknem az összes tagjára ez volt jellemző. Minicucci rámutatott továbbá, hogy a megfelelő táplálkozás viszonylag olcsó és egyszerű módja a felépülési esélyek javításának. "Azt mondják, hogy reggelizz úgy, mint egy király" - jegyezte meg a szakember, hozzátéve, hogy egy jó reggeli általában valamilyen tejtermékből (zsírszegény vagy alacsony zsírtartalmú tej, joghurt és sajt), szénhidrátból (teljes kiőrlésű kenyér) és gyümölcsből áll. A reggelinek kellene kitennie a napi teljes kalóriabevitel 15-35 százalékát.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik kihagyják a reggelit és későn vacsoráznak, nagyobb valószínűséggel élnek olyan egyéb egészségtelen szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:18