Akit nem üldöznek el, azt kirúgják: van kormányhivatal, ahonnan már vezetőstül hiányzik egy teljes osztály

Publikálás dátuma
2019.04.15. 10:00

Fotó: Népszava
A felmondási hullám közepette a kormány titkos határozatban tovább csökkentette az érdemi munkát végző köztisztviselők létszámkeretét.
A lakástámogatási osztályok kiüresedése miatt van megye, ahol válságértekezletet hívtak össze, máshol a gyámügyi és egyéb, életet közvetlenül érintő hivatali ügyintézés lehetetlenül el a durvuló felmondási hullám miatt, írja az index.hu. A portál tucatnyi olvasói levél nyomán jelenti ki, az akár 12 órás napi munkaidő és az alacsony bérek csak a jéghegy csúcsát képezik, a kiszolgáltatottság miatt egyre nő a felmondási hullám. A levelek szerint sok helyen annyira kevesen maradtak, hogy az már az érdemi munkavégzést is lehetetlenné teszi, ennek ellenére azt közölték velük:

a kormányhivatalokban és központi államigazgatási szerveknél nem tervezik a kiesők pótlását.

Márciusban 2500-an mondtak fel, mert nem fogadták el azt a jogszabályváltozást, ami a köztisztviselőknek hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. Újabb, sőt, talán még súlyosabb káoszt vetít előre, hogy mindeközben újabb leépítés várható. Ezzel kapcsolatban írt a 24.hu is pénteken, felidézve: mindez onnan derült ki, hogy Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke már felszólalt az ellen, hogy a 2019. március 21. reggelre bejelentett számokkal

újabb 2477 fővel próbálják csökkenteni a területi igazgatáshoz tartozó állományt; titokban, előzetes egyeztetés nélkül.

A létszámkeret-csökkentés a portál szakmai forrásai szerint sok helyen egyébként is betöltetlen álláshelyeket érint, de van ahol a munkaerőhiány ellenére is elbocsátásokat eredményez. A helyzet súlyosságát Budapest Főváros Kormányhivatalának esetével szemléltetik: annyian mondtak fel, hogy van olyan osztály, ahonnan mindenki elmegy, vezetőstül. Máshol összesen ketten maradnak a 20-ból. Boros Péterné szakszervezeti vezető szerint a fővároson kívül még sokkal rosszabb a helyzet, biztos tehát hogy az állampolgárok érzékelik az ügyintézés akadályokba ütközését, lassulását, sőt esetenként ellehetetlenülését.
Szerző

Orbán EP-kampánya a szélsőjobbos terroristák összeesküvés-elméleteire épül

Publikálás dátuma
2019.04.15. 09:56

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Spiegel foglalkozik a Fidesz hazugságaival, csúsztatásaival és ferdítéseivel.
Az egyik legbefolyásosabb német lap, a Spiegel cikke szerint Orbán Viktor ugyan azt ígérte, hogy nem fog többet az EP-választás kampányában EU-ellenes szólamokkal élni, most mégis ezt teszi, ráadásul összeesküvés-elméletekből merítve - írja a Spiegel cikkét szemléző 444. A lap úgy foglalja össze Orbán állításait, hogy itt hamarosan iszlamista migránstömegek fognak beáramlani mindenhova, akik az EU nagykövetségeink kaptak "migránsvízumokat", illetve mellé név nélküli "migráns bankkártyákat", és őket az EU szocialista bizottsága terelte ide, amely diszkriminatív a keresztényekkel szemben, és népességcserét akar. A Spiegel szerint ez olyan típusú összeesküvés-elmélet, melyet eddig szélsőjobboldaliaktól lehetett hallani, és hasonló mondatokat olyan szélsőjobbos terroristák szövegeiben lehetett olvasni, mint Brenton Tarrant vagy Anders Breivik. A Spiegel említi Orbán hétpontos "tervét" a migráicó megállítására, és mint írják, az egyes pontok vagy hamisak vagy szinte a felismerhetetlenségig ki vannak forgatva.Még arra is szántak energiát, hogy egyesével megmutassák, hol csúsznak el Orbán Viktor szavai a valósághoz képest. Például, az összes határvédelmi és menekültügyi kérdés kezelése a tagállamok kezében van, és az EU-ban nincs közös fellépési lehetőség. A névtelen migránskártyákra utalt összegek sztorija régóta kering szélsőjobboldali oldalakon, de közben lehet tudni, hogy ezt a programot Görögországban vezették be, egyáltalán nem igaz, hogy név nélkül működnének a kártyák, melyeket nem is lehet az országon kívül használni, és az oda érkező menekültek helyzetének segítésére szolgált. És így tovább: például az EU-ban tiltva a vallás alapú diszkrimináció, és mint a lap cikkéből sejteni lehet, nem gondolják, hogy az EU-ban bárki diszkriminálni tervezne a keresztényekkel szemben. A cikk kitér arra is, hogy a pontokkal kapcsolatban megkeresték a magyar kormányt, részletes tájékoztatást kérve, mire Kovács Zoltán válaszolt, kifogásolva, hogy a nyugati média kilenc éve dezinformációs kampányt folytat Magyarország ellen.
Szerző

