Előfizetés

Így válasszunk egészséges(ebb) sonkát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.18. 16:16

Fotó: Shutterstock
Érdemes egészséges(ebb) húsvéti sonkát választani, a nitrites pácsót pedig elkerülni, mert nagy mennyiségben fogyasztva növeli a rák kialakulásának kockázatát.
2015-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) bizonyítottnak találta a kapcsolatot a feldolgozott húsfélék - szalámik, kolbászok, virslik, felvágottak, füstölt és pácolt húsok - fogyasztása és a vastagbélrák kialakulása között. Állásfoglalásuk kiadása óta 800 különböző epidemiológiai vizsgálat eredményeit összefoglalva arra a következtetésre jutottak, hogy a feldolgozott húsfélék az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba tartoznak, ahol a cigaretta, az alkohol és az azbeszt is található. Bár később ezt a kijelentést az igazgató, Cristopher Wild tompítva úgy nyilatkozott: arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy az 1-es csoportba tartozók valóban bizonyítottan okozhatnak daganatos megbetegedéseket, igaz, a húsok nem ugyanolyan mértékben. Az IARC szerint 
a rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott húsfogyasztás 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

A másik megállapításuk a vörös húsokra vonatkozott, az ide sorolt sertést, marhát, bárányt, borjút, birkát, és kecskét is valószínűsíthetően rákkeltő hatásúnak találták, ezért a 2-es csoportba sorolták.
A legtöbb tanulmány a húsfélék rákkeltő hatásáért a kálium-, illetve nátrium-nitrátot teszi felelőssé, amelyek a hús szövetei közé kerülve nitritté alakulnak. Nitrites pácsó-keverék rengeteg húskészítményben található, ettől lesz szürke helyett rózsaszínű a hús, és azért is felel, hogy pácolt íze legyen a készítménynek. Ha hőkezelve nagy mennyiségben fogyasztjuk, megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
Mindezek ellenére a magyarok a Nielsen piackutató cég adatai szerint tavaly feldolgozott húsra költöttek a legtöbbet, a sonka, a szalámi és a virsli iránt még nőtt is a kereslet. Ez azért is elgondolkodtató, mert Magyarországon nők és férfiak körében is az egyik vezető daganatos megbetegedés éppen a végbél- és vastagbélrák.

Milyen a jó sonka

A Magyar Élelmiszerkönyv szabályzata szerint a húsvéti sonka is külön kategória, ami lehet nyers, hőkezelt és a parasztsonka is. Létezik nyers, hőkezelt, valamint formában vagy bélben hőkezelt sonka. Külön alcsoportba tartozik a parasztsonka, amelyet a hagyományos eljárás szerint száraz sózás után hónapokig érlelnek, majd hidegen füstölnek. 2017-ben több módosítás is történt a szabályzatban, például csökkentették a maximális sótartalmat, de érdemes alaposan megnézni, milyet vásárolunk - írta a Tudatos Vásárló
A jó sonka onnan is felismerhető, hogy sokkal keményebb, mint a gyorsabban érlelt változatok. Vannak úgynevezett közepes érlelésű, gyors pácolással készült, nyers vagy főtt sonkák is. A gyorsérlelésűek húsába nagy mennyiségű páclét juttatnak, és csak néhány napig érlelik. A címkét elolvasva kiderül, milyen eljárással, hagyományos vagy gyorspácolással készült, füstölt vagy csak füstölt ízű-e a termék. Az ilyen, ráadásul gyorspácolt terméket jobb elfelejteni. A nitrites pácsóval kezelt sonkákat az élénk rózsaszín hússzín mellett arról lehet felismerni, hogy ezek általában főtt, előre fóliázott termékek - és ezek a legolcsóbbak.

Fejfájás nehezítheti a hosszú hétvégét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.18. 14:14
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Bár frontmentes, kellemesen meleg várható a következő négy napban, az időjárásra érzékenyeknek fájhat a fejük.
A hosszú hétvégére igazi tavaszt ígérnek a meteorológusok. Pénteken és szombaton a napsütés lesz túlsúlyban, folyamatos melegedésre készülhetünk, és csapadék sem várható. Vasárnaptól kissé változékonyabb napok következnek, helyi záporok is frissíthetik a levegőt, de a hőmérséklet még ekkor is a kellemes tartományban marad – írta Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója a Facebook-oldalán
Az, hogy a jövő hét közepéig nem is érkezik front a térségbe, segíti a szervezet pihenését, regenerálódását. A napsütés hatására energikusabbak lehetünk, de vasárnap és hétfőn a változékonyság már okozhat enyhébb panaszokat. Mivel a fülledtség is fokozódik, a kevésbé érzékenyek is érezhetnek például vérnyomás-ingadozást. Fejfájás és migrén is sokakat kínozhat. Alvászavarok, napközbeni szétszórtság tapasztalható, felerősödhetnek a gyulladásos panaszok. 
Akik általában nem érzékenyek az időjárás változásaira, a napos, kellemes hőmérsékletű időben jól érezhetik magukat. A bőr védelméről már gondoskodni kell, szinte erős fokozatú az UV-sugárzás - olvasható a Meteo Klinika honlapján. A pollenhelyzet is romlik, a platánra és a nyírfára allergiások tünetei felerősödhetnek.

HIV-vírussal gyógyítottak súlyos immunbetegséget

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.18. 11:11
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Phanie
Az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségével, a HIV-vírussal gyógyítottak meg nyolc kisgyermek veleszületett súlyos kombinált immundefektusát (SCID).
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"

Amerikai kutatók az immunrendszer egyik legnagyobb ellenségét, a HIV-vírust használtak fel abban a génterápiában, amellyel nyolc kisgyermeket meggyógyítottak a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból (SCID). A New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett közleményükben a kutatók bemutatták, miként fordították ellenségből "baráttá" a szerzett immunhiányos tünetegyüttest, az AIDS-et okozó HIV-vírust, megváltoztatva oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.  
A 2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljesen jól működő immunrendszerrel bírnak. A gyermekek az IL2RG génben lévő mutációk okozta X-SCID rendellenességben szenvedtek, és nincs genetikailag összeillő testvérük - olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleményében.
A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett génterápiában a kicsinyektől születésük után csontvelőt vettek, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben. A defektust kijavító "hibátlan gént" a HIV egy módosított vírusába juttatták be. A gyermekeket a terápia után egy hónappal elbocsátották a kórházból.
"A babák ma már totyogók, akik jól reagálnak az oltásokra és immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Teljesen normális életet élnek, felfedezik a világot"

- közölte Ewelina Mamcarz, a St. Jude Gyermek Kutatókórház orvosa, a tanulmány egyik vezető szerzője.

 A terápiát Brian Sorrentino orvos dolgozta ki, aki a közelmúltban meghalt.