EP-ajánlás: majdnem mindenki kész

Publikálás dátuma
2019.04.16. 08:15
A DK a vasárnapi kampánynyitó rendezvényén jelentette be: a szükséges 20 ezernél sokkal több, 50 472 aláírást gyűjtöttek
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ma adja le az MSZP-Párbeszéd az európai uniós választáshoz szükséges ajánlásait – értesült a Népszava. Ahhoz, hogy egy pártot nyilvántartásba vegyen a Nemzeti Választási Iroda (NVI) minimum húszezer szignóra van szükség. Tóth Bertalan pártelnök korábban jelezte, hogy ennek a duplájánál adják le az íveket, úgy tudjuk, ez már most is megvan. A szocialisták úgy számolnak, 50 és 60 ezer között lesz a végső szám. Az NVI hétfő estig a kormánypárton kívül a Jobbikot, a Momentumot és a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalmat vette nyilvántartásba. A DK a vasárnapi kampánynyitó rendezvényén jelentette be, hogy aktivistáik a szükséges 20 ezernél sokkal több, 50472 aláírást szedtek össze. Rónai Sándor szóvivőtől, a párt listájának harmadik helyezettjétől megtudtuk, az íveket csütörtökön tervezik leadni. Az LMP-től megkerestük Kanász-Nagy Mátét, a párt titkárát, hogy megtudjuk, mikor tervezik leadni a szignókat. Ő azonban csak annyit közölt: „Jobban állunk, mint legutóbb.” A sajtóosztály válaszában pedig annyit írt, hogy még nincs összesítésük, folyamatosan és gördülékenyen gyűjtenek.
Szerző

Késhet a CEU bécsi nyitása, Budapesten kezdhetnek az új hallgatók

Publikálás dátuma
2019.04.16. 08:05
Bécsi látványterv
Fotó: Central European University
Anyagilag is nehéz helyzetbe került az egyetem a magyar kormánynak hála, a költözés több tízmilliárd forintnyi összeget emészt fel.
Bécsben már jó ideje zajlik is a CEU Vienna új kampuszának kiépítése, és hónapok óta folyamatban vannak az egyetem költözéséhez szükséges hatósági eljárások is. A kényszerköltözés menetrendje szerint Bécsben szeptemberre be kellene indulnia az oktatásnak. A 24.hu információja szerint azonban ez nem fog összejönni:
a feszes határidőket nem tudják tartani, mert az akkreditációs ügyeket Ausztriában lassabb megoldani, mint ahogy arra a kedvező politikai fogadtatás után számítottak az egyetem vezetői.

A CEU akkreditációja nélkül pedig a diákvízumok rendezése sem oldható meg - ami nem csekélység egy olyan egyetem esetében, mely hallgatói a világ száznál több országából kerülnek ki. A CEU kérdésre tagadta, hogy a hivatalos eljárások bonyolítása nehézségekbe ütközött volna Ausztriában. A sajtóosztály szerint „a hatóságok rendkívül segítőkészek” voltak. A 24.hu azonban úgy tudja, a CEU vezetői már hetekkel ezelőtt határoztak arról, hogy az új hallgatók nem Ausztriában kezdik meg a tanévet. A döntés értelmében
nem a Bécsbe költöző CEU-n, hanem a Budapesten maradó Közép-európai Egyetemen kezdik szeptemberben a tanévet az intézmény frissen felvett hallgatói.

Ez azért lehetséges, mert a kormány lényegében csak a CEU amerikai akkreditációval rendelkező programjait kényszerítette külföldre a felsőoktatási törvény – sorosozással körített – módosításával. Az egyetem közleménye szerint minden esetre az amerikai akkreditációjú képzések diplomáit 2019 szeptemberétől Bécsben fogják kiadni, összhangban a magyar törvényekkel.
Az Orbán-kormánynak hála, az elmúlt időszakban jelentősen megugrottak a működési és fenntartási költségei is az egyetemnek, túllépve a fenntartható szintet - a portál forrásai szerint
2025-re több tízmilliárd forintnyi összeget emészt fel a költözés.

Az egyetem vezetése költségcsökkentési programot hirdetett, de a takarékoskodást nehezíti, hogy az osztrák árszínvonal miatt a Budapesten elfogadható ösztöndíjakat meg kellett emelni. Könnyebbséget jelent viszont a menedzsmentnek, hogy Soros György hatalmas extra támogatást ad az ausztriai letelepedési költségek fedezésére. A CEU szerint Bécs városától vagy az osztrák kormánytól nem kaptak pénzügyi támogatást.
Szerző
Témák
CEU
Frissítve: 2019.04.16. 11:04