Egy éve letették az alapkövet, azóta sem épül a kilométerenként 3,16 milliárdos M30-as autópálya

Publikálás dátuma
2019.04.15. 08:43

Fotó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon.
Mások mellett két fideszes parlamenti képviselőt és az – azóta már a MÁV-ot irányító – Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt is felvonultatta az M30-as autópálya alapkövének ünnepélyes letétele tavaly márciusban - ám azóta egy kapavágás nem történt a méregdrága építkezésen, írja a G7.hu. 13 hónappal később mindössze a leendő nyomvonal egyik szakaszán zajlik némi előkészítő földmunka.
A várt közösségi hozzájárulás alapján egyébként jelenleg az 56,5 kilométer hosszú M30-as a legnagyobb uniós társfinanszírozással megvalósuló beruházás Magyarországon. Igaz, erre még az EU-nak is rá kell bólintania, de az országok közötti átjárhatóságot segítő projektek esetében ezzel nem szokott gond lenni.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely még tavaly azt mondta, hogy többek közt olyan szempontokból vizsgálják felül a beruházást, hogy melyek a valós és indokolt költségek. Ez alapján a portál szerint még azt sem lehetett kizárni, hogy az M30-as az M4-es Szolnokot elkerülő, az Orbán-Simicska háború kapcsán elkaszált szakaszának sorsára jut, bár valószínűbb, hogy csak átmeneti pénzzavarba került a kormány az uniós támogatások akadozó brüsszeli kifizetése miatt. A megkeresésekre sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium, sem Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem reagált. Az év második felében sok százmilliárd forintot utalt át az Európai Bizottság, az autópálya-építések felülvizsgálatának pedig nem lett semmilyen látható eredménye.
Az első, nagyjából 10 kilométeres szakaszt egyébként a Strabag építi majd Miskolc és Szikszó között. Az utóbbitól Encsig tartó 24 kilométert a Colas építheti meg, az innen Tornyosnémetiig vezető 22 kilométert pedig a Duna Aszfalt és a Hódút konzorciuma. Az M30-as összköltsége nettó 179 milliárd forint, egy kilométerre vetítve 3,16. Az átadási határideje 2021. augusztus.
Frissítés: a NIF az alábbiakat közölte:  "Az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti projekt kapcsán közöltekkel szemben a kivitelezés az alapkőletétel után megkezdődött, a beruházás az eredeti ütemezésnek megfelelően halad. A munkaterületen jelenleg régészeti, terület-előkészítési munkák és közműkiváltások zajlanak. A vállalkozók több épületet elbontottak, megnyíltak a bányák, célkitermelők. Folyamatos a szállítóutak építése, egyes szakaszokon megkezdődtek az előkészítő földmunkák, a töltésanyag depóniák kialakítása és a nagytömegű anyagbeszállítás. A kivitelező által készített kiviteli terv egyes részeit már elfogadták, a továbbiak véglegesítése van folyamatban, ezt követheti majd a látványosabb munkavégzés."
Szerző
Témák
autópálya M30
Frissítve: 2019.04.16. 12:32