Az utcákról eltüntetett címlappal tiltakoztak a HVG-sek a cenzúra ellen

Publikálás dátuma
2019.04.18. 18:17

Fotó: Reviczky Zsolt / HVG
Ők maguk mutatták meg azt, amit plakátként, hirdetésként már nem fogunk látni.
A Széll Kálmán téren mutatták meg azt, amit plakáton, hirdetésként már nem fogunk látni.
Élő hirdetőoszlopként tiltakoztak a HVG hetilap, az online portál és a lapkiadó munkatársai amiatt, hogy a Mahir Cityposter Kft. váratlanul és jogszerűtlenül szerződést bontott a kiadóval. A HVG aktuális számának címlapjai a hetilap indulása óta, negyven éve kikerülnek plakátként az utcára, a Mahir azonban április 12-én írt egy levelet a kiadónak, és azonnali hatállyal felmondta megállapodásukat. A munkatársak az aktuális címlapból készült plakátokkal tiltakoztak a Széll Kálmán téren a cenzúra minősített esete ellen. Jakus Ibolya, a hetilap felelős szerkesztője elmondta: „a lépést a sajtószabadság elleni újabb támadásnak tartjuk, miközben már alig van sajtószabadság: a sajtó nagy részét bekebelezték, felvásárolták, bezárták.
"A sajtószabadság kicsi szigetekbe vonult, szorult vissza, a hirdetési piacot teljes mértékben eltérítették a lakájmédia irányába, és most ezt a csatornát is el akarják zárni.”

Hozzátette, politikai megrendelésre bontották fel velük a szerződést, más érdemi magyarázata, oka nincs annak, hogy a HVG címlapjait nem tűrték el többé a kormányközeli kézbe került plakátcégnél. A Mahir amúgy azzal indokolta a szerződésbontást, hogy a cég nem képes garantálni a teljes darabszám megjelenítését, ezért a szerződés értelmében nem lesz jogosult hirdetési díjra, ez pedig az érdekeivel ellentétes.  Éppen ma jött ki egyébként a Riporterek Határok Nélkül friss sajtószabadság-rangsora, amelyen Magyarország tavalyhoz képest 14 helyet zuhanva már csak a 87. pozíciót foglalja el a 180 ország között.
Szerző
Témák
HVG
Frissítve: 2019.04.19. 08:32

Egészségügy: határozottan a halogatás mellett döntött a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.18. 17:57
Kihelyezett kormányülés 2018.május 18-án, a Klebersberg Kastélyban
Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Megvolt az egészségügyet érintő kormányvizit: a rendszert átalakító döntések nem születtek
Az egészségügyért felelős miniszter nem kért túl sokat az ágazatnak a kormánytól és a kabinet sem kötelezte el magát különösebben – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfóján. Kásler Miklós a szerdai kormányülésen jelezte minisztertársainak, tudja, hogy az ország teljesítőképességének hol vannak a határai, és „mi az az összeg, amiről lehet beszélni”. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy mit tartalmazott a miniszter régóta várt csomagja, ám az kiderült a Kormányinfón, hogy milyen döntéseket halasztott el a kabinet. Szabad utat kapott a szakdolgozók béremelésének folytatása. Eszerint idén júliustól nyolc százalékkal, 
jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal nő az ápolók és a többi szakdolgozók bére.

 Folytatódik az Egészséges Budapest Program. Pontot tett a kormány a miskolci megyei kórház és a sugárterápiás központot üzemeltető vállalkozás közötti elszámolási vitára. Biztosítanak 1,8 milliárd forintot a vállalkozó tulajdonában lévő két lineáris gyorsító megvásárlására, s ezzel ismét ellátáshoz juthatnak a betegek. Lapunk úgy tudja: Kásler Miklós több száz oldalas indítvánnyal készült a kormány szerdai ülésére, és e csomag megvalósítására a ciklus végéig mintegy 1800 milliárdos forrásra lett volna szüksége. A csomag része volt az Egészséges Budapest Program, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terve, négy egészségügyi program - alapellátási, népegészségügyi, humánerőforrás, valamint az intézmény finanszírozási és ellátásfejlesztési program -, az ezekhez kapcsolódó egészségfejlesztés, továbbá a sürgősségi-, és az alapellátás átalakítása. A miniszter által az ülésen részletezett előterjesztéseket egy szűk szakmai stábon kívül senki sem ismerte. Az egyeztetés hiánya ellenére is bízott a szakma Kásler csomagjának sikerében, és hogy a kormány még ebben a ciklusban belevág a rendszer szisztematikus átalakításába. Ehhez kiváló muníciót jelenthettek volna a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjainak forrásteremtő javaslatai. Ezzel szemben Kásler Miklós - úgy tudjuk - csak a költségvetéstől remélte a pénzt. A szakma arra számított (és korábban arról is volt szó), hogy szerdán a teljes kormányülés az egészségügyről szól, ám ehelyett végül csak néhány óra jutott az ágazatnak. A miniszter két órás expozéja után mindössze néhány ügyben született konkrét döntés. A kormány rögzítette, hogy az Egészséges Budapestért Program megvalósítása 700 milliárdba kerülhet, a idén 49 milliárd van a feladatra, ám jövőre ennél lényegesen több pénzre, az azt követő években még többre lesz szükség. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéről is esett szó a kormányülésen, de a komplex programról döntés nem született. A miniszter népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése attól függ, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetési tételeket is érintő kérdésekre várhatóan májusban, a jövő évi költségvetési törvény júniusi parlamenti benyújtása előtt még visszatérnek.   
A kórházak eladósodásának okait az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálja. Ha ez lezárul - mondta Gulyás Gergely – az eredmény függvényében dönt a kormány a szükséges forrásról. Kérdésünkre kiderült, hogy a fogorvosok praxisjövedelmének rendezéséről sem született döntés, mint Gulyás Gergely fogalmazott: az alapellátó fogorvosok követeléseiről tárgyalnak majd az érintettekkel. Az orvosok általános béremelésére pedig az év második felében térnek vissza. A miniszter beszélt a kormány törekvéséről, hogy az egészségügyben a magánszolgáltatók helyett az állam biztosítsa az eszközöket és megszüntesse az ezzel ellentétes konstrukciókat. Ezzel függ össze az a döntés is, hogy 1,8 milliárdot biztosítanak a miskolci kórháznak az onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés megvásárlásához.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18. 18:14