Számvevők csapdájában: fogást keresnek az ÁSZ-on

Publikálás dátuma
2019.04.16. 07:30
Az ellenzék már többször tüntetett az Állami Számvevőszéknél a „politikai büntetések” ellen
Fotó: Draskovics Ádám
Már sokat törlesztett, de még mindig 522 millióval tartozik a Jobbik. A DK kerülő úton, a kincstár elleni perrel lép fel az Állami Számvevőszékkel szemben.
Jogászaink azt mondják, ez az egyetlen apró esély arra, hogy jogilag megfogjunk valamit az Állami Számvevőszék kontra ellenzéki pártok történetben – ezzel indokolta lapunknak Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója azt, hogy miért perelték be a Magyar Államkincstárt. A pártok támogatását ugyanis az államkincstár folyósítja, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) eljárása nyomán ebből vonják le a büntetés összegét. Az ÁSZ döntése ellen – hangsúlyozta Sebián-Petrovszki – Magyarországon nem lehet jogorvoslattal élni. Az Állami Számvevőszék nem vesz részt a Demokratikus Koalíció választási kampányában – reagált az ÁSZ, és azt is leszögezte: a szervezet nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen „büntetést”, vagy „bírságot”. – Ismerjük az ÁSZ védekezését, döntéseiket nem indokolják – mondta erre Sebián-Petrovszki. A pártigazgató példának a tavalyi esetüket hozza fel, amikor az ÁSZ azért „büntette” őket, mert állítása szerint a piaci ár alatt béreltek irodát. Csak éppen a DK a mai napig nem tudja, hogy az országszerte bérelt több mint negyven irodája közül melyikre gondolt az ÁSZ. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója egyetértett kollégájával, szerinte az ÁSZ a Fidesszel a háta mögött „nyomorgatja” az ellenzéki pártokat. Korábban a számvevőszék a Párbeszéd állami támogatásának felfüggesztetését kezdeményezte. A párbeszédesek három hete minden dokumentumot leadtak, most azt várják, hogy a számvevőszék megvizsgálja ezeket. Addig viszont visszatartják a támogatásunkat – kifogásolta Kocsis-Cake Olivio, aki szerint az EP-kampányban akkor is komoly hátrányba kerültek, ha majd újra kapnak állami pénzt. Messze a legnagyobb összegre – tiltott párttámogatásra hivatkozva – a Jobbikot büntette meg az ÁSZ, először még a tavalyi parlamenti választás előtt, összesen mintegy 662 millió forintra. Második körben aztán 272 milliós veszteséggel járt a Jobbik számára a számvevőszéki eljárás. Ahogyan arról többször írtunk: az említett összegek felét vissza kell fizetni, másik felét a Magyar Államkincstár levonja a párt állami támogatásából. A Jobbik alaptalannak tartja az ÁSZ megállapításait, és nemzetközi fórumhoz fordult jogorvoslatért. A 662 milliós ÁSZ-bírságból az államkincstár már visszatartott 331 milliót három negyedéven keresztül. A másik feléből háromhavi részlet elment a Jobbiktól a NAV-hoz, ami mintegy 45 millió forint volt – tájékoztatta lapunknak Szabó Gábor pártigazgató. Így a 662 millió forintos büntetésből 331 millió plusz 45 millió forinttal csökkent a Jobbik tartozása: maradt 286 millió. „A második ÁSZ-bírságból az államkincstár által visszatartandó 136 millióra kaptunk részletfizetést, az összeget négy negyedévre elosztva. Ebből az áprilisi állami támogatásból már 36 milliót le is vontak” – közölte Szabó Gábor. A második ÁSZ-bírság másik fele – az a 136 millió, amit a NAV-nak kell majd fizetni – még teljes egészében fennáll. „A NAV-tól még nem kaptuk meg a fizetési felszólítást” – tette hozzá a pártigazgató. Mindent egybevetve a Jobbik tartozása 522 millió forint. Sneider Tamás, a Jobbik elnöke korábban azt nyilatkozta a Népszavának: ha az adóhivatal nem ad részletfizetési lehetőséget az ÁSZ által kiszabott büntetések törlesztésére, akkor a párt ellen felszámolás indul. A 136 milliós büntetést ugyanis már nincs miből kifizetni, csak a részletfizetés „menthetné meg” a pártot. A Jobbik számára biztató jel, hogy az első ÁSZ-büntetés esetében a NAV lehetőséget adott a részletfizetésre. Mi várható most? Mivel az adóhatóság konkrét ügyben nem adhat tájékoztatást, általánosságban tettük fel kérdéseinket. Például azt: ha a NAV nem akceptálja a részletfizetési kérelmet, a párt vagyona viszont nem elegendő a tartozás fedezésére, akkor milyen intézkedéseket tesz, tehet az adóhatóság? Az adóhatóság egyebek mellett ezt írta válaszában: „A NAV célja a hatékony végrehajtás, az egyes végrehajtási cselekmények – indokolt mértékű, de haladéktalan – foganatosítása. A részletfizetési kérelem elbírálásakor az ügyintézési határidő 30 nap, mely indokolt esetben egyszer, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.” Ha a NAV a részletfizetési kedvezmény iránti kérelemnek nem ad helyt, akkor a tartozást a pártnak is egy összegben kell megfizetnie. Ha ez nem történik meg, a párt ellen „végrehajtást kell foganatosítani”. Az eredménytelen végrehajtást követően kezdeményezhető a párt felszámolásának elrendelése is, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

Reménykedik a Momentum

Az első negyedévi támogatást megkaptuk, innentől kezdve reménykedünk abban, hogy a továbbiakat is utalni fogják zavartalanul – mondta kérdésünkre Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja. Hajnal közölte azt is, ha az ÁSZ nem változtatta volna meg döntését, ők is az államkincstárt perelték volna, hasonlóan a DK-hoz.