- nyilatkozta az első űrszondaépítési programot 40 millió dollárral (több mint 11 milliárd forinttal) támogató Kahn vasárnap, alig két nappal az első próbálkozás kudarca után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.
A Beresit eredetileg a zászló elhelyezése mellett az égitest mágneses mezejét is mérte volna, és egy kapszulában Izrael számára fontos tárgyakat vitt volna a Holdra. A Beresit héberül a Biblia első, Teremtés című könyvének, vagyis a Genezisnek a héber neve.
A csütörtök esti leszállási művelet során a Holdtól 14 kilométerre a Beresit hajtóműve váratlanul kikapcsolt, a holdszonda kapcsolata először megszakadt, majd ismét helyreállt a földi irányítással. Röviddel később azonban végleg eltűntek a jelei, a meghibásodás okát még keresik.
Az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár vasárnap közölte, hogy ismét együttműködik az újabb űrprogramban a SpaceIL nevű magánvállalkozással, amely Izrael első holdszondáját finanszírozta.
Eddig három országnak sikerült landolni a Holdon: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak és Kínának. Izrael lehet a negyedik ország, amely képes végrehajtani a küldetést, ráadásul jelentősen kisebb összegből, ugyanis a Beresit mindössze százmillió dollárba került, amit túlnyomó részben magánemberek adtak össze, és ami töredéke a nagyhatalmak űrprogramokra költött összegeinek.