Most minden kormánytisztviselő kiszámolhatja, mennyire járt rosszul az új szabályozással

Publikálás dátuma
2019.04.18. 17:40
A kormánytisztviselők törvényben rögzített életpálya alapján jövő januártólbiztosan kapnak emelést - Illusztráció FOTÓ: BOHANE
Átlagosan nyolc százalékos fizetéscsökkenést jelent a több munka mellett változatlanul hagyott bér.
"Önnek 5 nappal kevesebb szabadsága lett, naponta 30 perccel (6,25 százalékkal) nőtt a munkaideje, a fentiek miatt 17,53 nappal (8,74 százalékkal) kell többet dolgoznia évente, bruttó fizetése nem változott, de a munkaidő növekedése miatt órabére valójában 8,04 százalékkal csökkent! Ha a Kormány által kommunikált átlagos 30 százalékos béremelést megkapta volna, akkor havonta 153 133 forinttal lenne több a bruttó fizetése, ez éves szinten 1 837 593 forint bevételkiesést jelent Önnek!" Ilyen eredményeket olvashat, aki kitölti a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közösségi oldalára nemrég feltöltött bér- és szabadság kalkulátor sorait a saját adataival.  Akit érdekel, mennyivel járt rosszabbul ide kattintva töltheti fel adatait. A programot egy kormányhivatalban dolgozó szakember készítette, miután kiszámolta magának órabérre lebontva, hogy mennyivel járt rosszabbul az új törvény alapján, s azt gondolta, mindenkinek meg kellene adni a pontos szembenézés esélyét a kormányhivatalokban. Elküldte a program linkjét a szakszervezetnek, de kilétét nem kívánta felfedni. Arra biztat minden érintettet, jelezzen vissza, ha úgy látja, érdemes lenne továbbfejleszteni a kalkulátort. Arról, hogy mennyire hátrányosan érintette a járási hivatalok és megyei kormányhivatalok dolgozóit a rájuk vonatkozó új szabályozás, az utóbbi hónapokban a Népszava is számtalan cikket jelentetett meg. Márciusban 2500 köztisztviselő távozott a hivatalokból, egész osztályok ürültek ki, főként az idősebb, tapasztalt munkatársak menekültek el. Hiányukat még nem érzik az ügyfelek, mert még felmondási idejüket töltik, de néhány hét múlva kiderül, mekkora űrt hagynak maguk után. Az MKKSZ elnöke folyamatosan figyelmeztetett, hogy sok munkatársnak egy hónappal nőtt meg a munkaideje márciustól, emiatt a változatlanul hagyott fizetésük kevesebbet ér. Boros Péterné elmondása szerint, amikor reggel megkapták a kalkulátort, több vidéki munkatársukat is arra kérték, próbálják ki. Az eredmények alapján átlagosan 8 százalékos bércsökkenést igazoltak vissza a kollégáik, ami mellett már a kormány sem mehet el szótlanul. Az MKKSZ ezek alapján 2019-re 30 százalékos béremelést követel a kormányhivatali dogozóknak, ami a valóságban alig haladná meg a 20 százalékot, hiszen az elvesztett bér visszapótlása nem jelentene valóságos béremelést, csak a korábbi állapot visszaállítását. A szakszervezet arra kér minden köztisztviselőt, aki úgy látja, hátrányosan érintette az új törvény bevezetése, végezze el a számítást és az eredményt küldje el a központjukba, hogy a várható tárgyalásokon kellő súllyal tudják igazolni a jogi lépés negatív következményeit. (A szakszervezet címe: mkksz@mkksz.org.hu; jelige: kalkulátor). Boros Péterné szerint a hibát már a kormány is érzékeli, tudomása szerint számolgatják is a korrigálás lehetőségét, de meg kell hallgatniuk a munkavállalók követeléseit is, hiszen az MKKSZ változatlanul fenntartja 12 pontos sztrájkkövetelését ebben a szférában, amihez most társul a 30 százalékos béremelési elvárás is.